Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. március 16. : Délben Volosin Avgusztin miniszterelnök Stefán Avgusztin és néhány kormánytisztviselő kíséretében Máramarosszigetnél román területre érkezett, és hivatalosan felkérte a román kormányt a közbelépésre. (Április 3-i zágrábi nyilatkozatában Volosin ezt cáfolta.) A Szics-gárda kinyilvánította, hogy Volosin „elárulta” Nagy-Ukrajnát, emiatt megkezdi a védelem megszervezését. (Március 17-én a miniszterelnök tovább utazott Kolozsvárra. Március 18-án a berlini kárpátukrán sajtóiroda azt közölte, hogy Volosin és miniszterei továbbra is Kárpátukrajnában, Rahón tartózkodnak, de ez nem volt igaz.) – A kárpátukrán kormány külügyminisztere a következő táviratot intézte a Berlinben akkreditált valamennyi nagykövethez: „Az ukrán határon 4 nap óta folyik a vér a hadüzenet nélküli háborúban. A kárpátukrán kormány nevében kérem magas kormányuk közbelépését a magyar kormánynál, hogy a kárpátukrán kérdést diplomáciai úton, ne pedig fegyveres erővel rendezzék.” – A 15 óra 20 perces honvéd vezérkari jelentés: Béldy Alajos csapatai elérték Vereckénél a lengyel határt, a 19 óra 05 perces: Huszt – heves harcok árán – magyar kézre került, a katonaság Dolha és Perecseny alatt áll, 23 óra 15 perckor a honvédség bevonult Técsőre. – A Népszava e napi száma kiemelte, hogy Ruszinszkót nem csak politikai szükségszerűség, de a közös társadalmi múlt, népének akarata és gazdasági okok kötik egybe Magyarországgal. „A világ közvéleménye megnyugvással veszi tudomásul a Magyarország részéről tett intézkedéseket.” – A Német Távirati Iroda szerint Románia Kárpátukrajna megszállását „Erdély bekerítésének” nevezi. Románia elvi álláspontja: „senkitől semmi követelnivalója és senkinek semmi adni valója nincs.” – A délutáni órákban megszakadt a vasúti összeköttetés Halmi és Máramarossziget között, mert „a románok felszedték a vasúti síneket”. Másnap a román kormány megtiltotta, hogy a Kárpátukrajnából menekülők, különösen a zsidók, román területre lépjenek. A menekültáradat nem áll meg, március 17-re a száma megközelítette az 5 ezret. Közben a kárpátaljai románok kérték a román kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést „szabadságuk garantálása érdekében”. Március 18-án több kárpátaljai község határozatot szavazott meg, melyben kérte a Ruszinföld Romániához csatolását. Ugyanaznap a románok hermetikus határzárat állítanak fel, a határőrségnek magukat megadó katonákat internálják. – Teleki Pál miniszterelnök a képviselőház ülésén bejelentette, hogy Kárpátalja visszafoglalása után a ruszinok („a testvér rutén nép”) autonómiát fognak kapni. – Ezen a napon megalakult a Német Birodalom Cseh–Morva Protekturátusa, s ezzel az önálló cseh-szlovák állam megszűnt létezni.

1939. március 15. : A reggeli órákban Volosin Avgusztin miniszterelnök ismételten Berlinhez fordult azzal a kérdéssel: a birodalom eladta-e Kárpáti Ukrajnát vagy sem? A külügyminisztériumból ebéd után érkezett meg a válasz: ne álljanak ellent a magyar beavatkozásnak, mert Németország a jelen helyzetben nem terjesztheti ki Kárpáti Ukrajnára a protekturátust. – Csáky István magyar külügyminiszter felszólította Volosin Avgusztin kárpátukrán miniszterelnököt, hogy „a vérontás elkerülése végett az általa eddig de facto gyakorolt hatalmat adja át a bevonuló magyar hadsereg parancsnokának”. A válaszadásra a külügyminiszter 20 óráig adott határidőt. (Az MTI közleménye szerint Csáky külügyminiszter Volosinhoz intézett táviratára a kárpátukrán miniszterelnök azonnal válaszolt. A magyar kormány tudomására hozta, hogy küldöttséget indított el Budapestre, és kéri a hadműveletek megszüntetését. Csáky értesítette Volosint, hogy a küldöttséget várja, a hadműveletek felfüggesztése azonban, miután már a katonaság megindult, technikai okokból lehetetlen. Annak a reményének ad kifejezést, hogy Volosin úgy is mint egyházi férfiú mindent el fog követni a fölösleges vérontás megakadályozására.) – A honvéd vezérkar főnöke 12 órakor a következő hivatalos jelentést adta ki: „A magyar csapatok előrenyomulása a ruszin területen március 15-én tovább haladt. Prchala tábornok hadikövetet küldött a magyar lovasdandár parancsnokához és a cseh erők elvonulására öt napi haladékot kért. - A m. kir. honvéd vezérkar főnöke azonnali fegyverletételt követelt. Az ezirányú tárgyalások folyamatban vannak.” Az MTI szerint „az Erdős-Kárpátok megszállása komoly ellenállás nélkül megy végbe”. – 15 óra 20 perckor Huszton megkezdte munkáját Kárpáti Ukrajna első és utolsó szojmja. (Az elfogadott 1. sz. törvény többek között kimondta: a terület független állam, hivatalos megnevezése Kárpáti Ukrajna, államformája köztársaság az élén az elnökkel és a választott szojmmal, a hivatalos nyelv az ukrán, a hivatalos színek a kék-sárga, a címerpajzs jobb oldalában piros alapon egy medve, a bal oldalon négy kék és sárga sáv, Szent Vlagyimir nagyfejedelem jelképe [a trezub], a középső fogán kereszttel. Az állami himnusz a Scse ne vmerla Ukrajina...) A szojm bezárása után Volosin Avgusztin miniszterelnök azonnal összehívta a minisztertanácsot, amelyen többek között a következőket mondta: a reguláris magyar hadsereg vonult fel ellenük, az ellenállás értelmetlen, Ukrajna ügye munkát kíván tőlünk és nem a halálunkat. Volosin Budapestre küldte Brascsajko Julijt és Dolinai Mikolát, illetve Szlovákiába Klocsurak Sztepant. Perevuznikot megbízta, hogy maradjon a helyén, és várja be a magyar hadsereget, rendezze türelemmel a felmerülő problémákat. A többi kormánytag szabad kezet kapott a cselekvésre. Volosin maga azonnal Nagybocskóra utazott. (A városban maradt kormánytagokat a huszti német konzulátus vette védelmébe.) – A honvéd vezérkar főnökének hivatalos jelentése szerint 20 órára a magyar csapatok elérték „a Tisza völgyében Verécze, a Borzsova völgyében Cserhalom, a Latorca völgyében Szolyva és az Ung völgyében Ókemence vonalát. A mai napon több mint 100 község jutott a honvédség birtokába, közte Nagyszőlős, Királyháza, Szentmiklós, Nevicke.” A legsúlyosabb harcokra Huszt előtt, a Tisza jobb partján elterülő Vörös mezőn került sor. Szics-gárdisták, csehszlovák katonaság, de főként gimnáziumi tanulók álltak szemben a magyar hadsereggel. A fogságba esettek többségét a helyszínen, a többieket néhány nap múlva Szlatina határában kivégezték. – Este a magyar rádióban Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök intézett beszédet „a ruszin néphez”. – 23 órakor Lev Prchala közölte Husztról, hogy a kárpátukrajnai csehszlovák hadsereget a birodalmi hadsereg részének tekinti, mivel Csehország és Morvaország hivatalosan a birodalom joghatósága alá került. A kárpáti Szics szervezet hozzátartozik ehhez a hadsereghez. – Napközben a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete Budapesten nagyszabású ünnepséget szervezett, melyen részt vett Sztojka Sándor, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye püspöke is, Teleki Pál miniszterelnök négyszemközt találkozott Bródy Andrással. A Központi Orosz Nemzeti Tanács budapesti ülésén felhívta a magyar kormányt, hogy „a ruszin nemzet nemzeti mivoltának, szabad fejlődésének, önkormányzatának, valamint gazdasági megélhetésének biztosítása céljából haladéktalanul szállja meg csapataival Podkarpatszka Ruszt”. Aláírták: Kaminszky József elnök, Földesi Gyula, Marina Gyula, Demkó Mihály, Hajovits Péter, Spák Iván.

1939. március 14. : Jozef Tiso miniszterelnök bejelentette az önálló Szlovák Köztársaság megalakulását. Másnap a német hadsereg megszállta Cseh- és Morvaországot. Március 18-i szovjet külügyi jegyzék szerint „a német kormány tettei jeladásul szolgáltak a magyar csapatoknak a Karpatszkaja Ruszba való durva betöréshez és a lakosság elemi jogainak megsértéséhez”. – Hajnali háromkor a Szics-gárda Huszton körülvette a kormány, a csendőrség, a posta székházát, a vasútállomás épületét, megtámadott több katonai objektumot. A cseh katonaság fegyverrel állította helyre a rendet, számos Szics-tag életét vesztette, illetve gyorsított eljárással internálták őket. – MTI-hír: „a magyar–ruszin határ mentén csaknem az egész határ hosszában lövöldözés hallható.” A magyar katonaság Béldy Alajos parancsnoksága alatt a reggeli órákban három irányban lépte át a demarkációs vonalat: 1.Fancsikánál a Nagyszőlős–tiszaújlaki út mentén (súlyos harcok voltak a Salánk és Feketepatak közötti vasútvonal mentén), 2.Munkácsnál Szolyva irányába (10 órára az 1.lovas dandár megszállta a Munkács környéki magaslatokat (Őrhegyalját), Szentmiklós alatt állt) és 3.Ungvár körzetében (a 26.honvéd zászlóalj elérte Nevickét). – 20 órakor Volosin Avgusztin miniszterelnök beszédet mondott a huszti rádióban: „Polgártársak és polgártársnők Kárpáti Ukrajnában! A szlovák parlament megszavazta Kárpáti Ukrajna függetlenségét, a mi szojmunk pedig hivatalosan ki fogja kiáltani az állami függetlenséget. A szojm végső döntéséig az autonóm kormány nyilvánítja ki függetlenségünket. A független Kárpáti Ukrajna kormányának tagjai: Volosin Avgusztin miniszterelnök, Révai Julij külügyminiszter, Perevuznik Jurij belügyminiszter, Klocsurak Sztepan gazdasági miniszter, Brascsajko Julij pénzügy- és kommunikációs miniszter, Dolinai Mikola egészségügy- és szociális miniszter.” Éjszaka távirat ment Berlinbe: megtörtént a független Kárpáti Ukrajna kikiáltása, amely számít arra, hogy a birodalom védelmében részesíti. Egyidejűleg Volosin utasította a csendőrséget, hogy fegyverezze fel a Szics-gárdát. – Lengyel oldalról megerősítették a határ őrzését, kommünikében tiltakoztak minden olyan hír ellen, amely esetleges beavatkozásukat jósolná. – A prágai kormány elfogadta a magyar kormány ultimátumát, amely azt követelte, hogy vonják vissza Kárpátaljáról a cseh csapatokat. Ennek következtében Lev Prchala tábornok, aki ezen a napon megszűnt a Volosin-kormány tagja lenni, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a cseh csapatok visszatérjenek Csehországba. A kivonulás az esti órákban kezdődött meg. A 23 órakor kiadott jegyzék szerint: a cseh csapatok kiürítik Kárpátukrajnát, de a magyar nemzetiségűeknek nem adják meg a jogot, hogy fegyveres alakulatokat szervezzenek önvédelmi célból. – Délben Horthy Miklós kormányzó fogadta a Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesületének küldöttségét, melyet Sztojka Sándor munkácsi görög katolikus püspök vezetett. A küldöttség ezután Teleki Pál miniszterelnökhöz ment.

1939. január 22. : Kárpátukrajnában méltatták a Csehszlovákiához való csatlakozás 20. évfordulóját. – Ungváron társadalmi szervezet alakult Magyar–Ruszin Szövetség néven. Díszelnökök: Bródy András, Ilniczky Sándor, Kalmár Marián. Ügyvezető elnök: Zsoldos Béla. A szövetség célja: a magyar–ruszin testvériség gondolatának ápolása, kulturális kapcsolatok fenntartása. – A csehszlovák külügyminisztérium feljegyzése Ribbentrop német külügyminiszternek német katonai vezetőkkel folytatott e napi megbeszéléséről: „Azáltal, hogy az ukrán kérdés megélénkül, döntő csapást lehetne mérni Lengyelországra, de a körülményekhez képest komoly nehézségeket lehetne okozni Oroszországnak is. Erre az összefüggésre való tekintettel megvalósítható lenne a német keleti politika ideális célja, Nagy-Ukrajna megteremtése, amely Oroszország és Lengyelország túlnyomóan ukránok lakta területeit foglalná magába együtt a csehszlovák Kárpátukrajnával.” Németország az egész keleti térség feletti uralomra törekszik. „Németország tudatában van annak, hogy ezt a célt csak szakaszosan lehet elérni. Az első lépés a nagy-ukrán probléma megoldása, a kiindulás Kárpátukrajna”.

1939. január 6. : A Beck–Ribbentrop találkozó reggelén Munkács külterületén, Oroszvégen európai sajtóvisszhangot kiváltó fegyveres határincidens tört ki a magyar és a csehszlovák katonaság között („vízkereszti csata”). Még aznap a városba érkezett Jaross Andor tárca nélküli felvidéki miniszter. A magyar fél szerint „a csehszlovák reguláris és az ukrán szabadcsapatok” intéztek támadást a város ellen, rálőttek a magyar parlamenterekre is, egyikük könnyebben megsérült. A másik oldal hivatalos jelentése szerint az összetűzést a magyarok provokálták. Berlinben az incidenst „helyi fegyveres alakulatok önkényes tettének” tekintik. (Lásd ezzel kapcsolatban a június 2-i emléktábla-avatást.) Január 8-án temették az áldozatokat Munkácson. Jelen volt Jaross Andor felvidéki tárca nélküli miniszter, aki utána Beregszászba látogatott. Munkács város az ügyben küldöttséget menesztett Imrédy Béla miniszterelnökhöz (a küldöttség tagja volt többek között R. Vozáry Aladár): hasson oda, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. A miniszterelnök a küldöttséget január 9-én fogadta. Január 10-én Őrhegyalján a felek kicserélték a foglyokat. Január 13-án az ügyben magyar–cseh katonai bizottság kezdte meg a tárgyalásokat. A magyar bizottság vezetője Andorka Rudolf vezérkari ezredes. Január 14-én helyszíni szemlét tartottak. Január 15-én Munkácson tiltakozó gyűlés volt a „vízkereszti csata” miatt. Jelen volt többek között Majoros István, a Magyar Nemzeti Szövetség és Fall Endre, a Magyar Revíziós Liga vezetője. A gyűlés résztvevői táviratot intéztek B. Mussolinihez és A. Hitlerhez.

1938 folyamán : Megjelent: Ják Sándor: Neked írom. Haladás Nyomda, Beregszász Prerau Margit: Minden pária nevében. Versek. Címlap: Nagy Márton. Viktória Könyvnyomda, Uzshorod; Jaeger Béla: A kéményseprőipar kátéja. Szakiparosoknak, háztulajdonosoknak, magánosoknak és üzemeknek. Szerző. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Vancura Bohumír: Zsidók közöttünk. Párbeszédek napjainkban. Ford.: Laky Imre. Szolidaritás Kiadó, Lám ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: A zsidóság igaza. Nekudah, Munkács–Mukačevo; Államvédelmi nevelés. Branná výchova. Podkarpatszka Rusz I–VIII. osztályú magyar tannyelvű elemi iskolái részére. Összeáll.: Földes Adolf, Husznai Gyula. Kiadja a Beregszászi járás tanítósága. Haladás ny., Beregszász–Berehovo; Csekes Béla: Válasz a kommunisták vallásellenes támadásaira. Kálvin ny., Munkács–Mukačevo.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeZemplén / Szepes / Zsolna / Žilina / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Moszkva / München / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Beneš Edvard / Prága / Tiso Jozef / Szürte / Dérer Ivan / Párizs / Hitler Adolf / Varsó / Brünn / Ungvár / Szilassy Béla / Karlovy Vary / Pécs / Pittsburgh / Rákóczi Ferenc II. / Tokaj / Roma / Franciaország / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Korláth Endre / Nagy-Britannia (Anglia) / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Hadzsega Julij (Hadzsega Illés) / Beregszász / Berehove / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Sáros / Ugocsa / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Stefán Avgusztin / Polchy István / Hodža Milan / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Földesi Gyula / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Alsóvereckei / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Kaminszki József / Klocsurak Sztepan / Demkó Mihály / Beregújfalu, Újfalu / Beregujfalu / Badaló / Badalovo / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / magyar pártszövetség / Mezőkaszony, Kaszony / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Septicki / Illés (Illyasevits) József / Wien / Viskovo / Kerekes István / Salánk / Salanki / Hlinka Andrej / Nagybereg, Bereg / Berehi / Voith György / Beregrákos / Rakosin / Homicsko Vladimir / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Vozáry Aladár R. / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Nagymuzsaly, Muzsaly / Muzsijeve / Borzsova / Borzsava / Vári / Homok / Holmok / Olaszország / Antalóc / Tegze Jenő / Beregdéda, Déda / Deda / Beregardó, Ardó / Ardiv / Beregbene, Bene / Benya / Szerednye / Gerény / Horjani / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Verhovina / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Hokky Károly / Simon Menyhért / Beregi Oszkár / Kurtyák Iván / Beregsom / Som / Barkaszó / Barkaszove / Nemes József / Korláthelmec / Holmec / Brno / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Siménfalvy Árpád / Berlin / Bodáky István / Lwow, Lemberg / Lwiw / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Köszörű Károly / Danzig / Damaskin / Csertés(z) / Csertizs / Sereghy Andor / Wellmann Mihály / Meznik Jaroslav / Prerau Margit / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Gát / Haty / Macsola / Mocsola / Kánya Kálmán / Chmelár František / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Darányi Kálmán / Ják Sándor / Hopta Gyula / Várnai Zseni / Pjescsák Iván / Duka Zólyomi Norbert / Ivánffy Géza / Nagybégány / Velika Bihany / Kistéglás, Téglás / Teglas / Kígyós / Narancsik Imre / Gottlieb Margit / Karlsbad / Henlein Konrad / Popp Iván / Gerovsky Aleksei / Jancsisin Iván / Bucsincsák László / Dovhalj Sz. / Zsidovszkij P. / Kosszej Pavlo / Pál (jugoszláv régensherceg) / Göring H. / Imrédy Béla / Dayka Margit / Gellért Lajos / Lázár Mária / Muráti Lili / Törzs Jenő / Vaszary Piri / Bled / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Gyöngyössy Endre / Nürnberg / Beck Józef / Pataky Tibor / Keresztes-Fischer Lajos / Syrový Jan / Kozma Miklós / Párkányi Iván / Csáky István / Magyar Nemzeti Tanács (Pozsony) / Podkarpatszka Rusz Nemzeti Tanácsa / Nyimcsuk Dmitro / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Mussolini B. / Szulincsák László / Rátz Kálmán / Mosolygó József / Rajkovics Teodor / Farinics Mikola / Hojdics Sztepan / Ribbentrop J. / Bilke / Bilki / Roszoha Sztepan / Rohács Iván / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Hubay Kálmán / Savareanu / Romanov Vlagyimir / Peltsárszky Imre / Vancura Bohumír / Nagy Márton / Csekes Béla / Földes Adolf / Husznai Gyula / Jaeger Béla / Laky Imre / Borsody István / Esterházy János / Szvatkó Pál / Szüllő Géza / Jaross Andor / Pozsony / Kassa / Komárom / Komárno / Bratislava / Nitra / Košice / Michalovce / Eperjes / Prešov / Visk / Nyitra / Nagymihály
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Gatály [Hatalov] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagymihály [Michalovce] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Pécsújfalu [Pečovská Nová Ves] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Sárosfa [Blatná na Ostrove] / Somszeg [Vieska] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Ungmogyorós [Liesková] / Variháza [Varechovce] / Verbóc [Vrbovce] / Viskó [Vyškovce] / Zemplénpálhegy [Pakostov] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1938
Rövid URL
ID242227
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november : Megkezdte működését a Kárpátia Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. – VKM-megbízott az Ungvári és a Nagykaposi járásban Szentkereszty Tivadar (működési székhelye Ungvár), a Beregszászi, a Munkácsi és a Nagyszőlősi járásban Kolumbán Lajos (Beregszász). A középiskolák, szakiskolák és tanítóképzők tanfelügyelője Bessenyei Lajos (működési székhely nélkül). A térség iskolái a Felszabadított területek tankerületéhez és a Debreceni tankerülethez tartoznak. – A VKM irányelvei a felvidéki iskolák munkájának folytatása tárgyában: minden iskolatípusban az addig használatos tanrend, oktatási anyag, részben a tankönyvek érvényben maradnak a nemzeti vonatkozású ismeretek – magyar olvasmányok, irodalmi, történelmi, földrajzi, alkotmánytani tantárgyak – oktatásában biztosítani kell a hazafias magyar szellem és igazság érvényesülését a tisztán magyar és tisztán idegen ajkú települések iskoláiban megmaradnak az anyanyelvű iskolák vegyes lakosságú településeken gondoskodni kell a magyar anyanyelvű tanulók külön magyar nyelvű oktatásáról a nem magyar tannyelvű iskolákban azonnal be kell vezetni a magyar nyelvet mint tantárgyat a szlovák és ruszin nyelv oktatása változatlan marad azokban a tanintézetekben, ahová e nemzetiségek képviselői járnak nem változik az iskolafenntartó személye. – A Volosin-kormány az ungvári gimnázium pótlására felállította a perecsenyi reálgimnáziumot, valamint a Szent Bazil Rend által fenntartott ungvári gimnázium helyett a nagybocskóit, a munkácsi felső kereskedelmi iskola helyett a szolyvait.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeMunkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Horthy Miklós / Csap / London / Németország / Huszt / Debrecen / Bécs / Prága / Tiso Jozef / Varsó / Ungvár / Roma / Franciaország / Amerikai Egyesült Államok / Ung / Nagy-Britannia (Anglia) / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / Stefán Avgusztin / Polchy István / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Nagykaposi, Kaposi / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / Beregszászi / Nagyszől[l]ősi / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / Perecseny / Perecsin / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Wien / Salánk / Salanki / Izsnyéte / Zsnyatino / Feketeardó / Csornotisziv / Verbőc / Verbovec / Lengyelország / Bacsinszki Edmund / Olaszország / Antalóc / Szerednye / Szova (Gmitrov) Péter / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Asztély / Alsóverecke [Vereckei-hágó] / Nyizsnyi Vorota / Kurtyák Iván / Barkaszó / Barkaszove / Korláthelmec / Holmec / Bródy András (Bródy Andrej) / Révai Julij (Révay Gyula) / Bodáky István / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Damaskin / Ortutay Jenő / Pálóczi Horváth Lajos / Fornos / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Kánya Kálmán / Tiszacsoma / Csoma / Búcsú / Kosszej Pavlo / Imrédy Béla / Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (Központi Ukrán Nemzeti Tanács, Ukrán Nemzeti Tanács) / Beck Józef / Syrový Jan / Kozma Miklós / Csáky István / Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács / Ciano Galeazzo / Orosz Ifjúsági Nemzeti Tanács / Román Iván / Siegler Géza Eberswaldi / Klimpus Dmitro / Romocsaháza / Unghosszúmező / Dovhe Pole / Csomonya / Feketepatak / Csornij Potyik / Felsőremete / Verhnyi Remeti / Hömlőc / Holmovec / Tomcsányi Gábor / Juhász Andor / Rauch Károly / Fedor Pavlo / Karaman Vaszil / Nyárády Dioniszij / Dumen / Orosz Pravoszláv Tanács / Raics Vladimir / Bencik Jenő / Hoffmann Hamilkar / Beran Rudolf / Hácha Emil / Szentkereszty Tivadar / Bessenyei Lajos / Kolumbán Lajos / Borsody István / Szvatkó Pál / Jaross Andor / Pozsony / Bratislava / Eperjes / Prešov
FejezetIII. A kormányzati autonómia időszaka 1938. X. 11–1939. III. 20. - 2. b) Törvényerejű autonómia (1938. XI. 22.)
TelepülésBecsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Bucsuháza [Bučuháza] / Csápor [Čápor] / Csomatelke [Čamovce] / Eperjesenyicke [Haniska] / Fornószeg [Tepličky] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Ungmogyorós [Liesková] / Verbóc [Vrbovce]
Év1938
Rövid URL
ID242146
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1938. november 22. : Prágában jóváhagyták a Podkarpatszka Rusz autonómiájáról szóló alkotmánytörvényt. (A törvénytárban kihirdetve december 16-án 328.számmal.) Révai Julij miniszter prágai rádióbeszédében kijelentette: megkaptuk ugyanazokat a jogokat, melyeket a szlovákok. – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „A ruszinszkói felkelők eredményes harca a csehekkel és az ukrán terroristákkal tovább folyik. Az elkeseredett ruszin lakosság és a demoralizált cseh katonaság között Vereckénél és Szolyva környékén véres összetűzések voltak. - Az Ungvár–Szerednye–Munkács útvonalon már nem látni cseh sorkatonaságot. A felkelők az országutat megtisztították az idegen elemektől. - A magyar csapatok több kilométeres határsávon átvették a felszabadult újabb területeket. - Nagyszőlősön és Huszton egyre tűrhetetlenebbek a közállapotok. A feketeinges ruszin gárda nap nap mellett megtámadja az ukrán provokatőröket és az ellentétek véres verekedésben robbannak ki. - Az Orosz Nemzeti Tanács legutóbb Huszton ülésezett és úgy döntött, hogy a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet.” – Megkezdődött a tanítás a munkácsi gimnáziumban (november 3-tól szünetelt). – Megindult a tanítás a munkácsi tanítóképzőben mint m. kir. állami intézményben.

1938. november 20. : A Központi Orosz Nemzeti Tanács, az Orosz Pravoszláv Tanács és a Kárpátorosz Diákok Szövetsége új memorandumban ítélte el a Volosin-kormány diktatúráját, és követelte az autonóm kormány személyi összetételének megváltoztatását. – Munkácson felszentelték az új görögkeleti püspököt, Raics Vladimirt. MTI: „Fél évvel ezelőtt került Damaskin addigi püspök helyére, de a cseh uralom alatt nem engedték be a székhelyére.” – A Kárpáti Magyar Hírlap írta: „Ruszinszkó felszabadult városaiba” a Felvidéki [előbb: Prágai] Magyar Hírlapon kívül más budapesti sajtótermék nem jöhet be. E napi számában a FMH első oldalon közölte: a Ruszin Nemzeti Tanács rendfenntartás céljából behívta a magyar csapatokat. – Ungváron megalakult a Magyar–Ruszin Szövetség. Cél: „a magyar–ruszin testvériség, az ezeréves egymásrautaltság és érdekközösség gondolatának ápolása és propagálása és a két nép közötti kulturális kapcsolatok kimélyítése.” – Dumenben megkezdte működését a koncentrációs tábor, ahová a „másként gondolkodók” kerültek, a bírósági eljárás mellőzésével.

1938. november 10. : Munkács és Ungvár átadása a magyar katonaságnak. A bevonuló magyar honvédek parancsnoka Siegler Géza altábornagy. Ungvár főtere e naptól Horthy Miklós nevét viseli. – MTI-jelentés: „A m. kir. honvédség csapatai elérik a katonai bíróságok által megállapított demarkációs vonalat: [Kárpátalján:] Ungvárt közvetlenül északnak megkerüli, majd délnek fordul Unghosszúmező délig, itt kis ívben megkerüli Korláthelmecet, majd ismét délre fordul Csomonya nyugat és Barkaszó keleten át, azután Izsnyéte nyugatnál északnak fordul és másodszor is átmetszi a Csap–Munkács vasútvonalat. Innen a vasútvonallal párhuzamosan, attól északra 2 kilométernyire az út mentén halad és közvetlenül északról megkerüli Munkácsot, majd délnek fordul és kis ívet alkot Fornos keleten keresztül. A demarkációs vonal továbbmenve Romocsaháza délnél délkeletnek fordul és Felsőremete keletet érintve Salánktól keletre Feketepataknak délhez jut, innen Verbőc nyugat, Csoma északnyugat, Feketeardó északkelet és végül Hömlöcön keresztül csatlakozik a trianoni határhoz.” A munkácsi temető a csehszlovák oldalon maradt, ezért a városban gond, hova temessék a halottakat, mert a túloldal ehhez nem járul hozzá. – A VKM „a visszacsatolt magyar Felvidéken” iskolai vonatkozásban a következő irányelveket állapította meg: teljes mértékben biztosítani kell az iskolai munka folytonosságát és zavartalanságát, minden fajú és fokozatú iskola „a felszabaduláskor” érvényben volt tanrendje szerint folytatja a folyó iskolai év végéig munkáját, színmagyar községekben az idegen nyelvű iskolákat haladéktalanul be kell zárni. – Az Ukrán Nemzeti Tanács kiáltványt adott ki Pidkarpattya ukrán népéhez, melyben többek között leszögezte: államunk a csehek és szlovákok szilárd szövetségére épül, melyhez a pidkarpattyai ukránokat a konföderáció elve kapcsolja. A hatalmas Németország áll mögöttünk, amely az új államok kialakítása alapelvének az etnikai határok betartását tartja. A nagyhatalmak biztosították határainkat.

1938. november 9. : Huszton megalakult Karpatszka Szics nevű félkatonai védelmi szervezet (hivatalos rövidítés: ONOKSZ – &#1086&#1088&#1075&#1072í&#1103&#1079&#1072ö&#1103˙ &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086íč &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1057&#1103÷&#1103). Főparancsnok: Klimpus Dmitro, helyettese: Román Iván. A cél: az államellenes propaganda felszámolása és Podkarpatszka Rusz kormányának mindenoldalú támogatása. A szervezet szabályzatát Révai Julij miniszter másnap hagyta jóvá. A szervezet saját lapot adott ki &#1085&#1072&#1089&#1084&#1095&#1087 címmel, saját színjátszó csoportja volt (&#1083&#1077ňţ÷&#1072 &#1077&#1089&#1084&#1088&#1072&#1075&#1072). – A varsói magyar követ átadta Józef Beck külügyminiszternek Kánya Kálmán külügyminiszter jegyzékét, melyben a lengyel kormány katonai segítségét kérte Kárpátalja megszállásához. A lengyel külügyminisztérium csak az ún. szabadcsapatok segítségét ígéri. – Beregszászt átadják a magyar katonaságnak. Eberswaldi Siegler Géza altábornagy csapatai érkeztek ide Debrecenből („debreceni vegyesdandár”) Asztélyon és Búcsún keresztül. – A Beregszászi járás kormánybiztosa Bodáky István. Beregszász polgármestere: Ortutay Jenő, a körjegyző: Polchy István.

1938. szeptember 4. : Az ungi Homokon megalakult a PRMKE helyi szervezete. Elnök: Gyöngyössy Endre. – Gerovsky Aleksei, az amerikai ruszinok képviselője irodát nyitott Prágában. – Az Első Ukrán Központi Nemzeti Tanács (&#1055&#1077&#1088&#1096&#1072 &#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1095&#1077&#1085&#1084&#1088&#1072&#1083&#1100&#1085&#1072 &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1056&#1072&#1075&#1072) ulésén elfogadott határozatban követelték a saint-germaini békében foglaltak teljesítését, Gerovsky kiutasítását Csehszlovákiából. – Megalakult az Ukrán Népi Védegylet (&#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1072 &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075&#1085&#1072 &#1086&#1073&#1086&#1088&#1086&#1085&#1072, rövidítése: &#1091&#1085&#1086). Ez a szervezet szallt szembe fegyveresen az október folyamán a határon átszivárgó magyar szabadcsapatokkal. Az UNO védelme alatt települt át november elején az autonóm kormány Ungvárról Husztra.

1937. február : A tanügyi referátus élén Viktor Klimát felváltotta František Chmelár tanácsos. Első nyilatkozatában a tartományban dúló nyelvi harcokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a nyelvi probléma itt Podkarpatszka Ruszban belső ügy, amelyben végérvényesen csak a szojm dönthet. Addig is, amíg erre sor kerülhet, nem lehet erőszakos úton az egyik vagy a másik nyelvi irányzatot előnyben részesíteni.” – Az iskolaügyi és a munkaügyi minisztérium bizottságai a helyszínen tanulmányozták a kárpátaljai viszonyokat. – Kárpátalján eljárás indult azok ellen, akik „toborzást és gyűjtést szerveztek a spanyol kormánycsapatok részére”.

1936 folyamán : Az ungvári rendőr-igazgatóság statisztikája szerint Ungváron összesen 44 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin és 6 magyar politikai, illetve 4 cseh, 13 ruszin, 4 magyar pártsemleges. 14-szer került sor lapbetiltásra és 47 esetben lapelkobzásra. – Róth Béla munkácsi újságíró új lapot indított Független Újság címmel. – Kárpátalján 3211 magyar gyermeket anyakönyveztek (26,18%). – Az étkezőkocsival is ellátott gyorsvonat négy és fél óra alatt teszi meg a Csap–Budapest távolságot. – Ungváron, illetve Munkácson volt kiállítása Sárkány Baba, Gál Emma, Ijjász Gyula kárpátaljai festőművészeknek. – Megjelent: Ilku Pál: Lendület. Regény. Kultúra, Slovenská Grafiá, Pozsony Sütő Kálmán: Lelkeket jöttem venni. Versek. Merkur Nyomda, Beregszász Tamás Mihály: Két part közt fut a víz. Regény. Franklin, Budapest Tamás Mihály: Szép szerelmes nyár. Regény. Kassa Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919–1936. Szerk.: Wallentinyi Samu. Karpatia ny., Kassa; Balogh Sándor: A szernyei gyöngykaláris. Magánkiadás; A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség 4.dalos ünnepélyének emlékkönyve és a hangverseny részletes műsora. Ungvár, 1936. június 7.Kreisler ny., Užhorod; Korláth Endre Parlamenti beszéde a kárpátaljai autonómiáról. Kárpáti Magyar Gazda, Berehovo; Az Orosz Központi Nemzeti Tanács törvényjavaslata az autonóm Podkárpátszká Rusz alkotmányáról. Kiadja Bródy Andrej. Welber ny. (Munkács), Uzshorod; Levicky Mihály: Nyílt levél a kommunista párt és a Vörös szakszervezetek összes tagjaihoz Kárpátalján. Typographia ny., Munkács–Mukačevo; Csak a népfront kormány véd meg Hitler ellen! Eszenyi Balázs, Skolnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Csomár Zoltán: Csendes órák. Kis imakönyv az ifjúság és gyermekek számára. Földesi ny., Užhorod; E. Beneš: Hogyan dolgozzunk? Ford.: Sas Andor. Ungvár Horkay Antal: Beszélő kövek. Rozsnyó Reprezentačný Lexikon Slovenska a Podkarpatskej Rusi. [Szlovenszkói és Podkarpatszka Ruszi társadalmi lexikon.] Academia, Bratislava Balogh-Beéry László: A magyar–lengyel közös határ és a ruthén terület. Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Lengyelbarát Egyesülete, Budapest.1937. január 1-jével megszűnt a Csehszlovákia és Románia közötti vízumkényszer. – Nyugdíjba vonult Antonín Rozsypal, a kárpátaljai Országos Hivatal elnöke, aki 14 évig töltötte be ezt a tisztet. Hivatalos búcsúztatása: január 2-án. Helyét nem töltik be az autonómia „közelgő bevezetése” miatt. Az elnöki teendőket ettől kezdve Jaroslav Meznik országos alelnök látja el. ->1937. október 8.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeBártfa / Bardejov / Homonna / Mezőlaborc / Medzilaborce / Szobránc / Sobrance / Sztropkó / Stropkov / Tőketerebes / Kisszeben / Sabinov / gimnázium / Varannó / Vranov nad Topľou / református / Petőfi Sándor / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / Csap / Girált / Giraltovce / Ólubló / Stará Ľubovňa / Szepesófalu / Spišská Stará Ves / Németország / határkérdés / Huszt / Bécs / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Hitler Adolf / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Ilku Pál / Ady Endre / Mécs László / Magyar Fiatalok Szövetsége / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / Gaar Iván / ipar, kereskedelem / Polchy István / Hodža Milan / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Eperjesi Ruszin Nemzeti Tanács / katonai irányítás / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / posta, távközlés / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Podkarpatszka Ruszi Cserkész Szövetség / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / sztrájk / Wien / Viskovo / Kerekes István / Nagybereg, Bereg / Berehi / Szatmár / Bátyu / Batyove / Beregi Református Egyházmegye / Nevicke / Tamás (Tvaroska) Mihály / Balogh-Beéry László / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Zádor Dezső / Lengyelország / Bertók Béla / Bacsinszki Edmund / Dercen / Homok / Holmok / Szova (Gmitrov) Péter / Hrabár Konstantin / Beszkid Sándor (Beszkid Alekszandr) / Hokky Károly / Simon Menyhért / Ijjász Gyula / Nagydobrony / Velika Dobrony / Rafajnaújfalu / Rafajlovo / Szernye / Beregsom / Som / Bótrágy / Batragy / Csongor / Csomonin / Barkaszó / Barkaszove / Ungtarnóc, Tarnóc / Tarnyivci / Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház (Csehszlovákiai Egyetemes Magyar Református Egyház) / községi / Rozsypal Antonín / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Császlóc / Csaszlivci / Nečas Jaromír / Révai Julij (Révay Gyula) / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Kolozsvár / Cluj-Napoca / Köszörű Károly / Piłsudski / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Franklin Társulat / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Wellmann Mihály / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Meznik Jaroslav / Szvoboda Ferenc / Wallentinyi Samu / szabadkőműves-páholyok / Ortutay Jenő / Széchenyi Mozgalom / Bárdháza / Barbovo / Dudás Ernő / Csehszlovákiai Magyar Kisebbségi Társaság / Jankó Zoltán / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Ruszin (Magyarorosz) Nemzeti Színház Szövetkezet / Podkarpatszka Ruszi Magyar Nőegylet / Kerekes Istvánné / Lahita Ernő / Gát / Haty / Füsti László / Vacsy István / Bártfay Kálmán / Gorkij Makszim / Szinna / Snina / Joó Kálmán / Gyertyánliget / Kobilecka Poljana / Beregszászi Ipartársulat / Máriapócs / Tučný Alois / Makkosjánosi / Janosi / Csonkapapi / Kispapi / Koncháza / Koncove / Macsola / Mocsola / Stok Károly / Burecz Bálint / Kovács Lajos / Károly (román király) / Mihály (román trónörökös) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / Weisbecker Gyuláné / Podolcsák Miklós / Róth Béla / Sütő Kálmán / Sárkány Baba (Sárkány Jolán) / Csomár Zoltán / Eszenyi Balázs / Gál Emma / Horkay Antal / Levicky Mihály / népszámlálás / Balogh Sándor / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Országos Keresztényszocialista Párt / szakszervezetek / Jaross Andor / Sas Andor / Pozsony / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Losonc / Rozsnyó / Komárno / Nové Zámky / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Lučenec / Trebišov / Michalovce / Eperjes / Prešov / Humenné / Visk / Nagykapos / Nagymihály / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésBártfa [Bardejov] / Becsó [Bečov] / Beregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Gatály [Hatalov] / Girált [Giraltovce] / Homonna [Humenné] / Jánosi [Rimavské Janovce] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Kisszeben [Sabinov] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Losonc [Lučenec] / Mezőlaborc [Medzilaborce] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagymihály [Michalovce] / Ólubló [Stará Ľubovňa] / Pozsony [Bratislava] / Rozsnyó [Rožňava] / Somszeg [Vieska] / Szepesófalu [Spišská Stará Ves] / Szinnamező [Nechválova Polianka] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Sztropkóolyka [Nižná Oľka] / Tőketerebes [Trebišov] / Varannómező [Vranovské Dlhé] / Viskó [Vyškovce]
Év1936
Rövid URL
ID241459
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. november : Hrabár Konstantin kárpátaljai kormányzó a koalíciós pártok megbízottai által készített, az autonómia bevezetésének előkészítését célzó csomagot nyújtott át Edvard Beneš köztársasági elnöknek és Milan Hodža miniszterelnöknek. „A javaslat a kormányzói jogkör szabályozásáról szóló törvény tervezetét, a kormányzói tanács létesítésére vonatkozó tervezetet és egy kisebb rendeletet tartalmaz, amely szerint Kárpátalja felsőbíróságot, ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarát kapna.” – Az ellenzéki ruszin autonomista pártok autonómiajavaslatot terjesztettek a kormány elé. – A Slovenska Liga pozsonyi kongresszusának napirendjén szerepelt a ruszin propaganda kérdése, melynek célja „tovább tolni nyugat felé a ruszinföld határait Szlovenszkó rovására. Ennek kapcsán követelik [a Slovenska Liga] a szlovák–ruszin határoknak végleges és törvény által biztosított kijelölését. […] Követelik, hogy a szlovák érdekből és a ruszin érdekből is nagyobb figyelem fordíttassék azokra a vidékekre, amelyek a fordulat előtt meg lettek magyarosítva.” – A Podkarpatszka Ruszi Gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Központja által építtetett gabonaraktárakat adtak át Ungváron, Munkácson, Beregszászban, Nagyszőlősön, Bátyuban. – A Nemzetgazdasági Testület illetékes helyen kérelmezte, hogy Kárpátalja kapjon önálló vasút-igazgatóságot. A kérelmet elutasították azzal, hogy a területen a vasúti hálózat teljes hossza mindössze 650 kilométer, a vasúti alkalmazottak száma 2300 fő. – Felmerült az ötlet, hogy Kárpátalján kutatóintézetet kellene létrehozni a természeti adottságok tanulmányozására. – A postaügyi minisztérium és a Nemzetgazdasági Testület képeslapsorozat megjelentetését határozta el Kárpátalja népszerűsítésére. – Irodalmi rovatot indított a Kárpáti Magyar Hírlapban Kováts Miklós szerkesztő. Mottója: „Ne feledd: az úri lakás a könyvtárnál kezdődik.” – A Szlovenszkóba és Kárpátaljára ebben az időszakban beengedett budapesti lapok: Népszava, Újság, Magyar Hírlap, Esti Kurir. – Megalakult a PRMKE 4., nagyszőlősi kerülete. Elnök: Siménfalvy Árpád. – Ady-est volt Beregszászban.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkereformátus / Munkács / Budapest / Uzshorod / határkérdés / Beneš Edvard / Prága / Ungvár / Ady Endre / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Hodža Milan / Mukacseve / római katolikus / Huszti / Ungvári (Ungvidéki) / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Központi Orosz (Ruszin) Nemzeti Tanács / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / Brascsajko Julij / posta, távközlés / Kaminszki József / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / borászat, szőlészet / Bátyu / Batyove / Hrabár Konstantin / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Beregszászi Irodalomi és Műpártoló Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Ungvári Keresztény Cserkészcsapat / Czibur Sándor / Slovenska Liga / színház / sajtó / zene / közigazgatás / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 6. a) Feléledő autonómiaremények (1935. II. 15.)
TelepülésKassa [Košice] / Pozsony [Bratislava]
Év1936
Rövid URL
ID241417
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1936. május : Fenczik István parlamenti képviselő Milan Hodža miniszterelnökhöz interpellált annak érdekében, hogy a kormány biztosítsa „az oroszországi emigránsok Kárpátalján való fokozottabb mérvű elhelyezését, az oroszországi emigránsok jobb megélhetését és az oroszországi emigránsok gyermekei orosz (nagyorosz) nyelvű iskoláztatását”. – Kárpátalján járt előadó körúton Fábry Zoltán író. – Dercenben megalakult a PRMKE helyi csoportja. Elnök: Vacsy István. – Fennállásának 200 éves jubileumát ünnepelte a Munkács melletti német község, Bárdháza. Eredeti neve: Bardhaus. „1736-ban alapították, őslakói tiroli famunkások voltak, akik azt kapták feladatul, hogy Munkács körül az őserdőket kiirtsák és lecsapolják a mocsarakat.”

1934 folyamán : Megalakult a Kárpátaljai Református Segítő Egyesület. – Kárpátalján 3129 magyar gyermeket anyakönyveztek (25,99%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján minden 100 ezer lakosra 11,1 válás jut. A köztársaságban ez a legalacsonyabb mutató. – Katonatiszti iskola működött Munkácson. – Huszton megalakult az SK Ruszj Sportegyesület (1946-ban szűnt meg). – Munkácson megalakult a Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság. Elnök: Avgusztin Volosin. Hivatalos kiadványa az Ó÷čň&#1077&#1083&#1100&#1089&#1100&#1082čé &#1075&#1086&#1083&#1086&#1089 (Tanítói Hang) mellékleteként megjelenő &#1077&#1103&#1089ň&#1103 Ĺ&#1084&#1085&#1086&#1075&#1088&#1072ô&#1103÷&#1085&#1086&#1075&#1086 Ň&#1086&#1077&#1072&#1088&#1094&#1089&#1084&#1077&#1072 Ď&#1103&#1075&#1082&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1089&#1100&#1082&#1086&#1081 &#1056&#1095&#1089&#1103 (A Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság Hírei). – Új lapok indultak: Beregszászban: a Kárpátalja című „független, pártonkívüli, demokratikus” hetilap (szerkesztő: Nádas József, Kiss László); Ungváron: Sanitas címmel „orvostudományi, társadalmi és közegészségügyi” szaklap (Szőke Andor); &#1079&#1077&#1084&#1083˙ &#1103 &#1077&#1086&#1083˙ (Föld és Szabadság) címmel gazdasági, társadalmi-politikai újság (Klocsurak Sztepan), 1938-ban szűnt meg; a &#1085&#1072&#1096ú &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (A Mi Kárpátorosz Hangunk), 1935-től &#1085&#1072&#1096ú Ďóňü (A Mi Utunk) címmel, az Orosz Nemzeti Autonóm Párt félhivatalos lapja; a pártsemleges &#1056&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é &#1085&#1072&#1088&#1086&#1075íűé Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Orosz Néphang) (Kaminszki József), 1936-ban szűnt meg. – Egry-harangot avattak a viski református, a téglási római katolikus templomban. – Kárpátalján vendégszerepelt Beregi Oszkár és Rózsahegyi Kálmán budapesti színművész. – Megjelent: Hegyvidéki Bokréta. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar írók prózai antológiája. Összeállította: Wallentinyi Samu. Rábely ny., Rimaszombat Rácz Pál: Hangyaboly. Regény. Vasárnap ny. Arad Rácz Pál: A gép. Regény. Prágai Magyar Hírlap, Prága Ilku Pál: A munka himnusza. Az anyaszív. Ifjúsági színművek. /A Jó Barátom Kiskönyvtára, 2./ Kálvin ny., Beregszász; Mónus Gyula–Szerényi Ferdinánd: Beneš – Beňa község jelene és múltja. Szociográfiai tanulmány. Kálvin ny., Beregszász; Geleban Michajlo: „A meg nem elégedett őslakosok pártjának” alapszabálya és programja. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Révay István: A csehszlovákiai magyar sport szervezete és tevékenysége 1933-ban. Schulz Ignác és Fia Nyomda, Léva; Emléklapok az Ungvári Aranyérmes Dalárda 70 éves jubileumára. 1864–1934. Viktória ny., Užhorod–Ungvár; Fedor János: Kultúrválság és kultúrforradalom. Viktoria ny., Ungvár–Užhorod; Fényes Samu: Az antiszemitizmus elemzése. Lám ny., Užhorod–Ungvár; Bálint Miklós–Kovách Béla: A hodonini cselédháztól a prágai várig. Svoboda, Užhorodon; Szőke István: Ráday Pál 1677–1733.Kálvin ny., Beregszász–Berehovo; Balassa József: A szabadkőművesség kézikönyve. 1.Inasfok. Lám ny., Užhorod–Ungvár; A Porkarpatska Rusi Magyar Dalos Szövetség alapszabályai. Kálvin nyomda, Beregszász.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeIgló / Szobránc / Sobrance / gimnázium / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Erdély / Románia / himnusz / Csap / Németország / határkérdés / Huszt / Beneš Edvard / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Szőke István / Masaryk Tomáš Garrigue / egészségügy / Ungvár / Kiss József / Ilku Pál / Mécs László / Révay István / Kiss László / Genf / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Szőke Andor / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Kőrösmező / Jaszinya / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / Egry Ferenc Baktay / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Galícia / Kisgejőc / Mali Hejivci / Szerényi Ferdinánd / népszavazás / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / Szabó Dezső / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Nagyszől[l]ősi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / posta, távközlés / Kaminszki József / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / Klocsurak Sztepan / statisztika / Demkó Mihály / cserkészet / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Černy Jan / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / pravoszláv, görögkeleti / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / harangszentelés / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Mozaik Kultúregyesület / Viskovo / Salánk / Salanki / kisantant / Szatmár / Bátyu / Batyove / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Szabó Eumén / templomszentelés / Vozáry Aladár R. / Plotényi Nándor / Zádor Dezső / Podkarpatszka Ruszi Orvosok Szövetsége / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Kovács (Kovách) Béla / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Beregbene, Bene / Benya / Hokky Károly / Bálint Miklós / Beregi Oszkár / Pásztor Ferenc / Kurtyák Iván / Beregszászi (Magyar) Internátus Egyesület / Tahy Ábrahám (Tahy Ábris) / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Bródy András (Bródy Andrej) / Tiszakeresztúr / Perehresztya / Siménfalvy Árpád / Herczeg Ferenc / Slavik / Móricz Zsigmond / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Tamás István / Mónus Gyula / Nedeczey János / Gárdonyi Géza / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Rózsahegyi Kálmán / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Móra Ferenc / Krofta Kamil / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Nyitrai Béla / Podkarpatszka Ruszi Szőlőhegyközségek Szövetsége / Nádas József / Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet / Ungvári (Aranyérmes) Dalárda / Czuri László / Kárpátaljai Magyar Dalos Szövetség / Jech Leo / Huszti Ferenc / Kőniggratz / Kárpátorosz Feketeingesek Szervezete, Orosz Nemzeti Feketeingesek Gárdája / Takács Gyula / Kerényi Sándor / Szilágyi Ferenc / Podkarpatszka Ruszi Szőlőtermelők Szövetsége / Meznik Jaroslav / Katolikus Szülők Szövetsége / Szvoboda Ferenc / Prohászka Ottokár / Babits Mihály / Gulácsy Irén / Kodolányi János / Kosztolányi Dezső / Takács Pál / Felvidéki Levente Légió / Iván Sándor / Tamási Áron / Nyírő József / Szántó György / Török Sándor / Babay József / Csathó Kálmán / Klima Viktor / Komáromi János / Koós Károly / Ligeti Ernő / Makkai Sándor / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / Prerau Margit / Arad / Kárpátaljai Református Segítő Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Néprajzi Társaság / SK Ruszj Sportegyesület (Huszt) / Wallentinyi Samu / Balassa József / Fedor János / Fényes Samu / Geleban Michajlo / szabadkőműves-páholyok / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / Léva / Pozsony / Rimaszombat / Kassa / Szombathy Viktor / Levice / Kráľovský Chlmec / Bratislava / Košice / Rimavská Sobota / Visk / Spišská Nová Ves / Királyhelmec / cigányok / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Igló [Spišská Nová Ves] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Szobránckomoróc [Komárovce] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240880
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1934. október : Kárpátaljai körutat tett Ivan Dérer igazságügy-miniszter. Felkereste Munkácsot, Ungvárt, Husztot, Nagybereznát, Técsőt, Beregszászt. – Kárpátalján is folytattak nyomozást a Sándor jugoszláv király elleni merénylet ügyében. A Kárpáti Magyar Hírlap szerint Bátyu és Rahó környékén több jugoszláv útlevéllel rendelkező emigráns él. – Hokky Károly kárpátaljai parlamenti képviselőnek a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációjából: „A kárpátaljai magyar határmenti lakosság ínsége közismert tény. Az esztendők óta ismétlődő rossz termés folytán a lakosság megélhetése nincs biztosítva. […] a munkanélküliek hatalmas tömege […] a legsúlyosabb nyomorral küzd. Kárpátalja népének harmadrésze ellátatlan, akik minden igyekezetük mellett sem képesek munkához, keresethez jutni […] a […] lakosság egy része […] a szükség kényszerének nyomása alatt a szomszédos magyar területekről hoz át élelmiszereket […] Elismerem, hogy a kárpátaljai ínségesek, amikor ily módon gondoskodnak magukról, nem járnak a törvény útján, de cselekedetük nem jelent oly veszélyt az állam érdekeire, hogy ezért életükkel kelljen fizetniük. Márpedig a kárpátaljai határmenti lakosság ínségesei közül nem egy nyomorgó életét oltotta ki a pénzügyőrök golyója.”

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Csap / Huszt / Prága / Békéscsaba / Dérer Ivan / Ungvár / Mécs László / Técső / Tyacsiv / Korláth Endre / Praha / Beregszász / Berehove / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Mukacseve / római katolikus / Csop / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / Kováts Miklós / közlekedés, határforgalom, kishatár / magyar pártszövetség / borászat, szőlészet / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Viskovo / Bátyu / Batyove / templomszentelés / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Hokky Károly / Kárpátaljai Általános Magyar Tanító Egyesület / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Krofta Kamil / Szeberényi Lajos / Sándor (jugoszláv király) / egyház / Sziklay Ferenc / Esterházy János / színház / sport / Országos Keresztényszocialista Párt / Pozsony / Kassa / Bratislava / Košice / Visk
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 5. Interregnum 2. (1933. VI. 15.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Egyházfa [Kostolná pri Dunaji] / Kassa [Košice] / Pozsony [Bratislava] / Viskó [Vyškovce]
Év1934
Rövid URL
ID240844
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1932 folyamán : Fenczik István megalakította az Orosz Nemzeti Autonóm Pártot. – Kárpátalján 3684 magyar gyermeket anyakönyveztek (31,22%). – A statisztikai hivatal nyilvántartása szerint Kárpátalján a betegség okozta halálesetek 13 százalékáért a szív- és érrendszeri megbetegedések felelősek. Az országban itt szedi a legtöbb áldozatot a tüdővész. Perecsenyben és Ökörmezőn tízezer lakosra számítva 29,7, illetőleg 28,6 tuberkulózis okozta haláleset jut. – Az 1928–32-es átlag alapján az ország nyugati felében az egy főre eső éves jövedelem 5614,25 korona, Szlovenszkóban 3026,5 korona, Kárpátalján 1814,43 korona volt. – Csehországban 8392 község közül 5640 (67%), Morvaországa 3325-ből 2282 (68%), Szlovenszkóban 3478-ból 647 (19%), Kárpátalján 487-ből 53 (11%) volt ellátva villanyárammal. – Új lapok indultak: az &#1095&#1082&#1088&#1072&#1081&#1085&#1089&#1100&#1082&#1077 &#1089&#1083&#1086&#1077&#1086 (Ukrán Szó) című független társadalmi-politikai lap (szerkesztő: Brascsajko Mihajlo, megszűnt 1938-ban); a &#1050&#1072&#1088&#1087&#1072&#1084&#1086&#1088&#1095&#1089&#1089&#1082&#1103é Ă&#1086&#1083&#1086&#1089ú (Kárpátorosz hang) című napilap (kiadó: Fenczik István, fel. szerkesztő [1934 októberéig] Kaminszki József); cseh és magyar nyelvű lap Idegenforgalom és Turisztika címmel (Visnovsky Milán). – Nagyszőlősön megalakult az SK Beszkid Sportegyesület (1942-ben szűnt meg). – Megjelent: Czabán Samu: A főpróba. Egyfelvonásos színdarab gyermekek számára. Farkas Antal: Kincsek a porban, kincsek a lélekben. Gyermekszíndarab. /Jó Barátom Kiskönyvtára, 1./ Merkur ny., Berehovo; György Ferenc: Címtelen levél. Versek. Lám Rt. Könyvnyomda és Litográfiai Műintézet, Ungvár Tamás Mihály: Mirákulum. Regény. Kazinczy, Kassa Fábry Zoltán: Az éhség legendája. Kárpátalja: 1932. /Az Út Kiskönyvtára, 4./ Angermayer, Pozsony; Krofta Kamil: A csehszlovák történelem kistükre. Ford.: Sas Andor. Novina Könyvkiadó Vállalat, Munkács Jabotinsky Vladimir: A zsidó légió a világháborúban. Nekudah Nyomda és Könyvkiadó, Mukačevo; Iskolai rendtartási szabályok a podkarpatszka ruszi állami polgári iskolai tanulók részére. Svoboda ny., Ungvár –Užhorod; Volosin Avhustin: Kis bibliai katekizmus. A görög katholikus elemi népiskolák alsó osztályai számára. 6.köt. Szt. Bazil-rendiek könyvkiadó hivatala, Užhorod–Ungvár.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeÓtátrafüred / Starý Smokovec / Szepes / gimnázium / Zsolna / Žilina / református / Koroleve / Munkács / Budapest / Uzshorod / Románia / himnusz / Csap / határkérdés / Huszt / Sátoraljaújhely / Debrecen / Beneš Edvard / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / egészségügy / Ungvár / Rákóczi Ferenc II. / Darkó István / Roma / Széchenyi István / Técső / Tyacsiv / Amerikai Egyesült Államok / Korláth Endre / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / Volosin Avgusztin (Volosin Ágoston) / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Papp Antal / Máramaros / Bereg / autonómiatervek / hivatkozás: / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Polchy István / Mukacseve / Fenczik István (Fencik Sztepan) / Beszkid Anton / Brascsajko Mihajlo (Brascsajko Mihály) / kárpátaljai (szojm) / római katolikus / Nagybereznai / Perecsenyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Petrigalla Péter / Kaminszki József / Vöröskereszt / Polena / Poljana / ünnepek, évfordulók / statisztika / Demkó Mihály / Nagybocskó / Velikij Bicskiv / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Perecseny / Perecsin / főiskola, egyetem / Miskolc / magyar pártszövetség / Nyíregyháza / sztrájk / Nagyberezna / Velikij Bereznij / Vatikán / Szent Bazil Rend / Bátyu / Batyove / Isaák Imre / Tamás (Tvaroska) Mihály / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Sztojka Sándor / Bertók Béla / Czabán Samu / Szerednye / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Mária Kongregáció / Verhovina / Hokky Károly / Simon Menyhért / György Ferenc / Kurtyák Iván / Ilosva / Irsava / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Dolha / Dovhe / Malypetr Jan / Rozsypal Antonín / Alsóapsa / Gyibrova / Siménfalvy Árpád / Berlin / Kárpátorosz Tanító Egyesület / Slavik / Móricz Zsigmond / Egán Ede / Juhász Michal / Munkácsi Katolikus Kör / Volóc / Volovec / Lavocsne / Lawoczne / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Benedek Elek / Móra Ferenc / Hársfalva / Nelipine / Sevres / Krofta Kamil / Nemzetközi Munkássegély / Zsidó Nők Világszövetsége (WIZO) / Renn Ludwig / Zrínyi Ilona / Golssenau Arnold / Hamilton Gerald / Gergely Albert / Visnovsky Milán / Bencs Kálmán / Malmos / Sztrojne / Kisszolyva / Szkotarszke / Emberi Jogok Ligája / Duchnovics Orosz Nemzeti Ház / Munkácsi Segélyző Nőegylet / Wolf Olga / Fried Erzsébet / Juhász Árpád / Zilahy Lajos / Jósika Miklós / Hammeiri Avigdor / Arany János / Spira / Cariaci / Ullmann / Kárpátaljai Református Lelkészegyesület / Duchnovics Olvasó Kör / Magyar Revíziós Liga / Jan Malypetr kormánya / Franklin Társulat / Huszár Béla / Lescsisin György / Ungvári Lengyel Egyesület / Somogyi Károly / Péter Zoltán / Amerikai Ruszin Nemzetvédelmi Tanács / Bellyei Zapf László (Zapf László) / Ökörmező / Mizshirja / SK Beszkid Sportegyesület / Farkas Antal / Jabotinsky Vladimir / népszámlálás / Esterházy János / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / közigazgatás / Magyar Nemzeti Párt / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Sas Andor / Pozsony / Kassa / Népszövetség / Bratislava / Košice / árvíz / cigányok / zsidók / turisztika
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Csápor [Čápor] / Kassa [Košice] / Perecsényszabadi [Prečínska Lehota] / Pozsony [Bratislava] / Románfalva [Rumanová] / Szepesbéla [Spišská Belá] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1932
Rövid URL
ID240373
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1932. május 15. : Az Őslakó írta: „A Papp Antal miskolci érsek által küldött több mint tíz vagon élelmiszer, melyet a nemes lelkű egyházfejedelem gyűjtött ínséges-nyomorgó kárpátaljai híveinek, ott rostokol Kárpátalja egyik vasúti határállomásán. Nem engedik be, nem jöhet be vám nélkül.” A május 11-i MTI-jelentés: „A ruszinszkói Kurtyák-pártnak a világban élő ruténekhez és általában a görög katolikus hittestvérekhez intézett, a ruszinszkói éhínség felsegélyezését szorgalmazó kiáltványra megmozdult a magyarországi görög katolikusság és Papp Antal volt munkácsi püspök, jelenlegi miskolci érsek vezetésével gyűjtést rendezett. A több vagon élelmiszeradomány a határon áll, mert vámmentesen nem engedik be az országba.” Július 8-án: „A magyarországi görög katolikusok által a ruszinszkói éhezők számára gyűjtött adományokat, amelyeket a csehek vámmentesen nem akartak beengedni, a magyar hatóságok, hogy a határig való szállítás költségét fedezzék, elárverezték.” – Munkácson a helyi labdarúgócsapat a debreceni Bocskay Football Club együttesét fogadta.

1931 folyamán : Beregszászban tartották a kárpátaljai cserkészek dzsemboriját. – Megalakult a Kárpátaljai Képzőművészeti Szövetség. Elnök: Erdélyi Béla. – Munkácson volt kiállítása Iványi-Grünwald Béla, Rudnay Gyula, Lakos Alfréd, Magyar-Mannheimer Gusztáv, Rottmann Mozart budapesti festőművészeknek. – Emlékművet állítottak Alekszandr Duchnovicsnak Huszton. – Kárpátalján vendégszerepelt Nagy Endre író, konferanszié. – A munkácsi városi könyvtárban a legtöbben Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Hugo Bettauer műveit olvasták. – Kárpátalján 3503 magyar gyermeket anyakönyveztek (30,59%). – Megjelent: Bartha Lajos: Lélek. [Próza.] Lám ny., Ungvár–Užhorod; Bartha Lajos: Tavaszi mámor és más drámák. Lám ny., Ungvár–Užhorod; Gável Béla: Elveszett esztendők. A „fővárosi zászlós” regénye. Welber ny., Mukačevo–Munkács; Sáfáry László: Lendület. Welber ny., Munkács Haraszy Károly: Az ungi református egyházmegye történetéhez. Átnézte Péter Mihály. S. a. r. Kőmíves Sándor. Református Egyházi Könyvtár, Nagykapos Jankovich József Mihály: Podkarpátszká Rusz a prehistoriában. [Csehül, oroszul és magyarul egy könyvben.] Lehoczky Múzeum Egyesület, Munkács Stahlberger Miksa: Képek egy kis vidéki városkából. Humoros elbeszélések. I–II. köt. Novina ny., Munkács–Mukačevo; Vaskó István: Miért? Halálra ítéltek között a vértenger idejében. Ungvár. (Első világháborús visszaemlékezések. Lásd 1933-at.); Bernát Bertalan: Kézikönyv a polgári büntető és közigazgatási ügyekben. A bélyegek, illetékek és ügyvédi költségek kiszámításához Szlovenszkón és Podkarpatszká Ruszban. Soklnaja Pomoscs ny., Ungvár–Užhorod; Ijjász Gyula: A magyar nyelv eredete. Földesi ny., Ungvár–Užhorod.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
Címkegimnázium / Zsolna / Žilina / református / Munkács / Budapest / Uzshorod / Jugoszlávia / Románia / Csap / magyar / határkérdés / Huszt / Prága / nőkérdés / Dérer Ivan / Párizs / Masaryk Tomáš Garrigue / Ungvár / Orbán Gábor / Balázs Béla / Mikszáth Kálmán / Mécs László / Genf / Ung / görög katolikus / egyéb pártok és pártszövetségek / Praha / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Szolyva / Szvaljava / autonómiatervek / csehszlovák, szlovák / Rácz Pál / ipar, kereskedelem / Mukacseve / Galícia / Szerényi Ferdinánd / Beszkid Anton / Gebé Péter / római katolikus / Técsői, Taracvölgyi / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Munkácsi (Munkácsvidéki) / román megszállás / nyelvkérdés / tanítóképzés / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / csehszlovák rendeletek / Beregszászi / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / csehszlovák választások / Iskola Segély Egyesület (Skolnaja Pomoscs) / ünnepek, évfordulók / statisztika / cserkészet / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / Kárpátaljai (és Kelet-szlovenszkói) Magyar Színtársulat / Ungi Református Egyházmegye / pravoszláv, görögkeleti / sztrájk / Vatikán / Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye (Püspökség) / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Vozáry Aladár R. / Erdélyi Béla / Iványi-Grünwald Béla / Lengyelország / Sztojka Sándor / Nagyszől[l]ősi Sportegyesület (NSE) / Ungvári Atlétikai Klub (UAC) / Lehoczky Tivadar Múzeumegyesület / Jankovics (Jankovich) József Mihály / Verhovina / Hokky Károly / Ijjász Gyula / Kurtyák Iván / Ekkel Lajos / Duchnovics Irodalmi Társaság (Duchnovics Társaság) / Duchnovics Alekszandr / Konstantinápoly / Dolha / Dovhe / községi / Krakkó / Siménfalvy Árpád / Berlin / Grendzsa-Donszkij Vaszil / Ruszin Nemzeti Tanács (Ungvár) / Ruszinszkói Közművelődési Egyesület / Rottmann Mozart / Stahlberger Miksa / Vaskó István (Vaskó Stepan) / Gárdonyi Géza / Sáfáry László / Bartha Lajos / Pakots József / Bethlen István / Munkácsi Öregdiákok Köre / Zsidó Hitoktatók Érdekvédelmi Egyesülete / Horovitz Mór / Harkov / Charkov / Szerényi Nándor / Bem de Cosben Vladimir / de Gerando Felix / Nagybányai Margit / Podkarpatszka Ruszi Magyar Kultúregyesület (PRMKE), Kárpátaljai Magyar Kultúregyesület (KMKE), Északkelet-magyarországi (Magyar) Kultúregyesület (ÉMKE) / Székely József / Aussig / Munkácsi Járási Ifjúságvédelmi Egyesület / Mitrák Alekszandr / Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete / Lilafüred / Thaly Kálmán / Szádeczky-Kardos Lajos / Tóth Béla / Radvánszky Béla / Szana Tamás / Benedek Elek / Fraknói Vilmos / Husznaj Igor / Szalaházy Tamás / Ratkovszky Samu / Móra Ferenc / Damaskin / Csehszlovákiai (Felvidéki) Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (Masaryk Akadémia) / Pétervár / Kárpátaljai Képzőművészeti Szövetség / Rudnay Gyula / Bernát Bertalan / Bettauer Hugo / Gável Béla / Haraszy Károly / Kőmíves Sándor / Lakos Alfréd / Magyar-Mannheimer Gusztáv / Nagy Endre / népszámlálás / színház / Fábry Zoltán / mezőgazdaság / sport / sajtó / zene / képzőművészet / közigazgatás / Szüllő Géza / Országos Keresztényszocialista Párt / mozi / Jaross Andor / Pozsony / Népszövetség / Bratislava / Veľké Kapušany / Eperjes / Prešov / Nagykapos / árvíz / Jókai Mór / zsidók / emlékhelyek
FejezetII. Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaságban 1919. IX. 10–1938. X. 11. - 4. c) A közigazgatás megreformálása; gazdasági válság (1928. VII. 1.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Eperjesenyicke [Haniska] / Magyarbél [Veľký Biel] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1931
Rövid URL
ID240133
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.