Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 2
42 találat

1921. január : Husák nemzetvédelmi miniszter lapnyilatkozata: „Szlovenszkóban és Ruszinszkóban levő katonaságra, amely Cseh- és Morvaországból származik s másrészt Szlovenszkó és Ruszinszkó katonáinak Csehországban való elhelyezésére a csehek és szlovákok közötti kötelék megerősítése szempontjából van szükség és azért is, mert ezzel az egyirányú kultúra fejlődését az állam minden végében szintén erősítik.” – Megszűnt Ungváron az igazságügyi referátus, az országrész ügyei a kassai ítélőtáblához kerültek. – Ungváron megalakult a Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet Szlovenszkó és Podkarpatszka Rusz részére. „A biztosítás összes ágazataival foglalkozik.” – A magyar pártok szövetsége Kárpátalján körutat szervezett, melynek keretében sorra alakultak meg a szövetségbe tartozó magyar pártok helyi szervezetei. Beregszászban a jogpárt, Nagyszőlősön szintén (elnök: Morvay Zoltán), valamint Huszton és Rahón is, Técsőn a kisgazdák (Ács Lajos Sámuel) és a jogpárt (Ágoston József), Visken pedig a kisgazdák (Peleskey Sándor), a jogpárt (Deutsch Jenő), a keresztényszocialisták (Koller Béla) szereztek híveket. – A tanügyi hatóság elrendelte, hogy az év végéig Kárpátalja minden „idegen nyelvű” tanítójának vizsgát kell tenni ruszin nyelvből, Csehszlovákia földrajzából, történelméből, Podkarpatszka Rusz történelméből. – Havas Emilnek, az Ungvári Közlöny szerkesztőjének Bécsben nyilatkozott az ott tartózkodó Gratz Gusztáv, az első Teleki-kormány külügyminisztere, aki kifejtette: a Csehszlovákia és Magyarország közötti tárgyalásokban „Ruszinszkó élelmezésének kérdését is fel lehet vetni és egészen bizonyos, hogy Magyarország ezt a kérdést komoly jóakarattal fogja kezelni”. Havas kérdése: „Van-e arról szó, hogy a mai Ruszinszkó tiszta magyar területei visszakerüljenek Magyarországhoz?” A külügyminiszter válasza: „Ha a csehszlovák kormánynak épp úgy szívén feküdne az új államok közötti békés egyetértés megteremtésének nagy érdeke, mint nekünk, akkor úgy hiszem, neki kellene módot nyújtani arra, hogy a tiszta magyarlakta területek kérdése is barátságos úton megfelelő rendezést találjon.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Horthy Miklós / határkérdés / Huszt / Bécs / Kisrát / Nagyrát / Ungvár / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / Beregszász / Berehove / Papp Antal / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Havas Emil / főiskola, egyetem / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / egyház / színház / mezőgazdaság / képzőművészet / Országos Keresztényszocialista Párt / Kassa / Košice / Eperjes / Prešov / Visk / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Viskó [Vyškovce]
Év1921
Rövid URL
ID237654
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1921. január 17–február 17. : Rómában tartózkodott Illés József budapesti egyetemi tanár, hogy „közbenjárjon a pápánál a felső-magyarországi görög katolikus rutének érdekében”. Ez idő alatt átadta a szentatyának Szabó András máramarosszigeti vikárius és Hodinka Antal egyetemi tanár suplicatióját, találkozott Septicki lembergi bazilita rendi érsekkel, aki ígéretet tett, hogy az ungvári Szent Bazil rendi atyákon keresztül fog tudakozódni Papp Antal római katolikus püspöki helynöktől a skizma felől. Illés 1921. március 18-án tett jelentést küldetéséről Budapesten a Miniszterelnökségnek. A jelentésben a legfőbb eredménynek azt nevezi, hogy ígéretet kapott, miszerint „a munkácsi és eperjesi egyházmegyék sorsában mindaddig változás nem történik, míg a jurisdictio kérdésében az orientális congregátió nem dönt”. Illés ír arról, hogy a csehszlovákiai „ruthén kérdés számára külön társadalmi szerv szükséges”. Erre a feladatra vállalkozik a Rákóczi Szövetség, melynek munkaprogramjában a következő pontok szerepelnek: 1.figyelemmel kísérni a Szentszék lépéseit a görög katolikus püspökség hovatartozása ügyében; 2.„a görög katolikus papság segélyezése a kongrua-illeték eljuttatása révén is”, mert „a sizma terjedésének legfőbb oka gazdasági és nem vallási. A nép szabadulni óhajt az őt terhelő egyházi szolgáltatások alól. A magyar és magyarbarát papság így veszíti el a talajt és a befolyást is a népre.” 3.a görög katolikus felekezeti iskolák támogatása. „Adataim szerint a nép azért adja gyermekeit a cseh állami iskolákba, ahol ukrán vagy nagyorosz nyelven tanítanak, mert ott ingyenes a tanítás.” 4.lehetővé tenni a görög katolikus értelmiség (főként a papok, tanítók) gyermekei számára a főiskolai, egyetemi tanulmányok Magyarországon való végzését; 5.megfelelő gazdasági összeköttetést teremteni; 6.kapcsolatokat létesíteni „az amerikai ruthénséggel”, amely „gazdasági és kulturális fölényénél fogva leginkább fogja a jövőben befolyásolni és irányítani” a kárpátaljai ruszinokat; 7.felvenni a kapcsolatot a ruszin és a magyar politikai pártokkal.

1920 folyamán : Podkarpatszka Rusz képviseli a köztársaság területének 9%-át, lakosságának 5%-át, ipari kapacitásának 0,67%-át. – Ungváron létrejött a Podkarpatszkij Bank. – Ungváron megalakult a Mozaik Kultúregyesület. – Ruszin polgári iskola nyílt Nagybereznán (1924-től cseh/szlovák párhuzamos osztályokkal). – A Kárpátaljai Zsidó Iskolaegyesület megalapította első elemi iskoláját Munkácson (1925-ben kapott nyilvánossági jogot). – Megalakult a Nagyszőlősi Testnevelési Klub. – A területen 22 magyar, 9 ruszin, 10 orosz, 4 ukrán, 4 cseh, 3 cseh–ruszin, 3 orosz–magyar, 1 magyar–ruszin–cseh nyelvű, 5 zsidó újság jelent meg. – Új lapok indultak: Ungváron: G. Zhatkovych kormányzó hetilapja &#1056&#1095&#1089&#1094&#1085&#1098 (Ruszin) címmel (1923. február 1-jétől felelős kiadója Ehrenfeld Péter alkormányzó; utolsó, 248.száma 1923. december 31-én jelent meg); a &#1056&#1095&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1094&#1077&#1072 (Ruszin Föld), a Földműves Párt hivatalos lapja (főszerkesztő: Brascsajko Mihajlo; megszűnt 1928-ban); a cseh nyelvű Podkarpatské Hlasy és az Užhorodské Noviny (Ungvári Hírek). Az utóbbi 1921-ben &#1055&#1086&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1056&#1095&#1089&#1100 (Kárpátaljai Rusz) címmel, utána megszűnt. Munkácson: a Kárpáti Futár című hetilap Demkó Mihály szerkesztésében. Beregszászban: a kárpátaljai kisgazdapárt hivatalos orgánumaként újraindult a Beregi Hírlap.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Késmárk / Kežmarok / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / Huszt / Prága / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Illés Béla / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Berzeviczy István / Gáti József / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Sáros / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Legeza Pál / Mukacseve / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Nagykaposi, Kaposi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Tusar Vlastimil / Breicha J. / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / Körmendy-Ékes Lajos / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Kaminszki József / Református Ifjúsági Egyesület / Györke István / Apponyi Albert / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / Vöröskereszt / Polena / Poljana / Remény (Nadija) Rokkantszövetség / Ehrenfeld Péter / Puza Jevhen / Klocsurak Sztepan / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / Versailles / Rizsák V. / Demkó Mihály / Tiszáninneni Református Egyházkerület / Pálóczi Czinke István / Nicsaj Vladimir / Curkanovics I. / Gagatko Andrij / Tóth András / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / Božetech Passek / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Rátz Miklós / Tóth Bálint / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Toronszky Endre / Zápszony / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Ruszinszkói Újságírók Szindikátusa / Terebesi László / Tárczy Károly / Sepsi Márton / Eperjessy József / Havas Emil / Kossey János / Kováts Miklós / Lőrinczy Jenő / Mondok Iván / Perecseny / Perecsin / Černy Jan / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / Spenik László / Pesek J. / Czimbalinecz Miklós / Mihalkó János / Kisvárda / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Frankenberg Ede / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Miskolc / Ungi Református Egyházmegye / Szűcs István / Révész Kálmán / Bernáth Zoltán / Monori Miksa / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / Podkarpatszka Ruszi Szőlészeti Egyesület / Pisch András / Braunfeld Mór / Czmór Béla / Mezőkaszony, Kaszony / Podkarpatszka Ruszi Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Húsiparosok Szövetsége / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / Mermelstein Mihály / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Mozaik Kultúregyesület / Nagyszől[l]ősi Testnevelési Klub (NTK) / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Komárom / Gömör / Lelley Jenő / Komárno / Bratislava / Košice / Iža / Pöstyén
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Késmárk [Kežmarok] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pőstyén [Piešťany] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1920
Rövid URL
ID237627
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november : Megalakult az Egyesült Zsidópárt. Elnöke a nagyszőlősi Deutsch Jenő. – Az ungvári ortodox izraelita hitközség főrabbijává Grünwald Mórt választották meg, aki előtte Huszton volt főrabbi. – Körmendy-Ékes Lajos szlovenszkói keresztényszocialista képviselő interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, amelyben tiltakozott, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban „az interurbán telefonforgalomban nem engedik meg a magyar nyelvű beszélgetéseket”. – Magyarország bizottságot küldött Csapra, hogy tárgyaljon a csehszlovák hatóságokkal a záhonyi vasúti híd kijavításáról.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Prága / Ungvár / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / Praha / Zombory Dezső / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / csehszlovák, szlovák / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / nyelvkérdés / Nagyszől[l]ősi / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / közlekedés, határforgalom, kishatár / Horváth Kálmán / Kiss Árpád / Talaborfalva / Tereblja / Tófalva / Tofalău / Újbárd / Novobarove / Csománfalva / Csumaleve / Herincse / Horincseve / Husztköz / Nankove / Keselymező / Koseleve / Alsóbisztra / Nyizsnyi Bisztrij / Alsószelistye / Nyizsnye Szeliscse / Kricsfalva / Kricsove / Lipcse / Lipcsa / Szabó András / Galagó / Ruszinszkói Magyar Színi Kerület / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / Záhony / Deutsch Jenő / Grünwald Mór / egyház / színház / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / Iža / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 2. Gregory Zhatkovych kormányzása (1920. IV. 26.) (1919. IX. 10.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Lipcseutca [Ľupčianska Ulica] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1920
Rövid URL
ID237582
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1920. november 7. : Korláth Endre, a Magyar Jogpárt ügyvezetője a pártvezetőség nevében a következő nyilatkozatot tette Kárpátaljára vonatkozóan: „lehet-e itt szó zsidó nemzeti kisebbségről? Nemzet-e itt a zsidóság, vagy csupán vallás? Véleményünk szerint itt a zsidóság csupán vallás […] s nem külön nemzet, mert a nemzeti kisebbségnek szerintünk kritériumai a következők: 1.zárt tömegben való együttlakás, 2.külön nemzeti anyanyelv, külön nemzeti kultúrával. Az első feltétel nincs meg.” – Szabó András máramarosi görög katolikus vikárius Máramarosszigetről az alábbi levelet intézte a prágai apostoli nunciushoz, melyben oltalomért fordul „a szent Unió megmentése érdekében”: „Alulírott a munkácsi görög katolikus megyés püspök vikáriusa vagyok Máramaros megyében, mely terület a békekonferenciának nevezett vész törvényszék határozata szerint, félrelökve a sz. Unióban élő ruthén nép gazdasági és ezeréves tradicionális, sokszor hangoztatott létérdekeit 2 részre lett osztva akként, hogy alantírott 10 parochiával román impérium alatt vagyok, 81 junidictiacu alá tartozó plébánia pedig cseh megszállás alatt áll. - A csehek által megszállott területen az államhatalom favorizálása mellett irtó actio folyik az Unio elpusztítása és schizma erősítése céljából azért, mert a cseh kormányzás mai szellemét jellemző kommunisztikus irányú törekvések legnagyobb akadálya a görög katolikus papság […] bár az Ungváron székelő ruthén kormányzóság kenetteljesen kimondta, hogy a görög katolikus egyházvagyont a schizmatikusok nem vehetik el, hanem templomot tartoznak építeni az új hitnek, azonban eddig egy komoly lépés sem történt, hogy az unitusok visszanyerjék a tőlük erőszakosan elrabolt egyházi épületeket és ingatlanokat […] alázatosan esedezem […] kegyeskednék a 17. sz. Unió érdekeit magáévá tenni s hathatós befolyásával előmozdítani, hogy 1.Iza, Keselymező, Lipcse, Herincze, Alsóbisztra, Talaborfalva, Alsószelistye, Husztköz, Csomán[y]falva, Kricsfalva, Tófalva, Újbárd községek görög katolikus lakossága templomait és egyházi javait haladéktalanul viszszanyerhesse, egy antant misszió közreműködése mellett.”

1919 folyamán : Megalakult a Munkácsi Pedagógiai Kör. – Megalakult a Munkácsi Sportegyesület (MSE). – Jurij Peleh ungvári orvos kezdeményezésére Ungváron Iskola Segély Bizottság alakult, 1923. június 23-tól a neve Iskola Segély Egyesület. – A csehszlovák hatóságok felfüggesztették az ungvári Gyöngyösi Irodalmi Társaság tevékenységét. – Megindult a &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1072˙ &#1079&#1077&#1084&#1083˙ (Orosz Föld), a Kárpátorosz Munkapárt hivatalos lapja (megszűnt 1938-ban). – A 430/919. sz. csehszlovák törvény kimondta, hogy minden településen könyvtárat kell szervezni. – Ruszin tannyelvű reálgimnázium lett a munkácsi magyar középiskola (1925-től cseh tagozattal). – Megjelent: Családi Naptár az 1920-ik szökőévre. Szerk. Rácz Pál. Ungvár; Krúdy Gyula: Havasi kürt. Ruszin-Krajna kistükre. /Ruszin-Krajnai Könyvtár, 1./ [Ruszka-Krajnai Népbiztosság, Garai ny.] [Bp.]; Domokos László: Ruszka Krajna a népek ítélőszéke előtt. Ráth Korvin ny., Budapest.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Jabloniczky János / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Bereg / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / hivatkozás: / Kramář Karel / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Szabó Oreszt / ipar, kereskedelem / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Stefán Avgusztin / Legeza Pál / Ruszka Krajna / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Ciaffi / csehszlovák bevonulás / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / Berinkey Dénes / Beszkid Anton / Gardosh Julij / Berinkey-kormány / Hucul Köztársaság / Rahói / Ungvári Néptanács / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / Dnyeperi Nagy Ukrajna / Nyugat-Ukrán Népköztársaság / Kijev / Ukrán Nemzeti Tanács (Kijev) / Gebé Péter / népszavazás / Piszeckij F. / Moys Ladislav / Országos Néptanulmányi Egyesület / Szegedy Rezső / Vikár Béla / Domokos László / György Endre / Podhradszky György / magyarországi rendeletek / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Pós Lajos / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Taracvizi / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Forradalmi Kormányzótanács / Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanácshatalom / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Papp László / Clemenceau G. B. / pozsonyi fegyverszüneti szerződés / román megszállás / Ruszkij Klub / Nicolson Harold / Hennoque / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Huszti Ruszin Tanács / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Ungvári Ruszin Tanács / Sztripszkij Miron / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / Tusar Vlastimil / miniszterelnök Vlastimil Tusar, szociáldemokrata / Švehla Antonín / Breicha J. / direktórium / Huszár-kormány / oktatásügy / Saint-Germain-en-Laye / Saint-Germain-en-Laye-i szerződés / Ungvári Filharmóniai Társaság / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Oroszvégi / Szolyvai / Taracközi / Volóci / Toronszkij Omeljan / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Tost Barna / Wirth Gyula / Tobler János / Bittó Dénes / Fleischmann Gyula / Grosschmid Géza / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Sztripszkij Hiador / Petrigalla Péter / Paris / Balog Juro / Gyöngyösi Irodalmi Társaság (Gyöngyösi Társaság) / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Munkácsi Pedagógiai Kör / Munkácsi Sportegyesület (MSE) / Peleh Jurij / Kaminszki József / Krúdy Gyula / egyház / párizsi békekonferencia / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Jászi Oszkár / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Pozsony / Kassa / Károlyi Mihály / Lelley Jenő / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 1. A közigazgatás megszervezése (1919. IX. 10.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Kassa [Košice] / Párisháza [Parížovce] / Pozsony [Bratislava] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1919
Rövid URL
ID237296
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1919. április : Királyhű csoport összeesküvésére került sor Beregszászban, Munkácson, Huszton és Nagyszőlősön. – A csehszlovák katonaság vizsga nélkül kiosztatta a bizonyítványokat a munkácsi tanítóképzőben, ahol ezzel megszűnt a magyar nyelvű oktatás.

1919. április 16-án : a román hadsereg (a párizsi békekonferencián 1919. február 26-án megállapított, a nagyhatalmak által 1919. március 17-én jóváhagyott demarkációs vonal teljes hosszában), 1919. április 23-án a csehszlovák hadsereg megkezdte a régió elfoglalását. – Román megszállás alá jutott a területnek körülbelül 65 százaléka a Máramarossziget–Técső–Huszt–Beregszász–Csap vonalon. Husztra 1919. április 19-én, Királyházára és Nagyszőlősre 1919. április 20–21-én, Beregszászba (Tiszaújlak felől) 1919. április 27-én, Munkácsra 1919. április 28-án vonultak be. A román időszak beregszászi sajtóorgánuma az Új Élet című lap volt Papp László szerkesztésében. 1919. július 23-án Beregszászban a román katonaságot felváltotta a csehszlovák. – A csehszlovák hadsereg vette birtokába az Ungvári, a Nagybereznai, a Perecsenyi járást, a Munkácsi járás egy részét, egyetlen várost, Ungvárt, 1919. május 3-án foglalták el Csapot (a régiónak mintegy 35 százaléka). 1919. július 25-én a Vörös Hadsereg bombázta Csapot, mire a csehszlovák hadsereg megszállta a 1919. július 1-jei pozsonyi fegyverszüneti szerződésben kijelölt felvidéki semleges zónát. (1919. június 7-én G. B. Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke, a párizsi békekonferencia elnöke jegyzékben követelte a budapesti Forradalmi Kormányzótanácstól a csehszlovák hadsereg elleni hadműveletek azonnali beszüntetését, a demarkációs vonalra történő visszavonulást. 1919. június 13-án az újabb Clemenceau-jegyzék kijelölte Magyarország új határait, amelyek északon és keleten megegyeznek a későbbi trianoni határokkal. Az ígéret szerint ha a magyar katonaság visszavonul e vonal mögé, a román csapatokat kivonják a Tiszántúlról. Ez nem történik meg.)

1918 folyamán : Megnyílt a Munkácsi Téglagyár. – Új lapok indultak: Ungváron a &#1053&#1072&#1091&#1082&#1072 (Tudomány) (1922. január 1-jétől &#1057&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 (Szabadság) címmel független kulturális, politikai és kereskedelmi újság, 1925 közepétől a Keresztény Néppárt hivatalos lapja, 1938. június 15-től &#1053&#1086&#1077&#1072 &#1089&#1077&#1086&#1073&#1086&#1075&#1072 (Új Szabadság) címmel ukrán napilap), a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086–&#1088&#1095&#1089&#1094&#1085&#1089&#1100&#1082&#1080&#1081 &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082&#1098 (Kárpáti Ruszin Hírmondó) (független hetilap, felelős szerkesztő: Földesi Gyula, megjelent 1919 márciusáig); Beregszászban az Új Bereg (a város első napilapja, szociáldemokrata irányultságú, szerkesztő: Reisman Simon ügyvéd), ugyanitt a Beregi Munkás (szerkesztő: Simon Mózes); a Kassai Napló (az 1883-ban alapított Felsőmagyarország jogutódja, 1929-ben szűnt meg; Fábry Zoltán szerint „az induló magyar írás lényegében itt startolt”. Ungvári munkatársként tartották számon Merényi Gyulát, Jaczkó Olgát, Simándy Pált, Sebesi Ernőt, Sárosi Árpádot, Szende Pált, Szerényi Ferdinándot és Mécs Lászlót). Egybeolvadt a Beregszászban megjelenő Beregi Hírlap és a Beregi Közlöny. Az új lap címe: Beregi Hírlap. Szerkesztők: Klein Jenő, Radics Mihály. – Megjelent: Hegyaljai Kiss Géza: Szív a szívnek. Versek. Székely-Illés ny., Ungvár; Hegyaljai Kiss Géza: A legdrágább gyűrű. Prédikáció. Székely-Illés ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Turócszentmárton / Martin / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Németország / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Washington / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / New York / Pittsburgh / Nagy József / Belgrád / Mécs László / Roma / Genf / Franciaország / Szociális Misszió Társulat (Katolikus Missziós Társaság) / Farkas Edit / Técső / Tyacsiv / Hollósy Simon / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Hamuth János / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Homestead / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / Csopej Nyikolaj / Wilson Woodrow / Andrássy Gyula / Burián István / egyéb pártok és pártszövetségek / Közép-Európai Demokratikus Szövetség / Philadelphia / Praha / Magyar Nemzeti Tanács (Budapest) / Ungvári Nemzeti Tanács / Spoganics József / Reisman Henrik / Szabó Zoltán / Tahy Endre / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Zombory Dezső / Rozgonyi József / Németh Imre / Berzeviczy István / Flach Jakab / Gáti József / Gulovics Tivadar / Guttman Sándor / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Hámos Aladár / Juhász János / Kiss Géza Hegyaljai / Lám Elemér / Magyar Bálint / Minay István / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / Beregszászi Nemzeti Tanács / Holchman Károly / Padova / Magyarországi Rutének Néptanácsa / Papp Antal / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Kárpáti Ruszin Néptanács / Máramarosi Néptanács / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Borsod / Sáros / Ugocsa / Scranton / Eckartsau / Károly IV. / Kramář Karel / Lensing Robert / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Volenszky Kálmán / Szántó István / Bánó József / Bobulszky Antal / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / Illés Andor / Juszkó János / Kutkafalvy József / Keleti Szlovák Nemzeti Tanács / Vix Ferdinand / Nevelőmunkások Országos Szövetségének Ung Megyei Szervezete / Nevelőmunkások Szövetségének Ungvári Városi Szervezete / Stefán Avgusztin / Zseltvay Viktor / Pap János / Sabján János / Bondiné Lendvay Vilma / Gresz József / Polchy István / Legeza Pál / Bartha Albert / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Izraelita Nőegylet / Horovitz Mórné / Sejkó Viktor / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / Szende Pál / Simándy Pál / Radics Mihály / Sárosi Árpád / Sebesi Ernő / Reisman Simon / Simon Mózes / Pacsuta Nyikolaj / Földesi Gyula / Jaczkó Olga N. (Nátolyáné) / Klein Jenő / Merényi Gyula / Fábry Zoltán / Jászi Oszkár / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Károlyi Mihály / Gömör / Szlovák Nemzeti Tanács / Bratislava / Košice / Eperjes / Prešov
FejezetI. Út a Csehszlovák Köztársasághoz 1918. IV. 8–1919. IX. 10. - 2. Ruszka Krajna és a Hucul Köztársaság (1918. X. 31.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Turócszentmárton [Martin] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1918
Rövid URL
ID237098
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1918. november : Új pártok alakultak: Beregszászi Polgári Radikális Párt, elnök: Polchy István; Ungvári Polgári Radikális Párt, elnök: Reisman Henrik.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Németország / határkérdés / Beneš Edvard / Ausztria / Prága / Washington / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Belgrád / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Ruszinok Amerikai Néptanácsa / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / Wilson Woodrow / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Csehszlovák Köztársaság megalakulása / csehszlovák törvények / Magyar Nemzeti Tanács (Budapest) / Ungvári Nemzeti Tanács / Reisman Henrik / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Flach Jakab / Károlyi-kormány / Beregszász / Berehove / Beregszászi Nemzeti Tanács / Holchman Károly / Padova / padovai szerződés / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Magyarországi Rutének Néptanácsa / Papp Antal / Szabó Simon / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Sztanyiszlav / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Hucul Néptanács (Jaszinyai [Kőrösmezei] Ukrán Néptanács) / Kárpáti Ruszin Néptanács / Máramarosi Néptanács / campagne-i kapituláció / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Borsod / Sáros / Ugocsa / Scranton / autonómiatervek / scrantoni nyilatkozat / Eckartsau / Károly IV. / belgrádi katonai konvenció / eckartsaui nyilatkozat / hivatkozás: / Kramář Karel / miniszterelnök Karel Kramář, nemzeti demokrata / csehszlovák, szlovák / Lensing Robert / Magyar Köztársaság megalakulása / Rácz Pál / Szabó Oreszt / Volenszky Kálmán / Szántó István / Bánó József / Bobulszky Antal / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / Illés Andor / Juszkó János / Kutkafalvy József / ipar, kereskedelem / Keleti Szlovák Nemzeti Tanács / Vix Ferdinand / antant budapesti katonai missziója, Vix-jegyzék / Nevelőmunkások Országos Szövetségének Ung Megyei Szervezete / Nevelőmunkások Szövetségének Ungvári Városi Szervezete / Stefán Avgusztin / Zseltvay Viktor / Pap János / Sabján János / Bondiné Lendvay Vilma / Gresz József / Polchy István / Népszövetség / Gömör / Eperjes / Prešov
FejezetI. Út a Csehszlovák Köztársasághoz 1918. IV. 8–1919. IX. 10. - 2. Ruszka Krajna és a Hucul Köztársaság (1918. X. 31.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Eperjesenyicke [Haniska] / Gömörpéterfala [Petrovce] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1918
Rövid URL
ID237056
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1 2
42 találat