Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1925. augusztus : A kormányzó eddig 252 kárpátaljai tanító végleges kinevezését írta alá. Még 1048 tanító nincs véglegesítve. – Megalakult a Tiszapéterfalvai Magyar Kultúregyesület. Elnök: Mészáros Ferenc. – Holland tőkével alakult vállalat indított Szlovenszkóban és Kárpátalján autóbuszjáratokat. – Máramarossziget (Románia) és Técső (Csehszlovákia) között a forgalmat autóbusz bonyolítja le. – Az Ung és mellékágainak áradása nagy károkat okozott.

1925. július : Hrabár Konstantin, a Podkarpatszkij Bank igazgatója kilépett a földműves pártból. Ezt a lépését azzal indokolta, hogy „a vezetése alatt álló bank gazdasági érdekei és ezzel együtt az ország népének érdekei is azt kívánják tőle, hogy mint az első legnagyobb podkarpatszka ruszi pénzügyi intézmény vezérigazgatója pártokon kívül álljon”. – A kassai Kazinczy Társaság és a berlini Voggenreiter Verlag magyar osztálya szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel létrehozta a Kazinczy Társaság Könyvbarátai elnevezésű irodalompártoló egyesületet.

1925. május : A csehszlovák–román közös bizottság ülései nyomán államközi szerződés született arról, hogy a csehszlovák állampolgárok visszakapják a román területen a határtól számított tíz kilométeres övben fekvő földjeiket, amennyiben egy birtok nem haladja meg az 50 hektárt. Ugyancsak visszaadja a román kormány az úrbéri erdőket és közlegelőket is. – Kárpátalján szenátusi vizsgálóbizottság járt a közigazgatásban tapasztalható anomáliák kivizsgálására. – A kassai Kazinczy Irodalmi Társaság tagjai sorába választották Kárpátaljáról (a Kárpáti Híradó szerint mindazokat, akiknek „könyvük jelent meg, vagy napi és hetilapok, vagy irodalmi folyóiratok hasábjain tartósabb munkával tették ismertebbé nevüket”): Damó Oszkárt, Fülöp Árpádot, Kiss Lászlót, Gáborné Rózsa Elzát, Tvaroska Mihályt, Simon Menyhértet és R. Vozáry Aladárt (már korábban tag Rácz Pál). A társaság kezdeményezte szépírói és könyvbarát szakosztály létrehozását szlovenszkói és kárpátaljai hatáskörrel. – Munkácson megalakult a Ruszinszkói Gyümölcsfőzők Egyesülete. Elnök: Spiegel József.

1925. május 18. : Pöstyénben ülésezett a szlovenszkói és kárpátaljai ellenzéki pártok pártközi Vezérlő Bizottsága, melyen első ízben elnökölt Bittó Dénes. A keresztényszocialisták nevében Körmendy-Ékes Lajos, a kisgazdák nevében Szent-Ivány József, a kárpátaljai magyar pártok részéről Korláth Endre mondott üdvözlő beszédet. Foglalkoztak a keresztényszocialista párt május 16-i pozsonyi ülésével. A helyzet tisztázására, a pártok közötti együttműködés módozatának kidolgozása érdekében közös bizottságot hoztak létre, melynek tagjai Körmendy-Ékes Lajos, Jabloniczky János, Petrásek Ágoston, Szent-Ivány József, Szilassy Béla, Tarján Ödön és Kárpátalja részéről Korláth Endre.

1925. április 22. : A Kárpáti Híradó azzal kapcsolatban, hogy a csehszlovák–román vegyes bizottság Bukarestben tárgyalt a kishatárforgalom megkönnyítéséről: „A határmenti közlekedésre vonatkozó konvenció több könnyítést állapít meg, amelyet Csehszlovákia és Románia egymás azon polgárainak tesznek, akik a határmenti 10–15 kilométeres zónában laknak. Megkönnyítik a földművelőknek az átkelését a határon, akiknek földjei a másik ország határán, vagy annak mentén vannak. Ezeknek a földművelőknek csak a közigazgatási hatóságok által kiállított bizonyítványra lesz ezután szükségük útlevél helyett ahhoz, hogy birtokaikkal közlekedhessenek. - Ugyanakkor ilyen egyszerű hatósági igazolvány alapján megengedik a határátlépést az iskolás gyermekeknek, akik a szomszéd község iskolájába akarnak a határon átmenni. Ugyanilyen könnyítést élveznek a tudományos, vagy szórakozni kívánó kiránduló csoportok, vallásos körmenetek résztvevői, továbbá azok, akik családi ünnepekre, keresztelőkre, esküvőkre, temetésekre és évfordulókra akarnak átkelni a határon túli szomszédos községekbe. - Kiviteli és behozatali díjak nélkül megengedik, hogy a termelő 10–15 kilométeres zónán belül levő házába szállíthassa a másik országban levő földjének, erdejének, kőbányájának termékeit. - Az átkelési igazolványokat illetékmentesen kell kiállítani, rendszerint egy-egy év időtartamra. […] Az egyezmény értelmében a két ország hatóságai és népessége kölcsönösen segédkeznek egymásnak katasztrófák, tűzvészek, árvizek stb. esetében. - Az egyezményeket a bukaresti és prágai kormányok és parlamentek ratifikálása nyomán életbeléptezik.”

1925. április 18. : Ungváron együttes ülést tartott a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének vezetősége és az Őslakosok Autonóm Pártjának parlamenti klubja, hogy állást foglaljanak az egységes magyar politikai tábor ügyében. A határozat: a kárpátaljai magyar pártok szövetsége tiszteletben tartja az ún. érsekújvári egyezményt, s egyedül az ennek alapján létesített pártközi Vezérlő Bizottságot tartja illetékesnek a magyar politika irányításában. Ezért a kárpátaljai magyar pártok szövetsége nem foglal állást az egységes magyar párt ügyében, hanem mindenben a pártközi Vezérlő Bizottság döntésének és irányításának veti alá magát. Az ülésen vendégként részt vett Szentiványi József kisgazdapárti elnök, aki kifejtette, hogy „csak erős és nemzeti alapon való tömörüléssel lehet az idezárt magyarság kulturális megmaradását biztosítani”.