Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1922. szeptember : Ungvárt elhagyták a bazilita apácák. Új helyük: Eperjes. – Jankovics József Mihály lett a Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület új igazgatója.

1922. augusztus : Parlamenti bizottság a helyszínen tanulmányozta Kárpátalja politikai és gazdasági viszonyait. – A Ruszinszkói Keresztényszocialista Párt kezdeményezésére Ungváron megalakult a keresztény ipari munkások szakszervezete. – Az időszakban Ungvárnak öt, Munkácsnak három, Beregszásznak két magyar lapja volt. – Választás útján Margócsy Aladár ungvári evangélikus lelkész lett az abaúj-zempléni evangélikus egyházmegye főesperese.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / református / Petőfi Sándor / Rajecfürdő / Rajecké Teplice / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Csap / magyar / határkérdés / Prága / Ungvár / Korláth Endre / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Beregszász / Berehove / Máramaros / Abaúj, Abaúj-Torna / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / magyarországi törvények / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Doszifej / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Árky Ákos / Homicsko Vladimir / Bacsinszki Edmund / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Šrobár Vavro / Podkarpatszka Ruszi Dohányárusok Szövetsége / Beregszászi Törekvés / Csapi Atlétikai Klub (CSAC) / Csehszlovákiai Magyar Labdarúgó-szövetség Ruszinszkói Kerülete / Királyházi Futball Klub (KFC) / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Rahói Sportklub (RSC) / Szlatinai Atlétikai Klub (SZAC) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Ungvári Testnevelési Klub (UTK) / Antal Miklós / Margócsy Aladár / egyház / mezőgazdaság / sport / sajtó / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Népszövetség
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 3. Interregnum 1. (1921. V. 17.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Magyarbél [Veľký Biel] / Rajecfürdő [Rajecké Teplice] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1922
Rövid URL
ID238290
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1922. augusztus 10. : A Prágai Magyar Hírlap írta: „A szlovák autonomisták több neves vezére járt a legutóbbi hetekben Ruszinszkóban, – ahol tárgyalásokat folytatott az itteni ruszin és magyar autonomista politikusokkal. Ezeknek a tárgyalásoknak az a célja, hogy a Szlovenszkó autonómiájáért újabban újult erővel megindított mozgalomhoz megnyerjék a ruszinszkói politikusok támogatását, ami szerintük különösen a Népszövetség előtt nagy értékű […] Úgy a ruszin, mint a magyar ruszinszkói politikusok előtt hangsúlyozottan biztosították a szlovák politikusok a szlovenszkói magyar ellenzéki politikusok támogatását is annál is inkább, mivel Szlovenszkó önkormányzatáért ma már együtt harcolnak az autonomista szlovákok a magyarokkal. - Az itt járt szlovák politikusok arról is biztosították a ruszinszkói politikusokat, hogy Ruszinszkó autonómiájának kivívásáért úgy ők, mint a magyar képviselők a legerőteljesebb küzdelmet indítják meg Prágában. […] a ruszinszkóiak […] örömmel fogadták a szlovákok támogatását és hasonlóképpen teljes támogatásukat ígérték meg a szlovenszkói autonómia kivívásáért folyó harcban, azonban fönntartották maguknak a ruszin politikusok, hogy a mai határ megváltoztatására irányuló küzdelmükkel nem hagynak föl, hanem változatlanul követelik, hogy Kelet-Szlovenszkó azon területeit, ahol nagy tömegben laknak ruszinok, csatolják Ruszinszkóhoz.” A szlovák politikusok ellene vannak a határ megváltoztatásának, de a szlovák közeledés arra a reményre jogosít, hogy „sikerülni fog létrehozni mindazoknak a közös frontját, akik Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiájáért küzdenek”.