Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1940. június : A kárpátaljai bíróságokat a debreceni ítélőtáblához csatolták.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeNagyszelmenc / gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / magyar / Huszt / Debrecen / Kisszelmenc / Palágy / Palágykomoróc / nőkérdés / Ungvár / Ung / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Teleki Pál / Perényi Zsigmond / Radvánc / Radvanka / Verhovina / Pidhorjani / Őrhegyalja / Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetsége (Felvidéki Egyesületek Szövetsége) / Volóc / Volovec / Magyar Revíziós Liga / Hubay Kálmán / Magyar Háziipari Központ / Vágó Pál / Csernoholova / Ungvári Egyesült Női Tábor / Kosáryné Réz Lola / Magyar Családvédelmi Szövetség / József Ferenc / Felvidéki Magyar Akadémikusok Otthona / Rákóczi Diákszövetség / Kassa / Veľké Slemence / Košice / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagyszelmenc [Veľké Slemence] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1940
Rövid URL
ID243151
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. március : A kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek mindegyikéhez munkaügyi felügyelőt neveztek ki. – Perényi Zsigmond kormányzói biztos javaslattervet terjesztett be a miniszterelnökséghez arra vonatkozóan, miként lehet elérni, hogy visszatelepüljenek azok a magyarok és ruszinok, akik elhagyták Kárpátalját. – Ungváron megalakult a Húszéves Bajtársak Asztaltársasága. Ügyvezető igazgató: Ijjász Gyula.

1939. november : Megjelent a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1072 Í&#1077&#1075&#1098&#1083˙ első magyar nyelvű változata Kárpáti Vasárnap címmel.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeSzobránc / Sobrance / Munkács / Uzshorod / London / Huszt / Madarász István / nőkérdés / Ungvár / Mécs László / Szociális Misszió Társulat (Katolikus Missziós Társaság) / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / Földesi Gyula / magyarországi rendeletek / római katolikus / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / ünnepek, évfordulók / statisztika / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / szakoktatás / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Szatmár / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Antal Miklós / Fülöp Árpád / Várpalánka / Palanok / Kánya Kálmán / Imrédy Béla / Pataky Tibor / Kozma Miklós / Oroszvég / Roszvigovo / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Hóman Bálint / Boksay János / Csuha Sándor / Szénássy Barna / Magyarkomját / Veliki Komjati / Sztepán Antal / Balog Vaszil Mihály / Hápka Péter / Hrabár János / Retyeznik János / Váralja / Drugetháza / Zarecsevo / mezőgazdaság / sajtó / zene / Jaross Andor / Kassa / Košice / zsidók / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésKassa [Košice] / Szobránckomoróc [Komárovce]
Év1939
Rövid URL
ID242917
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. október : Pápai rendelkezésre megszüntették a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot, a terület egyházközségei egyesültek a szatmári egyházmegyével. Püspök: Madarász István. – Perényi Zsigmond kormányzói biztos kérelmére Teleki Pál miniszterelnök ösztöndíjalapot létesített „a magyar egyetemeken és főiskolákon tanuló szegény sorsú, jó tanulmányi előmenetelt felmutató kárpátaljaiak” számára. Az ösztöndíjak odaítélése Marina Gyula, a kormányzóság tanügyi tanácsosa felterjesztése alapján történik. – A VKM engedélyezte a Kárpátaljai Zsidó (előtte: Héber) Iskolaegyesületnek, hogy Munkácson zsidó polgári leányiskolát állítson fel (1941 márciusában kapott nyilvánossági jogot). – E hónaptól Iván Sándor színtársulatának körzetébe tartozik Aknaszlatina, Beregszász, Csap, Huszt, Királyháza, Királyhelmec, Kisvárda, Léva, Munkács, Nagyszőlős, Rahó, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Szolyva, Técső, Tiszaújlak és Tornalja. – Egy hónapig állt fenn Bródy András országgyűlési képviselő új napilapja, a &#1056óc&#1089&#1082&#1072˙ &#1055&#1088&#1072&#1077&#1075&#1072.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Madarász István / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / Kisvárda / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Perényi Zsigmond / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Bródy András (Bródy Andrej) / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Iván Sándor / Marina Gyula / Bonczos Miklós / színház / mezőgazdaság / sajtó / Léva / Rimaszombat / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Tornalja / Szepsi / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tornalja [Tornaľa] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242875
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember : „A csehszlovák kormány által megkezdett Ung-völgyi vízerőtelepek építési munkáinak folytatására és befejezésére” a földművelésügyi minisztérium Ungváron felállította az Ung-völgyi Vízerőtelepek Építési Munkáinak M. Kir. Kirendeltségét. – Fedor István az ungi, Spenik László a beregi és Csekán Antal a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. – 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. – Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk.” (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. tc. rendelkezett.)

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLőcse / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / New York / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Spenik László / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / mozgósítás / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Plotényi Nándor / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Bertók Béla / Bustyaháza / Bustina / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Szvoboda Ferenc / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Őrdarma / Sztorozsnyica / Levente Egyesület / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / mezőgazdaság / sajtó / zene / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Levoča / Nagykapos
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Lőcse [Levoča] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242848
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember 1. : Németország megtámadta Lengyelországot, s ezzel kirobbant a második világháború. – Kerekes István elnökletével Ungváron baráti megbeszélésen vettek részt az Egyesült Magyar Párt meghívott képviselői. Siménfalvy Árpád főispán ismertette a megbeszélés okát: „a mai rendkívüli idők részben az okai annak, hogy a pártélet nem kap nagyobb tempót. Váratlan akadályok jöttek közbe, amelyek a munkát késleltetik.” Kitartást, türelmet és további bizalmat kért. Korláth Endre országgyűlési képviselő felszólalásából: „Se jobb, se bal felé nem orientálódhatunk, nekünk az igaz, egyenes, becsületes középúton kell követnünk és támogatnunk a kormányt. […] Nekünk ma fenntartások, kikötések nélkül kell a kormányt támogatnunk.” – Szvoboda Ferenc kárpátaljai római katolikus apostoli kormányzót apostoli kormányzói helynökké minősítették. – Munkácson megkezdődött a leventekötelesek oktatása. – Őrdarmán megalakult a Levente Egyesület. Elnök: Kontratovics Irenej. – Megkezdte működését az Ungvári M. Kir. Közegészségügyi Állomás. Hozzá tartozik: Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye, valamint Kárpátalja egész területe. – A m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága elrendeli bejelentési hivatal szervezését ungvári és beregszászi kapitánysága szervezetében. – Városi zeneiskola nyílt Beregszászban. Igazgató: Drávay Lajos. – Ungváron megnyílt a Városi Plotényi Nándor Zeneiskola és a nőipariskola. – A kormányzói biztos rendeletére bezárták a rahói ruszin (március közepétől magyar) tannyelvű polgári iskolát. – Bezárták a szolyvai ruszin gimnáziumot. – Öt évfolyamú lett az ungvári görög katolikus tanítónőképző.

1939. július : Munkácson megalakult a Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége. Elnök: R. Vozáry Aladár. – Rahón, „Kárpátalja turistaközpontjában” idegenforgalmi hivatal nyílt. Vezetője Kriveczky Antal. – Ungváron járt Bartha Károly honvédelmi miniszter. – Ung Vezér Bajtársi Egyesület néven megalakult a Turul Szövetség helyi szervezete. – Munkácson a Latorca-hídon emléktáblát avattak a január 6-i harcok emlékére.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Huszti / Perecsenyi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / közlekedés, határforgalom, kishatár / Perecseny / Perecsin / pravoszláv, görögkeleti / Nyíregyháza / Ökörmezői / Szobránci / Teleki Pál / Vozáry Aladár R. / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Ungvári Katolikus Legényegylet / Riskó Béla / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Taracköz / Tereszva / Volóc / Volovec / Ökörmező / Mizshirja / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Marina Gyula / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Hubay Kálmán / Ilniczky Sándor / Dolinai Mikola / Teleki Mihály / Kállay Miklós / Engelbrecht István / Beszkid Kornél / Gyurits Gyula / Nemzeti Munkaközpont / Bugra József / Ruszin Országgyűlési Képviselők Klubja (Ruszin Képviselők Parlamenti Klubja) / Deák Gyula / Magyar Fatermelők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesülete / Kárpátaljai Gyáriparosok Szövetsége / Turul Szövetség / Ung Vezér Bajtársi Egyesület / Bartha Károly / Kriveczky Antal / mezőgazdaság / sajtó / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242731
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. július 16. : Perényi Zsigmond, az új kormányzói biztos Huszton megtartotta bemutatkozó beszédét. – Ugyancsak Huszton Bródy András pártértekezleten harcot hirdetett az ún. renegátok – Kaminszki József, Ilniczky Sándor, Demkó Mihály és Marina Gyula – ellen, akik „a kormány szekerét tolják”. – Ungváron megnyílt a Nemzeti Munkaközpont kirendeltsége. Vezetője: Bugra József. – E napon keltezett levél Teleki Pál miniszterelnökhöz: „Alulírottak mint a szolyvai ruszin tannyelvű reálgimnázium szülői tanácsa, 700 tanuló szülőjének képviseletében azzal az alázatos kérelemmel bátorkodunk Nagyméltóságod kegyes színe elé, hogy a jelenleg Szolyván levő állami reálgimnázium továbbra is itt maradjon és megmaradjon koedukációs jellegűnek.” Augusztus 14-én kelt levelében Perényi Zsigmond kormányzói biztos nem javasolta a kérelem támogatását, így azt elvetették.

1939. március 14. : Jozef Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez”. – Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. – MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható.” A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1.Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2.Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1.lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt) és 3.Ungvár körzetében (a 26.honvéd zászlóalj elérte Nevickét). – 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: „Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter.” Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. – Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. – A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. – Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

1938. december : Pittsburghben az amerikai ruszinok követelték „a kárpátorosz nép hivatalos vezetőinek” 1938. november 3-án hozott határozata érvényre juttatását. – A hónap végén megszüntették a rahói cseh tannyelvű polgári iskolát.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Varsó / Ungvár / Pittsburgh / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / népszavazás / magyarországi rendeletek / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / Alsóvereckei / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Septicki / Beregrákos / Rakosin / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Hrabár Konstantin / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Nemes József / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Berlin / Lwow, Lemberg / Lwiw / Danzig / Csertés(z) / Csertizs / Pataky Tibor / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Nyárády Dioniszij / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / sajtó / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Nagymihály / zsidók
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagymihály [Michalovce] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1938
Rövid URL
ID242224
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. december 22. : MTI-hír: „Tegnap cseh és ukrán katonák Ungvárnál átlépték a határt. A [magyar] katonai hatóságok utasították a lapokat, hogy az eseményről írni nem szabad.” – A „felszabadult magyar Felvidéken” megindult a polgári közigazgatás, életbe léptek az országos érvényű megyei közigazgatási jogszabályok, kivéve a pénzügyi közigazgatást és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseket. Ung vármegye, Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegye főispánja Korláth Endre, Ungvár polgármestere Peltsárszky Imre, Munkács város kormánybiztosa Nemes József. – BM-rendeletre Ungváron, Munkácson és Beregszászban megkezdte működését a m. kir. államrendőrség szervezete. – Bacsinszki Edmund volt kárpátukrajnai miniszter eperjesi nyilatkozatából: „A bécsi döntés következtében a Magyarországhoz visszacsatolt területek és városok nagyon súlyos veszteséget jelentenek a Ruszinföld részére. A legnagyobb gondot a közlekedés okozza. Nincs vonatunk, ami mindent megmond.” Bacsinszki hangsúlyozta: „a ruszin kérdés elsősorban gazdasági és nem politikai kérdés.” – MTI-hivatalos: „Királyházán összeült a magyar–ruszin határmegállapító bizottság. A tárgyalások során megállapodtak abban, hogy helyreállítják a ruszinszkói vasúti forgalmat azzal a feltétellel, hogy Magyarország hasonló intézkedéseket tesz. A magyar bizottság fenntartotta a választ amíg kormányától a hozzájárulást meg nem kapja.” – Megkezdődött a tanítás a beregszászi magyar tannyelvű gimnázium fiú- és leányosztályaiban.

1938. november 3. : A ruszin Kárpátalja politikai és egyházi szervezetei kiáltványt fogadtak el Ungváron, melyet eljuttattak Cseh-Szlovákia, Anglia, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Jugoszlávia kormányához. Az emlékirat a következőket mondja: „A Kárpátok déli oldalán fekvő és a békeszerződés által autonóm egységként meghatározott oroszlakta terület oszthatatlan egység, amelynek északi hegyvidékén és déli völgyeiben egy ezredév gazdasági és történelmi feltételei alapján az őslakosság testvéri együttélésben van egymással szoros sorsközösségben. […] A bécsi döntőbíróság Magyarország és Cseh-Szlovákia között új határt állapított meg, amelynek következtében Magyarországnak ítélte Karpatska Russj történelmi területének két legnagyobb városát, mégpedig Ungvár fővárost és Munkács gazdasági központot, amely városok szorosan összefüggnek a kárpátaljai oroszok történelmével, valamint nemzeti és kulturális életével. E városok nélkül Karpatska Russj sem gazdaságilag, sem kulturális tekintetben, sem pedig nemzetileg nem élhet. - Karpatska Russj alulírott képviselőinek az a véleménye, hogy a bécsi döntőbíróság Ruszinszkó déli határát annak törvényes képviselőinek megkérdezése nélkül állapította meg, mert a döntőbírósági eljárásba való beleegyezést csakis a prágai kormány adta, amely nem képviselhette Ruszinszkót törvényesen azért, mert előzőleg, mégpedig 1938. október 11-én elismerte Karpatska Russj önrendelkezési jogát. […] Mindezek következtében Karpatska Russj képviselői bejelentik, hogy a bécsi döntőbírósági határozat után is oszthatatlannak tekintik Ruszinszkó területét és kérik, hogy a Kárpátok déli részén lakó ruszin népnek adassék meg, hogy állami hovatartozásának sorsáról az elvi önrendelkezési jog alapján maga dönthessen általános népszavazás útján a néprajzi területek egyesítése céljából.” Az aláírók: Központi Orosz Nemzeti Tanács, Munkácsi Görög Katolikus Püspökség, az Agrárpárt ruszinszkói szervezete, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt, az Autonóm Földműves Szövetség, az Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács, a Ruszin Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Szövetsége, a Prolom Diákegyesület, az Orosz Nőszövetség, az eperjesi kerületi ruszinok. – A Volosin-kormány betiltotta a Központi Orosz Nemzeti Tanácsot, az Orel Egyesületet, a Kurtyák Iván-gárdát, a Feketeingesek nemzeti gárdáját, a cseh és magyar szabadkőműves páholyokat, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ Ďp&#1072&#1077&#1075&#1072, a &#1085&#1072&#1096 Ďóňü című napilapot, a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1077&#1077&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082 című hetilapot. – A Magyarság közölte Fenczik István nyilatkozatát.

1937 folyamán : Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Románia / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Bukarest / nőkérdés / Dérer Ivan / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Pécs / Belgrád / Mécs László / Széchenyi István / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Ugocsa / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Nagybereznai / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / pravoszláv, görögkeleti / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Vatikán / Viskovo / Ökörmezői / kisantant / Voith György / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Balogh-Beéry László / templomszentelés / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Vozáry Aladár R. / Boksay József / Erdélyi Béla / Sztojka Sándor / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Homok / Beregdéda, Déda / Deda / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Hokky Károly / Simon Menyhért / Nagygejőc / Veliki Hejivci / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Hunyady István / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Nagypalád / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kormos Gerő / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Ökörmező / Mizshirja / Mondy Miklós / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Kerényi Sándor / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Tamási Áron / Klima Viktor / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Slovenska Liga / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Kánya Kálmán / Puskin A. Sz. / Chmelár František / Karmasin / Csehszlovák Újságírók Szindikátusa / Mezőhomok / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Gecse / Halábor / Zsurky József / Papp István / Orémusz László / Simon Zsigmond / Ágoston Margit / Orosz Imre / Drohobeczky Gyula / Gyurkovics Endre / Kacsa Gábor / Kájel Mihály / Kiss Gyula / Kiss Tivadar / Auerwald Viktorné / Kende Csaba / Szépség és Műveltség Nemzetközi Liga / Klein Teréz / Keresztény Akadémia / Szekfű Gyula / Rabbinovics Baruch / Kálnik / Demokratikus Spanyolországot Támogató Egyesület / (II.) Hodža-kormány / Škrál František / Jestribek / Ptačnik / Popovics András / Kárpátaljai Magyar Faluszövetség / Darcsi Miklós / Magyar Katolikus Kultúrház / Darányi Kálmán / Szentimrei K. Jenő / Janovics Jenő / Kacsó Sándor / Molter Károly / Gönczy Pál / Kijevi Rusz / Kisebbségi Intézet (Pécs) / Zatlukál Jenő / Rosenberg Miklós / Soltész Zoltán / Remes Ferdinánd / Borkanyuk Oleksza (Borkanuk Oleksa) / Cvékus Sándor / Čapek Karel / Dobos Endre / Herpay Ferenc / Ják Sándor / Szabó István / Zatlukál Elemér / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
TelepülésBucsuháza [Bučuháza] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Viskó [Vyškovce]
Év1937
Rövid URL
ID241714
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936 folyamán : Az ungvári rendőr-igazgatóság statisztikája szerint Ungváron összesen 44 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin és 6 magyar politikai, illetve 4 cseh, 13 ruszin, 4 magyar pártsemleges. 14-szer került sor lapbetiltásra és 47 esetben lapelkobzásra. – Róth Béla munkácsi újságíró új lapot indított Független Újság címmel. – Kárpátalján 3211 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,18%). – Az étkezőkocsival is ellátott gyorsvonat négy és fél óra alatt teszi meg a Csap–Budapest távolságot. – Ungváron, illetve Munkácson volt kiállítása Sárkány Baba, Gál Emma, Ijjász Gyula kárpátaljai festőművészeknek. – Megjelent: Ilku Pál: Lendület. Regény. Kultúra, Slovenská Grafiá, Pozsony Sütő Kálmán: Lelkeket jöttem venni. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Tamás Mihály: Két part közt fut a víz. Regény. Franklin, Budapest Tamás Mihály: Szép szerelmes nyár. Regény. Kassa Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936. Szerk.: Wallentinyi Samu. Karpatia ny., Kassa; Balogh Sándor: A szernyei gyöngykaláris. Magánkiadás; A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség 4.dalos ünnepélyének emlékkönyve és a hangverseny részletes műsora. Ungvár, 1936. június 7.Kreisler ny., Užhorod; Korláth Endre Parlamenti beszéde a kárpátaljai autonómiáról. Kárpáti Magyar Gazda, Berehovo; Az Orosz Központi Nemzeti Tanács törvényjavaslata az autonóm Podkárpátszká Rusz alkotmányáról. Kiadja Bródy Andrej. Welber ny. (Munkács), Uzshorod; Levicky Mihály: Nyílt levél a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek összes tagjaihoz Kárpátalján. Typographia ny., Munkács–Mukačevo; Csak a népfront kormány véd meg Hitler ellen! Eszenyi Balázs, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Csomár Zoltán: Csendes órák. Kis imakönyv az ifjúság és gyermekek számára. Földesi ny., Užhorod; E. Beneš: Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas Andor. Ungvár Horkay Antal: Beszélő kövek. Rozsnyó Reprezentačný Lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. [Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi társadalmi lexikon.] Academia, Bratislava Balogh-Beéry László: A magyar–lengyel közös határ és a ruthén terület. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, Budapest.1937. január 1-jével megszűnt a Csehszlovákia és Románia közötti vízumkényszer. – Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztet. Hivatalos búcsúztatása: január 2-án. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. Az elnöki teendőket ettől kezdve Jaroslav Meznik országos alelnök látja el. ->1937. október 8.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / református / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Csap / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Ilku Pál / Ady Endre / Mécs László / Magyar Fiatalok Szövetsége / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Viskovo / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Nevicke / Tamás (Tvaroska) Mihály / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Dercen / Homok / Holmok / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Barkaszó / Barkaszove / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Köszörű Károly / Piłsudski / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Franklin Társulat / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Wellmann Mihály / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Wallentinyi Samu / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Széchenyi Mozgalom / Bárdháza / Barbovo / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság / Jankó Zoltán / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / Bártfay Kálmán / Gorkij Makszim / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Gyertyánliget / Kobilecka Poljana / Beregszászi Ipartársulat / Máriapócs / Tučný Alois / Makkosjánosi / Janosi / Csonkapapi / Kispapi / Koncháza / Koncove / Macsola / Mocsola / Stok Károly / Burecz Bálint / Kovács Lajos / Károly (román király) / Mihály (román trónörökös) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / Weisbecker Gyuláné / Podolcsák Miklós / Róth Béla / Sütő Kálmán / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Csomár Zoltán / Eszenyi Balázs / Gál Emma / Horkay Antal / Levicky Mihály / népszámlálás / Balogh Sándor / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Jaross Andor / Sas Andor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Losonc / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Visk / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gatály [Hatalov] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Jánosi [Rimavské Janovce] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Viskó [Vyškovce]
Év1936
Rövid URL
ID241459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. december : Beregszász küldöttsége Prágában járt, ahol sikerült kieszközölni, hogy a városból ne helyezzék el a törvényszéket. – A Magyar Nemzeti Párt Magyar a magyarért jelszóval indított mozgalmat. – Beregszászban a Vérke-parton korcsolyapálya nyílt.

1935 folyamán : A munkácsi „városi vízmű-vezeték első üzemi éve”. – A kárpátaljai Országos Hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján az ezer lakosra számított népességgyarapodás 16,36%, a házasságkötési arány 6,39%. A legnagyobb a születések száma a Volóci járásban, ahol ezer lakosra számítva 41,77 élő gyermek születik, a legkisebb Ungváron (13,92). A legkisebb a halálozási arányszám Ungváron és a járásban (10,38), a legmagasabb a Nagyszőlősi járásban (21,17). A különböző szintű iskolákban mintegy 150 ezer gyermek tanul, a be nem iskolázottak száma 2 ezer körül van. – Kárpátalján 3130 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,80%). – Kárpátalján 592 könyvtár van, ebből 109 magyar, 421 ruszin/orosz/ukrán, 36 cseh/szlovák, a többi német és román. A könyvállomány 98 728 kötet. – A munkácsi városi könyvtár összesítése szerint a közönség körében a következők voltak a legolvasottabb magyar írók: Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Zilahy Lajos, Csathó Pál, Harsányi Zsolt, Herczeg Ferenc, Gulácsy Irén, Makkai Sándor. Az MTI közlése: az 1935-ben itt kölcsönzött könyvek 80 százaléka magyar volt. – Nagyszőlősön a könyvtárból kölcsönzött könyvek 90 százaléka magyar nyelvű volt. – Komáromban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség (a Jókai Egyesület, a Toldy Kör, a Kazinczy Társaság egyesülésével). Cél: „a Szlovenszkón és Kárpátalján működő magyar szellemi termelők összefogása.” – Munkácson megindult a kárpátaljai németek ellenzéki hetilapja Karpatendeutsche Rundschau címmel. Szerkesztő: Eckschmidt János. – Farkas Pál budapesti színészeket szerződtetett a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Ezenkívül vendégszereplést vállalt többek között Perczel Zita, Neményi Lili, Tímár József, Beregi Oszkár. – Megjelent: Demjén Ferenc: Hegyek alján. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Sáfáry László: Verhovina. Versek. Typografia ny., Munkács Várady Ilona, Chalanskyné: Egy élet útja. Színmű 6 felvonásban iskolás gyermekek részére. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Konkoly-Thege István: Református keresztyén vallástan az elemi iskolák III–IV. évfolyama tanulói számára. Az egyetemes konvent által kötelező használatra elrendelt kiadás. A Kárpátaljai Ref. Egyházkerület iratterjesztése. Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Szabó Béla: Én hiszem és vallom! Református keresztyén káté a heidelbergi káté alapján. Kárpátaljai Ref. Egyházkerület, [Beregszász]; Grám Ábel: Riporter a rács mögött. Börtönélmények. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Kovács Károly: Megtévesztők és megtévesztettek. A szerző kiadása. Ungvár Kovács Károly: A kapitalizmus válsága Csehszlovákiában. Munkás Újság, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Sziklay Ferenc: A Csehszlovák Köztársaság népművelési törvényei és rendeletei. Kassa; T. G. Masaryk: A nemzetiségi kérdés. Összeáll. és ford.: Szerényi Ferdinánd. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava; A szlovenszkói és podkarpatszká ruszi grafikai munkások egyesülete užhorodi helycsoportja könyvtárának könyvjegyzéke. Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Mandel Mór: A tüdő tuberculosisról. Néhány új gondolat ennek kezeléséről és az izolálás új módszeréről. Novina ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeRózsahegy / Ružomberok / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Jókai Egyesület / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / himnusz / Moszkva / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Beneš Edvard / Toldy Kör / Prága / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Brünn / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Mikszáth Kálmán / Roma / Farkas Pál / Genf / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Szerényi Ferdinánd / Rahói / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Volóci / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / nemzetgyűlési, szenátusi / Vöröskereszt / ünnepek, évfordulók / kormányzók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / templomszentelés / Farkasfalva / Vlková / Vozáry Aladár R. / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Lengyelország / Bertók Béla / Dercen / Beregdéda, Déda / Deda / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Hokky Károly / Beregi Oszkár / Szernye / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / Malypetr Jan / Brno / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Siménfalvy Árpád / Kazinczy Irodalmi Társaság (Kazinczy Társaság) / Bencze György / Herczeg Ferenc / Fehér (Fejér) Herman / Gárdonyi Géza / tartományi, járási / Lavocsne / Lawoczne / Sáfáry László / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Zilahy Lajos / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Estók Gyula / Wellmann Mihály / Revilliod Pierre / Demjén Ferenc / Szvoboda Ferenc / Gulácsy Irén / Iván Sándor / Klima Viktor / Makkai Sándor / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Marina Gyula / Kozma György / Komlósi László / Tiszabecs / Nevicki Irina / Ortutay Jenő / Révaj Fedor / Rusznyák Vaszil / Szidor Pál / Balega Iván / Hadzsa György / Hidi András / Kroó Sándor / Stefán Antal / (II.) Malypetr-kormány / Kárpátaljai Ortodox Zsidó Központi Iroda / Szőlő-, Bor- és Gyümölcsértékesítő Szövetkezet / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos / Barabás / Széchenyi Mozgalom / Fornos / Bárdháza / Barbovo / Ungvári Héber Klub / Wassermann Sámuel / Garbai Sándor / Kun Béla / (I.) Hodža-kormány; a miniszterelnök kinevezése: / Mátyfalva / Matyijeve / Tiszaújhely / Nove Szelo / Karácsfalva / Karacsin / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség / Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi Grafikai Munkások Egyesülete / Várady Ilona (Chalanskyné) / Tímár József / Perczel Zita / Neményi Lili / Csathó Pál / Eckschmidt János / Grám Ábel / Harsányi Zsolt / Konkoly-Thege István / Kovács Károly / népszámlálás / Balogh Sándor / Sziklay Ferenc / színház / mezőgazdaság / sport / Szabó Béla / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Košice / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Farkasfalva [Vlková] / Fornószeg [Tepličky] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Rózsahegy [Ružomberok] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1935
Rövid URL
ID241165
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1935. október : Viktor Klima tanügyi referens Moszkvában járt, ahol az orosz színházak működését tanulmányozta. – Inkognitóban Moszkvából Ungvárra érkezett Kun Béla, ahol találkozott a városban időző Garbai Sándor volt népbiztossal. (Ungváron él Kun sógora, Wassermann Sámuel.) – A Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegyéhez tartozó „magyar ajkú görög katolikusok” (a beregi esperesség területén 7580, az ugocsaiban 12 600, az ungiban 5300, a bodrogköziben 445 fő) önálló magyar egyházhatóságot kérnek. – Rahó körzetében lengyel felségjelzésű katonai repülőgépeket észleltek. Az ügyben a kormány diplomáciai lépéseket tett.