Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

‹ Előző 1 2 3 Következő ›

3 találat

1939. március 31. : A magyar–szlovák kormánytárgyalások utolsó napja a végleges határok megállapításáról. Még 40 községet és körülbelül 45 ezer lakost csatoltak Kárpátaljához, így annak területe 11 500 km2, lakossága megközelítőleg 600 000 fő. Április 1-jén a Kárpáti Magyar Hírlap így írt erről: megszakadtak a magyar–szlovák tárgyalások, ezért „Kelet-Szlovenszkón honvédeink újabb térfoglalásokat eszközöltek s miután a Ruszinföld és Szlovenszkó határai nincsenek megállapítva, szükségessé váltak bizonyos csapatmozdulatok, melyek a lehetetlen határok újabb kiigazítását célozzák”. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: Rómából értesítés érkezett Ungvárra, hogy „a pápa ismét egyesítette a régi munkácsi egyházmegyét és az Ungváron székelő munkácsi püspök jurisdictióját a bécsi döntés előtt érvényben volt helyzetnek megfelelően, kiterjesztette egész Kárpátaljára”. – Csehszlovákia március 15-i megszállására válaszul Nagy-Britannia garantálta Lengyelország határait.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / határkérdés / Ungvár / Roma / Nagy-Britannia (Anglia) / hivatkozás: / statisztika / Vatikán / Lengyelország
Fejezet	IV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 1. Katonai közigazgatás (1939. III. 20.)
Település	Románfalva [Rumanová]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242461
ID	242461
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Koroleve / Budapest / himnusz / Németország / határkérdés / Huszt / Ung / görög katolikus / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / kárpátaljai (szojm) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / nyelvkérdés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Brascsajko Julij / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Teleki Pál / Nevicke / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Sztojka Sándor / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Bródy András (Bródy Andrej) / Berlin / Prchala Lev / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Marina Gyula / Csáky István / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ókemence / Kamjanica / Dolinai Mikola / Cserhalom / Gyibrivka / Spák Iván / Hajovics Péter
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. c) A szojm (1939. II. 12.)
Település	Ungmogyorós [Liesková]
Év	1939
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242416
ID	242416
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. december 8. : MTI-jelentés: a kárpátukrán kormány jelenleg a határok kiigazításáról tárgyal a magyar kormánnyal. A javaslat szerint 8 Magyarországnak ítélt községet cserélnének ki két Kárpátukrajnában maradt magyar községre. A kárpátukrán kormány ezenkívül annak a lehetőségéről is tárgyal a magyar kormánnyal, hogy helyreállítsák a vasúti összeköttetést Kárpátukrajna és Szlovákia közt a Tiszaújlak–kassai vasútvonalon, amely jelenleg Magyarországé. – MTI-jelentés Varsóból: ukrán képviselők és a volinyi lakosság képviselői kérték a lengyel parlamentet, hogy biztosítson autonómiát az ukránok által lakott területeknek (Halics és Voliny földjének). A nemzetgyűlés december 21-i ülésén elvetette az indítványt azzal az indoklással, hogy összeegyeztethetetlen a lengyel alkotmánnyal. Az Ukrán Nemzeti Szabadelvű Párt december 26-ra Lwowba gyűlést hívott össze, hogy döntsön a kormánnyal szembeni további magatartásáról.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	határkérdés / Varsó / egyéb pártok és pártszövetségek / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Galícia / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / közlekedés, határforgalom, kishatár / Lengyelország / Lwow, Lemberg / Lwiw / Kassa / Košice
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Település	Kassa [Košice]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242167
ID	242167
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. november 22. : Prágában jóváhagyták a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt. (A törvénytárban kihirdetve december 16-án 328.számmal.) Révai Julij miniszter prágai rádióbeszédében kijelentette: megkaptuk ugyanazokat a jogokat, melyeket a szlovákok. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A ruszinszkói felkelők eredményes harca a csehekkel és az ukrán terroristákkal tovább folyik. Az elkeseredett ruszin lakosság és a demoralizált cseh katonaság között Vereckénél és Szolyva környékén véres összetűzések voltak. - Az Ungvár–Szerednye–Munkács útvonalon már nem látni cseh sorkatonaságot. A felkelők az országutat megtisztították az idegen elemektől. - A magyar csapatok több kilométeres határsávon átvették a felszabadult újabb területeket. - Nagyszőlősön és Huszton egyre tűrhetetlenebbek a közállapotok. A feketeinges ruszin gárda nap nap mellett megtámadja az ukrán provokatőröket és az ellentétek véres verekedésben robbannak ki. - Az Orosz Nemzeti Tanács legutóbb Huszton ülésezett és úgy döntött, hogy a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet.” – Megkezdődött a tanítás a munkácsi gimnáziumban (november 3-tól szünetelt). – Megindult a tanítás a munkácsi tanítóképzőben mint m. kir. állami intézményben.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Munkács / Uzshorod / Huszt / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Szolyva / Szvaljava / Mukacseve / kárpátaljai / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanítóképzés / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Szerednye / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Révai Julij (Révay Gyula) / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája
Fejezet	III. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=242122
ID	242122
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. szeptember 19. : Angol–francia állásfoglalás: a Szudéta-vidék Németországhoz csatolása a béke és Csehszlovákia létérdeke szempontjából nélkülözhetetlen.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Németország
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241954
ID	241954
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. március 3. : Korláth Endre, az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai képviselője parlamenti felszólalásából: „nekünk kell, hogy autonómia kenyeret, megélhetést jelentsen, mezőgazdaságban, iparban, kereskedelemben, erdészetben, bányászatban stb., legalább annyira, mint az 1918. évi X. magyar törvény vagy a horvát–szlavón autonómia jelentett.” A prágai kormány adósságai: „1.a békeszerződésben kikötött kisebbségi jogok 2.a Podkarpatszka Rusz részére nemzetközileg biztosított területi autonómia, valamint 3.a szlovákoklakta területnek megígért önkormányzat” megadása. Csehszlovákiának a Magyarországgal és Lengyelországgal való barátságra kell építenie biztonságát.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Korláth Endre / Praha / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Lengyelország / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt)
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241756
ID	241756
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1938. február 26. : Nagyszőlősön megalakult a Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület keleti kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. – Kassán az Egyesült Magyar Pártok keretében megalakult a kárpátaljai munkások szakszervezete. „Ez a keret lehetőséget ad a keresztény magyar munkásságnak anyagi és erkölcsi érdekei teljesebb megvédhetésére.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Siménfalvy Árpád / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / szakszervezetek / Kassa / Košice
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. b) Kiábrándulás; a nemzetiségi mozgalmak felerősödése (1937. X. 8.)
Település	Kassa [Košice]
Év	1938
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241750
ID	241750
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1937. szeptember 4–5. : Beregszászban tartották az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerületének gyűlését, ahol a vidék magyar kisebbségének gazdasági, kulturális és szociális problémáival, valamint időszerű politikai kérdésekkel foglalkoztak. Hokky Károly felszólalásából: Kárpátalján „magyar tanítóképző nincs és nem tudunk gondoskodni 311 magyar tanító utánpótlásáról”. Az elfogadott határozatból: fokozottan szolgálni a munkásság („a nemzeti közélet egyik legjelentősebb tényezője”) érdekeit, egyetértésben és megértésben élni a más nemzetiségű őslakosokkal, tiszteletben tartani nemzeti törekvéseiket, „magyarnak csak az tekinthető, aki nem támogat a magyarság ellen irányuló törekvést, politikai irányzatot”, továbbra is megmaradni az ellenzéki úton, a párt nem fogadja el a prágai parlament által a kormányzói hatáskör kibővítéséről hozott törvényt, „az autonómia kenyeret, megélhetést jelent, annak elmaradása pusztulást és tönkremenést”, fokozott figyelemmel kell kísérni a kárpátaljai magyar iskolaügyeket. – Felszentelték a felújított ősi radvánci római katolikus templomot. A bejárat előtt helyezték el Nepomuki Szent János 1726-ból származó szobrát, mely eddig az ungvári Bercsényi étterem előtt állt.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Ungvár / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / római katolikus / tanítóképzés / templomszentelés / Radvánc / Radvanka / Hokky Károly / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / képzőművészet / emlékhelyek
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241621
ID	241621
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1937. április 1. : Kárpátalja országos képviselő-testületének üléséről Jaroslav Meznik országos alelnök kivezettette R. Vozáry Aladár magyar képviselőt, mert az a Latorca-szabályozás ügyében magyarul szólalt fel. R. Vozáry tiltakozó táviratot intézett Milan Hodža miniszterelnökhöz. A rendőrség az ügyben eljárást indított R. Vozáry ellen, és pénzbüntetéssel sújtotta. A képviselő kijelentette: az ítélet ellen fellebbez, a büntetést semmiképp nem fizeti ki, hanem, ha elkerülhetetlen, helyette két napra bevonul a börtönbe. A ruszinszkói tartományi hivatal mint fellebbviteli szerv hatályon kívül helyezte a pénzbüntetést. – Megindult az Ungvár–Prága repülőforgalom.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Prága / Ungvár / Praha / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Hodža Milan / közlekedés, határforgalom, kishatár / Vozáry Aladár R. / közigazgatás
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241522
ID	241522
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1937. február 11–15. : A. Sz. Puskin orosz költő halálának centenáriumán emlékhetet tartottak Munkácson. Ungváron elhatározták, hogy utcát neveznek el róla.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Ungvár / Mukacseve / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / ünnepek, évfordulók / Puskin A. Sz.
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1937
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241486
ID	241486
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1936. május : Fenczik István parlamenti képviselő Milan Hodža miniszterelnökhöz interpellált annak érdekében, hogy a kormány biztosítsa „az oroszországi emigránsok Kárpátalján való fokozottabb mérvű elhelyezését, az oroszországi emigránsok jobb megélhetését és az oroszországi emigránsok gyermekei orosz (nagyorosz) nyelvű iskoláztatását”. – Kárpátalján járt előadó körúton Fábry Zoltán író. – Dercenben megalakult a PRMKE helyi csoportja. Elnök: Vacsy István. – Fennállásának 200 éves jubileumát ünnepelte a Munkács melletti német község, Bárdháza. Eredeti neve: Bardhaus. „1736-ban alapították, őslakói tiroli famunkások voltak, akik azt kapták feladatul, hogy Munkács körül az őserdőket kiirtsák és lecsapolják a mocsarakat.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	református / Munkács / Uzshorod / Németország / Ungvár / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Bereg / csehszlovák, szlovák / Gaar Iván / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / római katolikus / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / posta, távközlés / ünnepek, évfordulók / statisztika / Beregi Református Egyházmegye / Lengyelország / Dercen / Hokky Károly / Piłsudski / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Szvoboda Ferenc / Bárdháza / Barbovo / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / népszámlálás / Fábry Zoltán / szakszervezetek / Pozsony / Bratislava
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Település	Beregszeg [Šulekovo] / Gatály [Hatalov] / Pozsony [Bratislava]
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241252
ID	241252
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1936. április : Ismét összeült az ungvári magyar gimnázium felállítását kezdeményező bizottság, s megfogalmazta újabb (tizenhetedik) beadványát a prágai kormányhoz. – Lahita Ernő munkácsi festőművész különféle magvakból rakta ki Hrabár Konstantin kormányzó életnagyságú képét. Az alkotást a művész eladta Ungvár városának.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Munkács / Uzshorod / Prága / nőkérdés / Ungvár / Praha / Mukacseve / Hrabár Konstantin / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / képzőművészet / közigazgatás
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241219
ID	241219
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1936. január 4. : Az Őslakó című lap szorgalmazta az újságíró-kamara mihamarabbi megalakítását. Az ok: „A gomba módra szaporodó, a közönséggel sokszor a legkisebb kapcsolatban sem álló és hihetetlenül, szégyenletesen gyöngén írt lapok a kárpátaljai magyar sajtót a csehszlovákiai komoly, hivatásos újságírás szemében már régóta súlytalanná, nevetségessé és kétes hírűvé tették.” Ezen a helyzeten tartják szükségesnek változtatni.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	sajtó
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1936
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241168
ID	241168
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1935. november 6. : Munkácson kamarai napot tartott a Kassai Kereskedelmi és Iparkamara. MTI-jelentése szerint megállapítást nyert: „A kárpátaljai gazdaság fellendítésének egyik legfontosabb követelménye, hogy a Magyarországgal folyó kereskedelmi tárgyalásokra hívják meg Kárpátalja képviselőit is, mert elengedhetetlenül szükséges, hogy a magyarországi piacot a kárpátaljai fa részére megnyerjék. Ez a kárpátaljai faipar életfeltétele.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Kassai Kereskedelmi és Iparkamara / Kassa / Košice
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Település	Kassa [Košice]
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241126
ID	241126
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1935. július : A Proszvita Kultúregyesület alapszabályának módosítását kérte arra vonatkozóan, hogy abban az egyesület hivatalos nyelveként az ukrán legyen megjelölve. Miután a kérelmet a belügyminisztérium elutasította, az egyesület a bírósághoz fordult, ismét eredménytelenül. A határozat szerint „Podkarpatszka Ruszban csak kisorosz és orosz nyelv” van. – Elkezdődött Ungvár második (galagói) hídjának építése. – Hivatalos jelentés szerint Kárpátalján több mint hétezer rádióelőfizető van, ebből 1760 Ungváron.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	református / Munkács / Uzshorod / határkérdés / Prága / Ungvár / Praha / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / Rácz Pál / Gaar Iván / Mukacseve / nyelvkérdés / oktatásügy / posta, távközlés / Proszvita Egyesület (Kultúregyesület, Társaság) / ünnepek, évfordulók / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / magyar pártszövetség / Bertók Béla / Podkarpatszka Ruszi Országos Tűzoltó Szövetség / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Ungvári Önkéntes Tűzoltó Egyesület / Kárpátaljai Ruszin Tanító Egyesület / Pálóczi Horváth Lajos
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=241060
ID	241060
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1935. április 19–21. : Rácz Pál írta húsvéti cikkében (Kárpáti Magyar Hírlap): „Lehetetlen, hogy fel ne ismerje Kárpátalja minden nemzetisége azt az egyetlen helyes utat, mely a gazdasági és kulturális boldoguláshoz vezet s melynek végén ott kell lennie a megtestesült igének: ťKárpátalja pedig a kárpátaljaiakéŤ!”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Rácz Pál
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240964
ID	240964
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1935. február 4. : A Podkarpatszka Ruszi Energiaellátó igazgatósága hivatalos jelentésben állapította meg, hogy „a sztrájk morális kihatása a rövid lejáratú kölcsön konverzálása szempontjából nagyon is ártalmas és hiábavalóan meggyöngíti a társaság amúgy sem kiváló anyagi helyzetét”, „a sztrájk nem az az eszköz, mely alkalmas arra, hogy azzal gazdasági kérdéseket elintézzenek”, lehetetlen, hogy „addig, míg ez az erőszakos kísérlet tart”, a PRE „bármilyen békéltető ajánlatot” tegyen.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	ipar, kereskedelem / sztrájk
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
Év	1935
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240913
ID	240913
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1934. október : Kárpátaljai körutat tett Ivan Dérer igazságügy-miniszter. Felkereste Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Nagybereznát, Técsőt, Beregszászt. – Kárpátalján is folytattak nyomozást a Sándor jugoszláv király elleni merénylet ügyében. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint Bátyu és Rahó környékén több jugoszláv útlevéllel rendelkező emigráns él. – Hokky Károly kárpátaljai parlamenti képviselőnek a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjából: „A kárpátaljai magyar határmenti lakosság ínsége közismert tény. Az esztendők óta ismétlődő rossz termés folytán a lakosság megélhetése nincs biztosítva. […] a munkanélküliek hatalmas tömege […] a legsúlyosabb nyomorral küzd. Kárpátalja népének harmadrésze ellátatlan, akik minden igyekezetük mellett sem képesek munkához, keresethez jutni […] a […] lakosság egy része […] a szükség kényszerének nyomása alatt a szomszédos magyar területekről hoz át élelmiszereket […] Elismerem, hogy a kárpátaljai ínségesek, amikor ily módon gondoskodnak magukról, nem járnak a törvény útján, de cselekedetük nem jelent oly veszélyt az állam érdekeire, hogy ezért életükkel kelljen fizetniük. Márpedig a kárpátaljai határmenti lakosság ínségesei közül nem egy nyomorgó életét oltotta ki a pénzügyőrök golyója.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Csap / Huszt / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / Praha / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / római katolikus / Csop / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Viskovo / Bátyu / Batyove / templomszentelés / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Hokky Károly / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Krofta Kamil / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / sport / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Visk
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
Település	Csápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Viskó [Vyškovce]
Év	1934
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240844
ID	240844
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1934. május 27. : MTI-hír: „A keleti Felvidéken és az Erdős Kárpátokban sok a régi fatemplom, valamennyi felbecsülhetetlen értékű. A templomok túlnyomó része düledezik, a szegény községeknek nincs eszköze karbantartásukra. A Csehszlovákiai Műemlékek Országos Hivatala felhívást közöl, hogy bárkinek engedélyt ad a templomok megvételére, ha azokat Cseh- vagy Morvaországba szállítja. Eddig Prága és Königgratz városa és egy szenátor szállítottak Csehországba egy-egy fatemplomot.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Prága / Praha / Kőniggratz / közigazgatás
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
Év	1934
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240730
ID	240730
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1933. június 10. : Korláth Endre kárpátaljai szenátor interpellációt nyújtott be az iskolaügyi miniszterhez, melyben tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a június 2-i ungvári revízióellenes tüntetésen a kárpátaljai tanügyi referátus hozzájárulásával az iskolások is részt vehetett. „Pedagógiai szempontból helytelen, hogy az ifjúságot politikai tüntetésekbe vonják be.” – A Kárpátaljai Magyar Színtársulat vezetéséről lemondott Juhász Árpád, a helyébe Nádas József lépett. ->1933. június 17.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Uzshorod / Ungvár / Korláth Endre / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Juhász Árpád / Nádas József / színház
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Év	1933
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240520
ID	240520
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1933. május : Munkácson „a republikánus ruszin főiskolások” revízióellenes tiltakozó gyűlést tartottak. – Bécsben meghalt Polgár Károly, aki hat éven keresztül volt igazgatója a Kárpátaljai Magyar Színtársulatnak. – Kárpátalján járt Móra Ferenc író. – A csempészés visszaszorítása érdekében a kárpátaljai Országos Hivatal elrendelte, hogy a szlatinai hídon keresztül hetente csak kétszer lehet átmenni román területre. – Munkácson lépett pályára a Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga válogatottja.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Uzshorod / Románia / Németország / Bécs / Dérer Ivan / Ungvár / Korláth Endre / Beregszász / Berehove / Máramaros / Bereg / Ugocsa / Mukacseve / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / tanítóképzés / ünnepek, évfordulók / közlekedés, határforgalom, kishatár / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Wien / Spolarits (Spolarich) János / Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye / Beregi Református Egyházmegye / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Polgár Károly / Móra Ferenc / Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga / színház / sport / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / Léva / Kassa / Komárom / Levice / Komárno / Košice / zsidók
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice]
Év	1933
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240505
ID	240505
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1933. április : Kárpátalján bojkott bizottságok alakultak a németországi áruk és filmek forgalmazása ellen. – Munkácson a zsidó fiatalok bojkottot hirdettek a német árukra. Kérésükre a városban az üzletek tulajdonosai bevonták a német árukra vonatkozó reklámtáblákat. – Az ungvári zsidó egyesületek felszólították a kávéházak, nyilvános olvasótermek és hírlapterjesztők tulajdonosait, hogy mondják le a további németországi laprendeléseket. A város zsidó egyesületei és pártjai zártkörű gyűlésen fejezték ki tiltakozásukat a németországi zsidóüldözések miatt. – A postaügyi minisztérium a külföldi rádióadások nyilvános vételének szabályozását célzó rendelkezést adott ki, melyben a rádiótulajdonosoknak „megtiltja, hogy a fölvevőkészülékkel olyan külföldi rádióprogramot terjesszen, amelynek tartalma vagy jellege a közrend és nyugalom ellen szól, vagy alkalmas arra, hogy közfelháborodást idézzen elő, avagy a polgárságot vagy annak egy részét akár egymás ellen, akár a csehszlovák állam egysége és érinthetetlensége, annak demokratikus-köztársasági formája, alkotmánya és közberendezése ellen izgassa”. – Hokky Károly interpellációt nyújtott be a prágai parlamentben, melyben szorgalmazta, hogy a postahivatalokban engedélyezzék a magyar feliratokat. A kérést elutasították.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	gimnázium / Munkács / Uzshorod / Románia / Németország / határkérdés / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / Ungvár / görög katolikus / Praha / Beregszász / Berehove / Máramarossziget / Sighetu Marmaţiei / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / római katolikus / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Demkó Mihály / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Mezőkaszony, Kaszony / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Szerednye / Ruszinszkói Fényképészek Szövetsége / Hokky Károly / Ungvári Katolikus Legényegylet / Fülöp Árpád / Bródy András (Bródy Andrej) / Jaczik Miklós / Siménfalvy Árpád / Visnovsky Milán / Jabotinsky Vladimir / Csertés(z) / Csertizs / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Kis Terézke Leányklub / Zsidó Ügyvédek Szövetsége / Munkácsi Kereskedelmi Kör / Zsidó Orvosok Szövetsége / Cionista Unió / Munkácsi Magyar Dalárda / egyház / színház / sport / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / zsidók
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]
Év	1933
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240490
ID	240490
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1932. május 19. : Az iskolaügyi minisztérium a következő tartalmú rendeletet adta ki: „A munkácsi cseh kisebbségi elemi iskolában túlnyomó számban vannak zsidó, német s magyar nemzetiségű növendékek, kik az iskola, illetve osztályai megfelelő elhelyezését lehetetlenné teszik. – Munkács város kötelezte magát ennek következtében a cseh kisebbségi iskola dologi kiadásaihoz való megfelelő hozzájárulásra. Ha Munkács város ennek kötelezettségét nem vállalná, akkor a munkácsi cseh kisebbségi elemi iskola igazgatósága utasítást kap, hogy az 1932/33.tanévre ne vegyen fel zsidó, német, magyar, tehát nem cseh nemzetiségű növendékeket.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Mukacseve / csehszlovák rendeletek / elemi, polgári iskola / zsidók
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Év	1932
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240229
ID	240229
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1932. február : A magyar pártszövetség beterjesztette javaslatait Anton Beszkid kormányzóhoz a kárpátaljai ínség enyhítése tárgyában. „Kívánatos, hogy segélyben ne csak azok részesüljenek, akik a betegsegélyző intézetnek legalább három hónapig tagjai voltak, hanem mindazon éhezők, akik a segélyre rá vannak utalva […] iparos és kereskedő osztály talpraállíthatása végett feltétlenül szükséges, hogy e társadalomnak a kormányzat sürgős moratórium-rendelettel jöjjön segítségére, mert a jelenlegi bankpolitika és a kamatok nyomása alatt ez az értékes államalkotó osztály teljesen elvérzik. Ugyanekkor utasíttassék a pénzügyi kormányzat, hogy a hátralékos adókat írja le s a folyamatban levő adóárveréseket haladéktalanul szűntesse meg.” – A belügyminisztérium engedélyezte, hogy „az egész Kárpátalját uraló ínség, nyomor és éhség enyhíthetésére gyűjtést indítsanak és folytathassanak egész Kárpátalján”. A kárpátaljai gyermekgondozó hivatal megállapítása szerint a területen mintegy 15 ezer gyermek szorul sürgős megsegítésre. – Hokky Károly a parlamentben „a volt magyarországi postatakarékpénztári betétek” mielőbbi kifizetése tárgyában interpellált. – A beregszászi kereskedők „villanysztrájkba” léptek az elektromos energia magas ára miatt. (A villanysztrájk korabeli szóhasználat, lényege, hogy a sztrájkba lépő fogyasztók nem használták az elektromos energiát semmilyen formában, ezáltal okoztak érzékeny veszteséget a szolgáltatónak.)

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / csehszlovák, szlovák / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Beszkid Anton / Nagybereznai / Perecsenyi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / sztrájk / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Hokky Károly / Ilosva / Irsava / cigányok
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Perecsényszabadi [Prečínska Lehota]
Év	1932
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240169
ID	240169
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1932. január 17. : Munkácson létrejött a Beregi Takarékossági Hitelintézet. Elnök: Jankovich József Mihály. – Az Őslakó írta: „Azok a tömegmegmozdulások, melyek a múlt héten zajlottak le Huszton, Dolhán, Hársfalván, azok a megcáfolhatatlan hírek, melyekből arról értesülünk, hogy egész Kárpátalján, különösen az elszegényedett magyar falvakban, leginkább pedig a Verhovinán szinte naponkint vannak elkeseredett gyűléskezések, azt bizonyítják, hogy a szegénység, nyomor, elkeseredés uralja egész Kárpátalját, annak egész nyomorgó őslakosságát. A gyűléskezések és a tömegmegmozdulások a kommunista agitáció következtében és annak irányításával tarttatnak, de ugyanúgy szervezhetné azt bármelyik polgári ellenzéki párt is, mert a nyomor és elkeseredés oly nagy, hogy csak élére kell állni, hogy csak vezetni kell a kezdetet és már indul a tömegek megmozdulása minden nagyobb agitáció nélkül.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Huszt / Bereg / Mukacseve / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Verhovina / Dolha / Dovhe / Hársfalva / Nelipine
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Beregszeg [Šulekovo]
Év	1932
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240148
ID	240148
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1931. október 25. : Az Őslakó írta: „A csehszlovák Nemzeti Bank munkácsi intézete a múlt héten a francia frankot kivéve semmiféle idegen valutát, dollárt sem váltott. - Az idegen valuták ťfelajánlásiŤ kötelezettségének hírére a múlt héten a falvakból igen sok dollár jött be a városba. Mivel a legtöbb helyi bank hivatalos beváltást nem eszközölt, feléledt a valutakereskedelem és megújult a valutabörze a Főtéren”.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Munkács / Mukacseve / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Év	1931
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240109
ID	240109
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1931. szeptember 20. : Beregszászban nagy ünnepség keretében beiktatták archiprezsbiteri méltóságába Ekkel Lajos főesperest. Ezzel kapcsolatban írta Az Őslakó szeptember 27-i száma: „Szalaházy Tamás beregszászi plébános X. Leó pápa udvari papja és II. Lajos király titkára is volt. A pápa őt és utódait az idők végéig archiprezsbitereknek nevezte ki és felhatalmazta, hogy főpapi jelvényeket viselhessen és apostoli áldást oszthasson ki. E főpapi méltóság viselhetése az idők folyamán feledésbe ment, míg dr. Ratkovszky Samu kanonok újból fel nem fedte.”

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Beregszász / Berehove / ünnepek, évfordulók / Vatikán / Ekkel Lajos / Szalaházy Tamás / Ratkovszky Samu
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Év	1931
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=240094
ID	240094
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1930. augusztus : Balogh Edgár és három sarlós társa – Lőrincz Gyula dunaszerdahelyi festőművész, Bertók János munkácsi diák, Sáfáry László költő, munkácsi tanár – a kárpátaljai falvakat járták. A riportsorozat Tíz nap szegényországban címmel jelent meg a Prágai Magyar Hírlapban 1930 szeptembere és 1931 januárja között. – Többhetes sztrájk kezdődött a Latorica Rt. beregszentmiklósi fűrésztelepén. – Megkezdték a Latorca völgyi ipari vasút építését.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Homonna / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Gálszécs / határkérdés / Ungvár / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / Polena / Poljana / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / közlekedés, határforgalom, kishatár / Beregkövesd, Kövesd / Kamjanszke / sztrájk / Hlinka Andrej / Kurtyák Iván / Ruszin Nemzeti Színház / Turjaremete / Turji Remeti / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo / Sáfáry László / Bertók János / színház / sport / sajtó / képzőművészet / Kassa / Balogh Edgár / Lőrincz Gyula / Dunajská Streda / Košice / Sečovce / Michalovce / Humenné / Dunaszerdahely / Nagymihály
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Gálszécs [Sečovce] / Homonna [Humenné] / Kassa [Košice] / Nagymihály [Michalovce]
Év	1930
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=239923
ID	239923
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1930. augusztus 11. : Befejeződött a szentmiklósi fűrészüzemben kilenc hete tartó sztrájk.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	sztrájk / Beregszentmiklós, Szentmiklós / Csinagyijevo
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Év	1930
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=239911
ID	239911
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

1929. április : Beszkid Sándornak, az Országos Hivatal kultúr- és vallásügyi főtanácsosának jelentése szerint Kárpátalján a következő szekták működnek: szombatosok, evangélisták, Krisztus követői, bibliai tanítványok, millennisták, skizmatikusok, a hetedik napot megszentelők, nazarénusok, megértők, metodisták. A szektahívők száma kb. 15 000 fő. Legtöbb követője a szombatosoknak van.

Részletek

Kategória	A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címke	Budapest / Masaryk Tomáš Garrigue / Amerikai Egyesült Államok / egyéb pártok és pártszövetségek / statisztika / borászat, szőlészet / sztrájk / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Juhász Michal / egyház / közigazgatás
Fejezet	II. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
Település	Egyházfa [Kostolná pri Dunaji]
Év	1929
Rövid URL	https://adatbank.sk/?p=239698
ID	239698
Módosítás dátuma	2007. augusztus 16.

bővebben →

‹ Előző 1 2 3 Következő ›

3 találat

~ – [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. – anyanyelv
ápr. – április
aug. – augusztus
c. – című
Csehszl. – Csehszlovákia
CSKP – Csehszlovákia Kommunista Pártja
D – dél(i) (égtáj)
dec. – december
É – észak(i) (égtáj)
Ek – egyéni kiállítások
elb. – elbeszélések
ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP – Egyesült Magyar Párt
é. n. – év nélkül
ev. – evangélikus
évf. – évfolyam
febr. – február
Fm – főbb művei
FMK – Független Magyar Kezdeményezés
ford. – fordította, fordító
FTSZ – Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. – görög katolikus
Gyk – gyűjteményes kiállítás(ok)
ha – hektár
ifj. – ifjabb, ifjúság(i)
ill. – illetve
illusztr. – illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. – Irodalom
ISZ – Irodalmi Szemle
izr. – izraelita
jan. – január
júl. – július
jún. – június
K – kelet(i) (égtáj)
kat. – katalógus
kb. – körülbelül
KB – Központi Bizottság
Km – köztéri művei
köt. – kötet
krit. – kritikák
L. – lakosság száma
máj. – május
márc. – március
Mk – művek közgyűjteményekben
MKDM – Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP – Magyar Koalíció Pártja
MNG – Magyar Nemzeti Galéria
MNP – Magyar Nemzeti Párt
Mo. – Magyarország
mon. – monográfia
MPP – Magyar Polgári Párt
MTA – Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc – Novohradská galéria, Lučenec – Nógrádi Galéria
NG, Nyitra – Nitrianska galéria – Nyitrai Galéria
nov. – november
NY – nyugat(i) (égtáj)
OKP – Országos Keresztényszocialista Párt
okt. – október
p. – pagina, oldal
pl. – például
r. – regény
ref. – református
r. k. – római katolikus
röv. – rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. – és a többi
sz. – század, századi
szept. – szeptember
szerk. – szerkesztő, szerkesztette
Szl. – Szlovákia
SZNG, Pozsony – Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony – Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. – Szent
SZTA – Szlovák Tudományos Akadémia
tan. – tanulmányok
tc. – törvénycikk
törv. – törvény
tud. – tudomány(os)
ún. – úgynevezett
uo. – ugyanott
uő – ugyanő
v. – versek
V. – vallás
vál. – válogatott
vh. – világháború
vm. – vármegye