Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1938. június 26. : Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének kongresszusára került sor Munkácson 124 tagszervezet képviselői és kárpátaljai németek, ruszinok és románok több mint 600 küldötte részvételével. A kongresszus megállapította: az 1935. május 26-i tartománygyűlési választáson Kárpátalja magyarsága népszámlálás szerinti arányának megfelelően számított 44 765 magyar szavazatból az Egyesült Magyar Párt 37 931 szavazatot kapott, vagyis a kárpátaljai magyarság össz-szavazatainak 94,8 százalékával az Egyesült Magyar Párt politikája mellett foglalt állást. Ez azt jelenti, hogy a kárpátaljai magyarság politikai képviseletére kizárólag az egyesült párt képviselői jogosultak. A gyűlésen határozatban mondták ki: követelik Kárpátalja önkormányzatát, a tartománygyűlési választások azonnali kiírását, a rendszertelen erdőirtások beszüntetését, a végrehajtott földreform kiigazítását, a kártalanítást az autonómia bevezetésének 19 év óta tartó halasztgatása miatt stb. (Az EMP 81 pontjának kiegészítése.) Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő az autonómiával kapcsolatban kifejtette: „Kárpátalja autonómiája kérdésében továbbra is ragaszkodunk ahhoz az álláspontunkhoz, hogy az autonómia minket is megillet, mert a békeszerződés szerint nemcsak a rutén népet illeti meg, hanem a Kárpátok alatt lévő, többségében rutén területen élő összes őslakos népeket. E megvalósítandó autonómia keretében meg fogjuk találni a megegyezést a rutén néppel.”

1936. október 11. : A PRMKE beregszászi közgyűlésén elhangzott: egyesületi alapszervezetek eddig Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Tiszaújlakon, Huszton, Királyházán, Somban, Bátyuban, Koncházán, Homokon, Tarnócon, Császlócon, Tiszakeresztúron, Macsolán, Makkosjánosiban és Csonkapapiban alakultak. Wellmann Mihály ügyvezető elnök beszédében többek között megállapította, hogy a jövőért nehezen küzdő magyar ifjúság nem tért le az apák útjáról, egységesen kíván az ősei által kitaposott úton a jobb jövőért harcolni. Az egyesület kizárólag a magyar kisebbség érdekeit szolgálja, tehát bármilyen párthoz, felekezethez és társadalmi osztályhoz tartozik az, aki szívében-lelkében magyar, az egyesület tagja lehet.

1935. november 23. : Ülésezett a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnöksége. A fő napirendi pont volt a tiltakozás a betiltás ellen. Az ügyben fellebbezést nyújtanak be. Leszögezték, hogy a Tanács „nem egyesület, de politikai alakulás, ezért rá az egyesületekről szóló törvény intézkedései nem vonatkoznak. - A Központi Orosz Nemzeti Tanács a kárpátorosz nemzet legfelsőbb politikai organizációja, más szóval Kárpátorosz Nemzeti Tanács. - A Csehszlovák Nemzeti Tanács ungvári fiókja nem léphet fel a kárpátorosz nemzet képviseletében, az csak a csehek vagy a szlovákok szószólója lehet. - A Központi Orosz Nemzeti Tanács mindaddig, amíg az országos törvényhozó gyűlés (a szojm) nincs, őrködik Kárpátoroszország és a kárpátorosz nemzet jogai felett. - Az elnökség a kárpátorosz nemzet, illetve Kárpátoroszország autonómiája elleni merényletnek tekintene minden olyan intézkedést, amely a Központi Orosz Nemzeti Tanács szabad tevékenységét befolyásolni akarná.”

1934. június : A Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület beregszászi közgyűlésén Kerényi Sándor egyesületi főtitkára elmondta: a kárpátaljai magyar tanítóság nem karolja fel kellőképpen az egyesületet, a Kárpátalján működő 226 magyar tanítóból annak csak 120-an tagjai. A közgyűlés kimondta a kárpátaljai országos magyar tanítói énekkar megalakítását. A szervezést Takács Gyula huszti református tanítóra, a Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség országos karnagyára bízták. – Megalakult a Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete. A cél: „nyelvi, kulturális és politikai szabadság” kivívása. – Megalakult a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet nagyszőlősi tagozata. – Magyarországról a következő lapok jöhetnek be: Színházi Élet, Tolnai Világlapja, Népszava. – Munkácson mozgalom indult annak érdekében, hogy „a munkácsiak kizárólag Munkácson dolgoztassanak”.

1933. augusztus : A Népszövetség megbízásából Kárpátaljára érkezett Pierre Revilliod, hogy jelentést készítsen a területi szociális viszonyairól. – Az ukrán ifjúsági szervezetek memorandumban tiltakoztak Hrabár Konstantin kormányzóvá jelölése ellen. Támogatottjuk Brascsajko Julij. – Faragó Ödön igazgató Budapestre utazott, hogy új tagokat szerződtessen a Kárpátaljai Magyar Színtársulathoz. Az Őslakó szerint [lásd az augusztus 27-i lapszámot] ott „Faragót valósággal megrohanták az állás nélküli színészek”. – Csehszlovák filmesek Rahón és környékén forgatták A napsütötte hegy lánya című, kárpátaljai tárgyú játékfilmet.

1933. július : A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet megbízásából Faragó Ödön lett a Kárpátaljai Magyar Színtársulat új igazgatója. A művészeti vezető Sereghy Andor. (1933 november.) A szövetkezet színházi lap indítását vette tervbe. – A kárpátaljai Országos Hivatal feloszlatta a munkácsi neológ zsidó hitközséget, felfüggesztette az ortodox hitközség autonómiáját, és az ügyek vitelére direktóriumot nevezett ki. – A statisztika szerint Kárpátalján 608 személyautó, 71 autóbusz, összesen 1180 géperejű jármű van.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / református / Munkács / Nagy Sándor / Ung / Korláth Endre / Beregszász / Berehove / Bereg / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / Rahó / Rahiv / oktatásügy / Nagyszől[l]ősi / Györke István / ünnepek, évfordulók / statisztika / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / Isaák Imre / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Bustyaháza / Bustina / Komjáthy Gábor / Munkácsi Kaszinó / Fodor Béla / Nagyidai (Nagyiday) Ferenc / Siménfalvy Árpád / Lator István / Roykó Alfréd / Móricz Zsigmond / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Szutor Jenő / Székely Benedek / Sárkány Lajos / Bakó Bertalan / Bary Gyula / Komjáthy István / Mizsák Péter / Sereghy Andor / Faragó Ödön / színház / mezőgazdaság / sajtó / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1933
Rövid URL
ID240565
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1932. szeptember 18. : Az Őslakó írta: „Kárpátaljának az erdőkitermelés és a faipar, a fűrészek adnak munka- és kenyérkereseti lehetőséget”, ám „a csehszlovák–magyar vámháború következtében […] fokozatosan megszűntették a faipar menetét, a fűrészek munkáját. Ennek következtében fokozódott oly soha nem gondolt méretűvé és mérvűvé Kárpátalján a munkanélküliség, nyomor és ínség. Mert Kárpátalja lakosságának egyharmada közvetlenül, egy másik harmada pedig közvetetten az erdőkitermelés, faipar, napszámos, akkordos, fuvarkeresetéből él.” – Uo.: Munkácson „Spira főrabbi nagyjövedelmű ugyan, de gazdagnak éppen nem mondható, sőt adóssága van, mert minden jövedelmét szétosztja a szegényeknek”. Mivel kirótt adóját nem tudta kifizetni, ezért a végrehajtó lefoglalta a főrabbi könyvtárát. „A könyvtár világhírű, többezer héber kötetből áll, azok között ritkaságok, egyetlen példányok. A könyvek kizárólag vallásos, héber tudományos művek.”

1921-es : népszámlálás alkalmával, most is tömegesen írták be a ruszinokat csehszlovákként, tiszta ruszin községekbe nagyobbrészt szlovák és cseh számláló biztosokat neveztek ki. A népszámlálás előtt a Ruszin Nemzeti Tanács felhívást intézett a ruszin néphez, hogy vallják magukat ruszin nemzetiségűnek.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Dobóruszka / Maťovské Vojkovce / Ótátrafüred / Starý Smokovec / Piešťany / Szepes / gimnázium / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / himnusz / Horthy Miklós / Moszkva / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Ausztria / Szabó Lajos / Prága / Kisrát / Nagyrát / Tiszasalamon / nőkérdés / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Szilassy Béla / Árvay József / New York / Mécs László / Rákóczi Szövetség / Roma / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Csehszlovák Nemzeti Tanács / Zhatkovych Gregory (Zsatkovics Gergely) / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Berzeviczy István / Flach Jakab / Hámos Aladár / Magyar Bálint / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / statárium / Papp Antal / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / Szolyva / Szvaljava / Abaúj, Abaúj-Torna / Bereg / Sáros / Ugocsa / autonómiatervek / Károly IV. / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Simon Mózes / Földesi Gyula / Rahói / katonai irányítás / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / népszavazás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Dolhai / Huszti / Nagybereznai / Nagykaposi, Kaposi / Perecsenyi / Szerednyei / Técsői, Taracvölgyi / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Sztripszkij Miron / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / direktórium / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Alsóvereckei / Beregszászi / Ilosvai / Mezőkaszonyi, Kaszonyi / Nagybocskói / Nagyszől[l]ősi / Szolyvai / Taracközi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Körmendy-Ékes Lajos / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / Balog Juro / Kaminszki József / Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparos Párt / Szent-Ivány (Szentiványi) József / Zseltvay János / ünnepek, évfordulók / Ehrenfeld Péter / kormányzók / Puza Jevhen / Ruszinszkói Magyar Jogpárt / Boldizsár Boldizsár / statisztika / Demkó Mihály / Tóth András / cserkészet / Toronszky Endre / Podkarpatszka Ruszi Tanító Egyesület / Tárczy Károly / Havas Emil / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / Pesek J. / főiskola, egyetem / Frankenberg Ede / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / Szabó András / magyar pártszövetség / Deutsch Jenő / sztrájk / Mezőkaszony, Kaszony / Ruszinszkói Méhészek Egyesülete (Ruszinszkói Országos Méhész Egyesület) / méhészet / Munkácsi Művészklub (Ruszinszkói Festőművészek Klubja) / Sztarickij Mihail / Szadovszkij Mikola / Zagarov Olekszandr / Vinyár Mihajlo / Arkasz Mikola / Sidló Ferenc / Szentgyörgyi István / Csernoch János / Kisfaludi Stróbl Zsigmond / Pásztor János / Ratyivci / Mali Ratyivci / Vatikán / Szent Bazil Rend / Septicki / Hodinka Antal / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kárpátia Földműves Biztosító Szövetkezet / Peleskey Sándor / Ács Lajos Sámuel (Ács Lajos Ács L. Sámuel) / Ágoston József / Gratz Gusztáv / Husák / Koller Béla / Morvay Zoltán / (I.) Teleki-kormány / Kerekes István / Szlovenszkói és Ruszinszkói Nyomdatulajdonosok Szövetsége / Ruszinszkói Ügyvédek Szövetsége / Ruszinszkói Országos Gazdasági Tanács / Benda Ottokár / Kelet-Szlovenszkói és Ruszinszkói Cukrászok és Mézeskalácsosok Szövetsége / Salánk / Salanki / Fancsika / Fancsikove / Matécsa György / Szlovenszkói és Ruszinszkói Kereskedelmi Testületek Országos Szövetsége / Duschinszky Frigyes / Ökörmezői / Ungvári Sportklub (USC) / Szobránci / Bruck / Marienbad / Mariánské Lázně / Teleki Pál / Bánffy Miklós / Grünwald Adolf / Löw Lázár / Ungvári Munkás Testedzők Egyesülete (UMTE) / Schwingula Ferenc / Kárpátaljai Labdarúgó-szövetség / Kelet-Szlovenszkói Labdarúgó-szövetség / Szlávik Emil / Doszifej / Paulik János / Podkarpatszka Ruszi (Ruszinszkói) Őslakosok Autonóm Pártja (Autonóm Őslakos Párt) / Hlinka Andrej / Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Színpártoló Egyesület / Grünstein Mór / Mátyóc / Fulajtár Ferenc / Nagybereg, Bereg / Berehi / Nagylucska / Veliki Lucski / Spolarits (Spolarich) János / kisantant / Szatmár / Handalbustyaháza / Topolovka / Bozsojovszki Zsigmond / Szolomonove / Bátyu / Batyove / Voith György / Podkarpatszka Ruszi Szakszervezeti Tanács / Dusinszki József / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Országos Atlétikai Szövetség / Beregrákos / Rakosin / Mocskos Iván / Szalóka / Szolovka / Barkaszy Károly / Ruszinszkói Földtanács / Árky Ákos / Isaák Imre / Beregi Református Egyházmegye / Sütő Áron / Bereg Megyei Gazdasági Egyesület / Czapáry Dénes / Bohut László / Kárpátaljai Pravoszláv Egyház (Kárpátorosz Keleti Pravoszláv Egyház) / Homicsko Vladimir / Técső és Vidéke Kereskedő Egyesület / Méhes Sámuel / Nevicke / Brdlik / Karczub Géza / Halmos Dezső / Mandel Mór / Tamás (Tvaroska) Mihály / Bakó Gábor / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / Balogh-Beéry László / Kutkafalvy Miklós / Jaross Gyula / Nagy Kálmán / Izsnyéte / Zsnyatino / templomszentelés / Ruszin Nemzeti Tanács (USA) / Edvard Beneš politikusokból és hivatalnokokból álló vegyes kormánya / Nevetlenfalu / Gyakove / Szől[l]ősgyula / Gyula / Tiszapéterfalva / Petrove / Tivadarfalva, Tivadar / Fedorove / Csepe / Farkasfalva / Vlková / Feketeardó / Csornotisziv / Forgolány / Gyivicsne / Batár / Bratove / Akli / Klinove / Szabó Ferenc / Szabó Gyula / Molnár Béla / Bayer Károly / Bukovich Károly / Czihor László / Danku Mihály / Farkas Sándor / Glück Ernő / Verbőc / Verbovec / Bihary Lajos / Felvidéki / Halmi / Latorcai / Tiszaháti / mozgósítás / Kavasch Ernő / Dezsőfy János / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Kalász Andor / Kotljarevszkij Iván / Munkácsi Ifjúsági Labdarúgó-szövetség / Vozáry Aladár R. / Beregi Sámuel / Angyal Géza / Bayer Ágost / Boksay József / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Medgyaszay Vilma / Virágh Gyula / népszámlálás / egyház / Papp Sándor / színház / Szabó Károly / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Rimaszombat / Kassa / Népszövetség / Ruská / Košice / Rimavská Sobota / Iža / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Pöstyén / Nagymihály / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Dobóruszka [Ruská] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Eperjesenyicke [Haniska] / Farkasfalva [Vlková] / Gyulafalva [Dulice] / Kassa [Košice] / Mátyóc [Maťovce] / Nagymihály [Michalovce] / Pőstyén [Piešťany] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov]
Év1921
Rövid URL
ID239977
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1928. május 10. : Ungvár főpolgármestere a napokban meghívót bocsátott ki az egyes politikai pártokhoz és a sajtóhoz, amelyben a köztársaság 10 éves fennállásának ünnepségét előkészítő értekezletre hívta meg őket. A kárpátaljai magyar pártszövetség Korláth Endre ügyvezető elnök aláírásával az alábbi nyilatkozatot adta ki: „A magyar nemzetnek ősi tulajdonsága, hogy más nemzetek érzelmeit mindig tiszteletben tartja. Ez a tisztelet annak a cseh nemzetnek szól, amely évszázadokon át meg tudta őrizni nemzeti öntudatát és büszkeségét. Viszont a magyar nemzet feltételezi, hogy a csehszlovák nemzet a magyarságban nemzetiségéhez való ragaszkodását, kultúrájának szeretetét, egyenes jellemét és a világháború katasztrófája utáni élni akarását tiszteli, s megveti azokat, akik önző érdekből vagy félelemből gyáván meghunyászkodnak, nemzetiségüket szolgalelkűen megtagadják, nemzeti kultúrájukat eldobják, csak azért, hogy ezzel némi előnyöket biztosíthassanak maguknak. - Mindezek leszögezése után meg kell állapítanunk, hogy az a felszabadulás és az azt követő államalkotás, amely a csehszlovák nemzet újraélédésének alapját adta meg, a nagy nemzettesttől elszakított és akarata ellenére ez állam határai közé zárt magyarság számára súlyos kisebbségi sorsot eredményezett. A kiszolgáltatottságnak az az érzése, amely a védtelen magyarságot a csehszlovák nemzet államalkotásának első napjaiban megszállotta, a mai napig sem múlt el. Az itt élő magyar nemzet a kisebbségnek nevezett elnyomottak siralmas sorsára jutott. Értelmisége állandóan apad, nagy része kenyerétől megfosztottan nyomorog, középiskolái jelentékeny részét és felső iskoláit elvették tőle. Gazdasági ereje állandóan fogy, mert úgy a gyarmati szellemű gazdasági politika, mint a könyörtelen adózási rendszer létalapját aláássa. - Mint hivatalos kisebbség, még csak a békeszerződésekben biztosított jogaihoz sem juthatott hozzá az elmúlt tíz esztendő alatt, úgy hogy ma sem érezheti magát itthon ősi földjén, eltekintve attól, hogy politikai téren a törvényalkotás legszentebb jogától is kizárta egy cseh nemzeti soviniszta kormánytöbbség uralma. Mindezeket vegye figyelembe a jubileumot ünneplő cseh nemzet, amely a saját testén a magyar nemzet mai sorsához hasonló sorsot évszázadokon át viselte. Ha tehát tiszteletben tartja a világháború után vesztes magyarság nemzeti érzéseit, ne kényszerítse a cseh nemzeti dicsőség ünneplésére és ne sokszorozza a magyarság fájdalmát azzal, hogy kisebbségi sora tízéves gyászában örömünnepet kelljen ülnie.”

1927. február 6. : A Ruszinszkói Magyar Hírlap interjút közölt az újvidéki Irenej pravoszláv püspökkel, aki „hosszabb ideje Ruszinszkóban tartózkodik, hogy az itteni pravoszláv hitközséget megszervezze”. Irenej elmondta: „mint organizátor én vagyok az első görögkeleti egyházfő Ruszinszkóban. Doszifej püspök csak mint kezdeményező és vendég, Benjamin püspök pedig csak mint magánszemély voltak előttem itt. […] Most azon dolgozom, hogy a szervezéssel összefüggően a ruszinszkói pravoszláv egyház statútumait a kormány jóváhagyja. A templomok építése is folyamatban van. Az építéshez a hívők adják a pénzt, a kormánytól is kapunk egy bizonyos mennyiségű szubvenciót, de a szubvenció törvényes járulékunk, amelyet az állam minden egyháznak egyenlően ad. […] Hiszem, hogy a görög katolikus egyházzal békét tudunk teremteni, mert én a békességet keresem. […] Ruszinszkóban csak a belgrádi patriarcha kiküldötteit illeti meg a szervezési és adminisztrációs munka […] Azon a jogcímen, hogy II. József császár óta a volt monarchia területén alakuló görögkeleti egyházi alakulatok mind a volt karlócai metropolita, illetve most a belgrádi pátriárka hatásköre alá tartoznak.” – A Központi Orosz Nemzeti Tanács Ungváron tiltakozott a közigazgatási reformtervezet ellen, és Avgusztin Volosin kormánypárti képviselő előterjesztésében egyhangúlag elfogadott egy memorandumot, amely követeli a kárpátaljai országgyűlés (szojm) egybehívását, egy 3 tagú direktórium kinevezését és az etnográfiai határok parlamenti bizottság általi pontos megállapítását. Február 9-én a Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetsége támogató nyilatkozatot adott ki, leszögezve: „ha a ruszin nemzeti tanács kimondja a cselekvést, mi ott leszünk, mert kényszerít az élet s cselekedni fogunk, mert cselekednünk kell.”

1926. december : A magyar pártok kassai kultúrreferátusa pályázatot hirdetett „történelmi munkára, mely a magyarság területveszteségeit tárgyalja az elmúlt évszázadokban Szlovenszkó és Ruszinszkó területén”. – Az év végére stabilizálódott a csehszlovák gazdaság, Kárpátalján csökkent a munkanélküliség.

1926. december 12. : A Magyar Nemzeti Párt érsekújvári értekezletén azt vizsgálták, milyen eredményre jutottak a párt törvényhozói, akik saját kezdeményezésükre tárgyalásba kezdtek a kormánnyal és a Köztársasági Földműves (Agrár) Párttal. Szent-Ivány József szlovenszkói képviselő kijelentette: „az aktív politikának nem szabad az alkalmat elszalasztani, hogy a tényleges gyakorlatban valamit tegyünk, orvosoljuk a magyarság sérelmeit és megakadályozzuk azt a folyamatot, mely hét éven keresztül pusztította a magyarság nemzeti erőit”. Az értekezleten határozatban mondták ki, hogy a párt vezetése „bizalommal kíséri a munkát”, a törvényhozók által „lefektetett alapelveket alkalmasnak találja arra, hogy ezeknek kellő biztosítása esetén a polgári kormányzó többségben a párt részt vegyen”. A hivatkozott feltételek: 1.a nemzeti béke, a nemzeti egyenjogúság hiányzó feltételeinek biztosítása; 2.a többség kizárólag polgári (nem szocialista) pártokból álljon; 3.a Magyarország iránti barátságos magatartás.

1926. november 14. : Móricz Zsigmond előadása nyitotta meg Ungváron a Mozaik Kultúregyesület szabadegyetemét. Az író Ungváron Fülöp Árpád otthonában volt vendég, utána Munkácsra és Beregszászba utazott Rácz Pál kíséretében. Móricz nyilatkozata a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak (a november 17-i számban): „A szlovenszkói és ruszinszkói irodalmi élet fejlődését egészségesnek találom. Már régebben hirdettem, hogy az irodalom szempontjából a decentralizációnak óriási jelentősége van, s most, hogy Pozsonyban, Kassán, Ungváron és Kolozsváron magyar irodalmi centrumok alakultak, az utódállamok magyar irodalmának kialakulása helyes útra terelődött.” „Nagy, nemes és igazi kultúrhivatást teljesít itt a Mozaik, amely előtt kalapot kell emelni minden kultúrembernek. Bár volna minden magyar városnak olyan kulturált, magas fajsúlyú irodalmi testülete, mint Ungváron a Mozaik!”