Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1942. október : A kormányzóság tanácsadó testületének ülésén elhangzott: „a kárpátaljai magasabb fokú iskolák tanulói között, csaknem valamennyi tanintézetben, akadtak megtévedt diákok, akik a már leleplezett és fölszámolt ukrán politikai irányú szervezkedésben részt vettek. A gimnáziumi diákokon kívül ennek a politikai mozgalomnak résztvevői a tanítóképezdék, a kereskedelmi iskolák, sőt a papnevelő intézet növendékei között is akadtak. - A megtorlás nem maradt el és a honvéd vezérkar főnökének bírósága 59 diákot ítélt el, akik közül 14 az ungvári, 9 a munkácsi, 13 a huszti rutén gimnázium tanulója volt. A megtévedt tanulók további tanulása ügyében a kultuszminiszter dönt, egyelőre ezek a diákok nem folytathatják tanulmányaikat.” – A MÉP felvidéki és kárpátaljai képviselőcsoportja elhatározta, hogy „Kárpátalja és a Felvidék összes gazdasági és kulturális kérdéseit memorandumban foglalják össze és azt átadják Kállay Miklós miniszterelnöknek”. A memorandum megfogalmazásával Giller Jánost bízták meg. – Ungváron vendégszerepelt Tőkés Anna színművész.

1942. szeptember : A vallás- és közoktatásügyi minisztérium ideiglenes jelleggel elrendelte, hogy a munkácsi Árpád fejedelem (fiú)gimnázium „valamennyi osztályába felvehetők legyenek a jeles és jórendű leánytanulók számbeli korlátozás nélkül, de a megengedett osztálylétszám keretein belül”. – Minisztériumi ellenőrzés során feltárt pénzügyi visszaélésekben való vétkesség gyanújával felmentették állásából Engelbrecht Istvánt, Munkács polgármesterét. – Beregszászban kereskedelmi iskola nyílt. – Munkácson új rum- és likőrgyár nyílt. – Magánlátogatáson Kárpátalján járt Törs Tibor, a képviselőház alelnöke. – Ez idő szerint Bereg vármegyében 33 zöldkeresztes kút van: Beregszászban 6, a járásban 2, a Munkácsi járásban 5, a Vásárosnaményi járásban 20.

1942. május : Ungváron tanácskoztak Ung, Ugocsa, Bereg, Szabolcs, Zemplén és Abaúj vármegye, valamint Kárpátalja tűzoltóparancsnokai. – Rahón megalakult az ÉMKE alapszervezete. Elnök: Elekházy János. – Perecsenyben megalakult a Baross Szövetség helyi szervezete. Ügyvezető elnök: Neupauer János.

1942. február : Három megüresedett helyre a következőket hívták be Kárpátaljáról a képviselőházba: Riskó Béla, Buday István, Kökényesy Péter. – Kormányrendelet mondta ki, hogy „azok, akik a visszacsatolt kárpátaljai területen a csehszlovák rendelkezések alapján lefoglalt földekből szereztek ingatlant, kötelesek azt 1942. március 15-ig bejelenteni”. – Ungváron a rendőrség 50 rádiót foglalt le, mert a tulajdonos az „ellenséges rádióállomásokat” hallgatta. – Az ungvári tanítóképzőben iskolaszövetkezet alakult. – Munkácson kiállítás nyílt a város képzőművészei – Borbélyné Pajor Márta, Berecz Vilmos, Dobos Endre, Erdélyi János, Hevkán János, Ivánka László, Kelemen József, Kondor Jenő, Karus Mihály, Vrbata József, Lábas Zoltán – alkotásaiból.

1941 folyamán : A kárpátaljai iskolák közül az aknaszlatinai és a técsői Máramaros, a nagyszőlősi és a királyházai Ugocsa vármegyéhez, azaz a Szatmárnémeti tankerülethez került. – Pénzintézetek Kárpátalján: Munkácsi Kereskedelmi Bank, Ungvári Kereskedelmi Bank, Tiszaháti Magyar Bank (Ungvár), Ugocsai Bankegyesület (Nagyszőlős), Ung-völgyi Bank (Nagyberezna). – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara kimutatása szerint Kárpátalja területe 11 583 km2, lakossága 621 916 fo, a lakóházak száma 119 904, a települések: 433 kisközség, 11 nagyközség, 1 koronaváros (Huszt), 103 körjegyzőség, a népsűrűség 55,1, családonként 4,1 gyermek születik, 2,93 marad életben, a népszaporodás 1930–1941 között 17,6% (a trianoni Magyarországon 7,5%). – Megjelent: A Kárpátaljai Tudományos Társaság alapszabályai. KTT ny., Ungvár; Ungvár törvényhatósági jogú város címtára. Viktória ny., Ungvár; Művészeti Hetek. Ungvár, 1941. május 17.–június 8.Országos Irodalmi és Művészeti Tanács. Athenaeum, Budapest; Fenczik István: A kárpátaljai autonómia és a kisebbségi kérdés. Egyetemi Kisebbségi Intézet, Pécs; Magyar irodalmi ismeretek. Magyar irodalomtörténeti segédkönyv különös tekintettel az érettségi tételekre. Összeáll. a munkácsi m. kir. állami „Árpád fejedelem” gimnázium VIII. osztálya. Sajtó alá rendezte: Oláh Miklós. Kárpáti ny., Munkács; Reggeli és esti közös imádság. A bazilita internátus növendékei részére. [Ungvár.] KTT ny., Ungvár; Dékány András: Végig Kárpátalján. Stádium, Budapest; Urbányi Jenő: Gyümölcsfavédelem Kárpátalján. Stephaneum ny., Budapest; Az Ungvári Athletikai Club alapszabályai. Viktoria ny., Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / gimnázium / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Erdély / Horthy Miklós / Csap / magyar / Moszkva / Németország / határkérdés / Huszt / Szambor / Debrecen / Tiszaásvány / nőkérdés / Ravasz László / Varsó / egészségügy / Ungvár / Győr / Pécs / Flachbarth Ernő / Madách Imre / Rákóczi Ferenc II. / Mécs László / Szabó Sándor / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Szabó Zoltán / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Bukovina / Galícia / Rahói / magyarországi rendeletek / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Tárczy Károly / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / szakoktatás / Perecseny / Perecsin / Spenik László / főiskola, egyetem / Miskolc / pravoszláv, görögkeleti / Talaborfalva / Tereblja / Nyíregyháza / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hodinka Antal / Ökörmezői / Teleki Pál / Nagylucska / Veliki Lucski / Bátyu / Batyove / Lengyelország / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Antal Miklós / Szerednye / Radvánc / Radvanka / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Nagydobrony / Velika Dobrony / Eszeny / Siménfalvy Árpád / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Egán Ede / Husztbaranya / Boronyava / Lavocsne / Lawoczne / Harsányi Zsolt / Kozma Miklós / Peltsárszky Imre / Szatmárnémeti / Satu Mare / Ilniczky Sándor / Hóman Bálint / Dudinszky Béla / Erdmannsdorff Otto / Bartha Károly / Váralja / Varga József / Fodor István / Misztice / Imszticseve / Szalay Károly / Inke Rezső / Szálasi Ferenc / Doroszlay Mihály / Kiseszeny / Petrivka / Gaál János / Hajdúdorog / Roskovics Emánuel / Nazimov Borisz / Bárdossy László / Popoff Mihály / Székesfehérvár / Szabó László Cs. / Várkonyi Zoltán / Ungváry László / Lukács Margit / Major Tamás / Nagybakos / Szvoboda / Bulecza Viktor / Környei Molnár György / Molotov V. / Ortutay Pál / S(z)iánki / Sztrij / Munkácsy Mihály / Ajtay Gábor / Kolomea / Bánffy Dániel / Harajda Ivan (Harajda János) / Újdávidháza / Nove Davidkove / Boksay Gyula / Malinics Ernő / Szabó Aladár / Krausz József / Bártfai László / Pataky Lajos / Geletey D. Ervin / Petenyko István / Tóth Ernő / Oláh Miklós / Urbányi Jenő / Dékány András / Tóth László / népszámlálás / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / mozi / Kassa / Košice / Baracska / árvíz / zsidók / emlékhelyek / turisztika
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Bukovina [Bukovina] / Csápor [Čápor] / Györkeháza [Ďurčiná] / Kassa [Košice] / Magyarbél [Veľký Biel] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Ungmogyorós [Liesková] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1941
Rövid URL
ID243667
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1941. szeptember : Az Országos Színművészeti Kamara döntése értelmében Munkácson az Inke Rezső–Szalay Károly-féle társulat fog játszani. – A munkácsi ruszin gimnáziumban leányosztályokat is nyitottak.

1941. szeptember 29. : A Kárpáti Magyar Hírlap „Hogy oldották meg Kárpátalja nemzetiségi vidékein az iskoláztatást?” című cikkéből: „A rendelet szerint abban a községben, ahol legalább 10 magyar anyanyelvű gyermek van, feltétlenül magyar iskolát kell nyitni. Magyar iskolába csak olyan rutén nemzetiségű gyermekek vehetők fel, akik már tudnak magyarul és akiknek a szülei a felvételt írásban kérik […] Zsidó gyermek magyar tagozatba legfeljebb 6 százalékban vehető fel. Ahol nagyobb számú zsidó tanköteles gyermek van, ott fel kell hívni a zsidó hitközséget, hogy nyisson felekezeti zsidó népiskolát. A már működő magyar állami iskolában a zsidó gyermekeket le kell választani a keresztényektől és a zsidók külön osztályban helyezendők el. Ahol háromnál nagyobb a tantestület, a magyar osztályok önálló igazgatást kapnak. […] A magyar nyelv rendszeres tanítása a rutén népiskolában a III. osztályban kezdődik. A nem rutén anyanyelvű tanítókat, amennyiben a rutén nyelvet elsajátítják és a tanításnál legalább kisegítő nyelvként használják, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium bizonyos jutalomban fogja részesíteni. A fenti rendelettel kapcsolatos rendelkezéseket az 1941/42.iskolai évben kell végrehajtani. - A nemzetiségi iskolákra vonatkozólag fontos rendelkezéseket tartalmaz egy most kiadott kormányrendelet. Az eddigi ún. kisebbségi tanterv azon rendelkezései, amelyek szerint egyes tantárgyakat magyar nyelven kell tanítani, hatálytalanították, és a kisebbségi iskolákban – a magyar nyelv kötelező tanítása mellett – anyanyelvi oktatást kell bevezetni. E rendelkezés a kárpátaljai iskolákban eddig foganatosított oktatást tulajdonképpen állandósítja, mivel a kárpátaljai iskolákban a tanítás eddig is a növendékek anyanyelvén folyt, a magyar nyelv kötelező tanítása mellett.”

1941. július : A kormányzói biztos előterjesztésére rendelet született arról, hogy „a kárpátaljai állami tisztviselők, tanítók és hasonló állású közalkalmazottak ellen szükségessé váló fegyelmi eljárások elrendelése ezentúl a kormányzói biztos hatáskörébe tartozik”. – A Kárpátaljai Mezőgazdasági Kamara jelentése szerint Kárpátalján a kincstári birtokok: erdő 153 456 kh, havasi legelő 60 000 kh, rét 22 000 kh, szántó 2800 kh, kert 700 kh, földadó alá nem eső terület 5511 kh. – VKM-rendeletre a kárpátaljai tanítók nem hagyhatják el állomáshelyeiket, hogy „igénybe vehetők” legyenek a mezőgazdasági munkák ellenőrzésére. – A földművelésügyi minisztérium a háborús viszonyokra való tekintettel „kettős termesztésre” hívta fel a kárpátaljai gazdákat. – Kárpátaljai ruszin fiatalokat irányítottak Szegedre, hogy szakmát tanuljanak. – Az Ungvárról kiutasítottak száma erre az időre meghaladta a 250-et.

1941. március : Megalakult a Munkácsi Hegyközség. Elnök: Tárczy Károly. – Az új iparkamarai beosztás szerint a kassai kamara kerületébe tartozik Abaúj-Torna, Bereg, Ung és Zemplén vármegye, az ungi, a beregi és a máramarosi közigazgatási kirendeltség területe, Kassa és Ungvár thj. város. – Munkácson bevezették a liszt- és kenyérjegyet. – A Kárpátalján kiadott iparjogosítványok 29 százalékát zsidók kapták. – Doroszlay Mihály, a kárpátaljai görögkeleti ruszin egyházmegye elnöke engedélyt kapott, hogy a Szegeden kiadott Magyar Kelet ezentúl Máramarosszigeten jelenjen meg magyar, ruszin és román nyelven.

1941. január : Ungvár székhellyel felállították a M. Kir. Kereskedelmi Hivatal kirendeltségét a közellátás megszervezésére. – Az ungvári rendőrkapitányság jelentése szerint a városban 135 magánautó, 54 bérautó, 1 autóbusz, 54 motorkerékpár, 40 teherautó, 2085 kerékpár, 44 egyfogatú bérkocsi van nyilvántartva. – Szó van arról, hogy nyíljon Ungváron építészeti főiskola. – A Királyháza–csapi vasútvonal a debreceni üzemvezetőségtől Miskolchoz kerül. – Munkács város Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsága ruszin nyelvtanfolyamot szervezett az „anyaországból” áthelyezett tisztviselők számára.

1940. december : Rendezték a magyar–szovjet határforgalmat a három határátkelőnél (ungvári–uzsoki, munkácsi–lavocsnei–lembergi és máramarosszigeti–kőrösmezői). – Kárpátalján eddig 8659 iparjogosítványt vizsgáltak felül, ebből 6962-őt zsidó iparosok és kereskedők kérelmeztek. – Megalakult a Munkácsvidéki járás gazdasági szövetkezete. Elnök: Iván József. – Bertók Béla lemondott a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (korábban PRMKE) elnökségéről. Utóda: Szondi János. – Felszámolták a Kárpátaljai Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központját, amely mintegy másfél évtizedig állt fenn. – Az év végére befejeződött a tanítók kinevezése.

1940. november : Kozma kormányzói biztos Ungváron tájékoztatta a kárpátaljai sajtó képviselőit eddigi munkájáról, Budapesten Teleki Pál miniszterelnökkel, a szaktárcák vezetőivel, Esztergomban Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímással tárgyalt Kárpátalja ügyeiről. – Homa Ferenc és Őry Ferenc Magyar–Ruszin Polgári Olvasó Kör néven újjáélesztette azt az egyesületet, amely 1912-ben alakult Radvánci Magyar–Ruszin Olvasó Kör néven és az első bécsi döntés után szüntette meg működését. – A nyíregyházi líceumban és tanítóképzőben bevezették a ruszin nyelv tanítását.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Budapest / Uzshorod / Erdély / magyar / nőkérdés / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Ung / Beregszász / Berehove / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Bereg / Ugocsa / hivatkozás: / ipar, kereskedelem / magyarországi rendeletek / Huszti / Técsői, Taracvölgyi / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / nyelvkérdés / tanítóképzés / Beregszászi / Ilosvai / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Nyíregyháza / Teleki Pál / Szatmár / Halmi / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Tekeháza / Tekove / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Kozma Miklós / Szatmárnémeti / Satu Mare / Serédi Jusztinián / Beregkisfalud / Szilce / Árdánháza / Ardanove / Gánya / Hanicsi / Kökényes / Ternove / Bedőháza / Bedevlja / Péchy Miklós Szabolcs (Péchy Szabolcs) / Flaviusz Jurka / Gáspár Sándor Gyula / Szől[l]ősegres / Olesnik / Szől[l]ősvégardó / Pidvinohragyiv / Tiszahetény / Hetinya / Tiszaszászfalu / Szaszove / Tiszaszirma / Drotinci / Gödényháza / Hugya / Kerekhegy / Okruhla / Őry Ferenc / Homa Ferenc / mezőgazdaság / zene / Esztergom
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 3. Kozma Miklós hivatali időszaka (1940. IX. 12.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Magyarbél [Veľký Biel] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1940
Rövid URL
ID243286
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1940. november 26. : Életbe lépett a 23.301/940. sz. B. M. rendelet a kárpátaljai terület közigazgatási beosztásának módosításáról. A máramarosi közigazgatási kirendeltség Técsői járásának neve Taracvölgyi járásra változott (székhelye Técső). A járáshoz a volt Técsői járás községei tartoztak Alsóapsa, Kerekhegy és Técső kivételével. Megszűnt a Nagyszőlősi járás, a községek részben a Huszti járáshoz, illetve a beregi kirendeltség Ilosvai járásához, Gödényháza, Királyháza, Nagyszőlős, Szőlősegres, Szőlősvégardó, Tekeháza, Tiszahetény, Tiszaszirma, Tiszaszászfalu Ugocsa vármegyéhez került. A 7.800/940.M. E., a 912/940.B. M. és a 23.300/940.B. M. rendeletek értelmében Bereg és Ugocsa vármegyét kettéválasztották, a Beregszász székhelyű Bereg vármegye a Beregszászi, a Munkácsi és a Vásárosnaményi járást, a Nagyszőlős székhelyű Ugocsa vármegye a Nagyszőlősi és a Halmi járást, valamint a Máramarossziget székhelyű Máramaros vármegye a Técsői, az Aknasuhatagi, a Dragomérfalvi, a Felsővisói és a Máramarosszigeti járást foglalta magában.

1940. szeptember 22. : Kozma Miklósnak a kormányzói biztosi hivatal átvételekor elhangzott beszédéből: „Kárpátalja sorsa tehát éppen úgy, mint bármily más országrészé, a magyar sors függvénye. Ez a gondolat lesz alapja és vezérlő eszméje kárpátaljai működésemnek. […] Az ország határain túl nyúló politikát kizárólag és egyedül a magyar kormány csinálhat. Aki ilyet mégis megkísérel, az idegen célok politikai ügynöke és lakat alá való. […] Felekezeti villongásokat tűrni nem fogok. […] A honvédelmi kötelességek teljesítése első kötelesség. […] A tisztviselőktől a néppel való érintkezésben a legudvariasabb modort és szívélyes előzékenységet várok el. A néppel való érintkezésben a hivatalnokok a nép nyelvén beszéljenek. […] De nem szorul magyarázatra, hogy a más nyelvű magyar állampolgároknak, bár számukra a magyar nyelv megtanulása nem kötelező, annak tudása a legnagyobb előnyükre válik, mert lehetőséget és könnyebb boldogulást ad. A magyarul még nem tudó tisztviselők esete más. Tőlük meg kell kívánni, hogy a magyar nyelvet minél előbb megtanulják. […] Megkövetelem tehát, hogy a nyelvhasználatból senki ne csináljon politikai kérdést […] és csupán gyakorlati kérdés jellegét kapja. […] minden, a magyar állameszmétől és nemzethűségtől történő elhajlás a legsúlyosabb megtorlás alá esik. […] Kárpátalja intelligenciájának is van egy nagy átka, éspedig az egymás közötti veszekedés és visszavonás. […] A jövőben tehát szűnjön meg minden vádaskodás és kölcsönös befeketítés, annál is inkább, mert ma már nem akad egy ember sem, kinek egyéniségével, érdemeivel, hibáival, vagy esetleg bűneivel is ne lennénk tisztában. - Zsidókérdés Kárpátalján is van. Sőt a zsidóság számarányánál fogva még fokozottabb mértékben van, mint az ország többi részében. A zsidókérdésben hozott törvényeket és rendeleteket valamint a kormány politikáját teljes mértékben érvényesíteni fogom, de nem tűrnék el esetleges egyéni akciókat. - Kárpátaljának gazdasági kérdései különösen érdekelnek. […] Az állattenyésztés feljavítása […] a szövetkezeti mozgalom kifejlesztése […] A papság és a tanítóság magatartása […] Nemzeti és államhűségi szempontból tehát fokozottabb mértékben esik latba, mint másoké. […] A kormány politikáját és intencióit a magam módszereivel fogom érvényesíteni.” „Nem ismeretlenül jöttem ismeretlen helyre. […] Iskoláim egy részét is itt, Ungvárott végeztem […] Úgy érzem, hogy az egykori kisfiú hazatér”.

1940. augusztus : Megkezdődött Kárpátalján az iparrevízió. 289 fűszeres és szatócsüzlet-, 55 korcsma és dohányáruda-, 55 rőföskereskedő-, 66 kovács-, 44 asztalos-, 138 szabó-, 159 cipész-, 133 hentes-, 51 pék-, 128 dohányárusítási igazolvány kerül kiadásra. A nagy- és különleges kereskedelem ágazatában Nagyszőlősön, Huszton, Bereznán, Rahón, Szolyván, Técsőn két gyarmatáru-, 2 vasnagykereskedő-, 11 ruhakereskedői, 11 úri és 8 női divatkereskedő-, 3 szövet-, 10 cipő-, 14 vas-, 10 üveg-, 7 nyomdaipari, 8 baromfi-, 9 sör-, 1 gyümölcs-, 3 drogéria-, 8 órás, 4 villamos szaküzlet, 2 bútoripar-, 18 szikvízgyári, több festék-, bőr-, cukrászipari jogosítvány kerül kiadásra. – Megalakult Ung vármegye Törvényhatósági Testnevelési Bizottsága. – Felépült a tiszaújlaki egészségház.