Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

2 találat

1940. január : Megkezdték munkájukat a kárpátaljai tanítókat és tanárokat igazoló bizottságok. – Szentpéteri Kun Béla debreceni egyetemi tanár elnökletével megkezdte működését „a tiszántúli református egyházkerület által alakított igazoló-bizottság”, melynek feladata „igazoló-eljárás” alá vonni „a felszabadult területeken működött református lelkészeket a cseh uralom idején tanúsított nemzethűségüket illetőleg”. – Beregszászban megkezdte működését „a nyugdíjasok igazoló bizottsága”. – Nagyszőlősön Orosz Ifjúsági Kör alakult a helyi Duchnovics szervezet keretében. – A szénhelyzet, a hóakadályok miatt jelentős korlátozások voltak a kárpátaljai vasúti közlekedésben. A helyzet február közepére normalizálódott.

2 találat