Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 18 19 20
577 találat

1944. szeptember 5. : A fegyveres felkelés következtében lemond a Vojtech Tuka vezette szlovák kormány, s Jozef Tiso köztársasági elnök öccsével, Štefan Tisóval az élen új kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Alexander Mach belügyminiszter és Štefan Haššík nemzetvédelmi miniszter; a külügyi és az igazságügyi miniszteri posztot a miniszterelnök tölti be. Az új kormány a felkelés elfojtására a német egységek oldalán beveti a szlovák hadsereg hozzá hű alakulataiból szervezett Domobranát és a Hlinka Gárda Készenléti Osztagait. Az SZNT tagjainak száma a kezdeti 14 főről 41-re nő, újjáalakul az SZNT Elnöksége és a Megbízottak Testülete is, az egyes megbízotti hivatalok élére pedig a korábbi két megbízott helyett egy személyt állítanak. Az SZNT társelnökei a kommunista Karol Šmidke és a demokrata párti Vavro Šrobár; a Megbízottak Testületének tagja többek között Gustáv Husák (SZLKP) belügyi megbízott, Mikuláš Ferjenčík tábornok (pártonkívüli) nemzetvédelmi megbízott, Jozef Lettrich (DP) oktatásügyi megbízott és Jozef Šoltész (szociáldemokrata) igazságügyi megbízott.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeHlinka Gárda / hadsereg, katonaság / igazságszolgáltatás
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
Év1944
Rövid URL
ID227313
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1944. szeptember 1. : Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP), a Szociáldemokrata Párt és a szerveződő jobboldali Demokrata Párt (DP) képviselőinek részvételével megalakul Besztercebányán a felkelést irányító Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT), amely bejelenti a Csehszlovák Köztársaság felújítását. Plénuma és Elnöksége paritásos alapon oszlik meg a baloldali pártok és a jobboldal között; négytagú Elnökségének tagja Gustáv Husák (SZLKP), Daniel Ertl (szociáldemokrata), Vavro Šrobár és Ján Ursíny (DP). Az SZNT végrehajtó szerveként megalakul a Megbízottak Testülete, amelynek tagjai az egyes megbízotti hivatalokat vezető megbízottak. A nyolc megbízotti hivatal élén egyaránt két - egy baloldali, ill. egy jobboldali - megbízott áll. Az SZNT 1/1944. sz. rendeletével bejelenti, hogy Szlovákia területén átveszi a törvényhozó, kormányzati és végrehajtó hatalmat, 4/1944. sz. rendeletével pedig elrendeli több politikai párt és szervezet, többek között Hlinka Szlovák Néppártja, a Német Párt, a Magyar Párt és a Hlinka Gárda feloszlatását, s vagyonukat elkobozza az állam javára.

Részletek

1944. augusztus 29. : Miután a német hadsereg az egyre erőteljesebb partizántevékenység hatására megkezdi Szlovákia katonai megszállását, Közép-Szlovákiában a szlovák hadsereg egyes alakulatainak részvételével németellenes fegyveres felkelés tör ki, amivel kezdetét veszi a szlovák nemzeti felkelés. A felkelők pár nap alatt ellenőrzésük alá vonják Közép- és Észak-Szlovákia jelentős részét. Moszkvában a londoni csehszlovák emigráns kormány küldöttségének és a moszkvai csehszlovák kommunista emigráció képviselőinek tanácskozásán megegyezés születik arról, hogy a szovjet hadsereg által birtokba veendő csehszlovák területeken ún. nemzeti bizottságok veszik kezükbe a hatalmat, német és magyar vidéken azonban nem engedélyezik a létrejöttüket, mivel az új Csehszlovákiában „demokratikus jogaik csakis a cseheknek, szlovákoknak és ukránoknak lesznek”. Budapesten Horthy Miklós kormányzó visszahívja miniszterelnöki tisztségéből a március 19-i német megszállás után kinevezett Sztójay Dömét, s Lakatos Géza vezérezredest nevezi ki Magyarország új miniszterelnökévé.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / London / Nagy-Britannia / Moszkva / Oroszország / Magyarország
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
Év1944
Rövid URL
ID227301
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1 18 19 20
577 találat