Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Oldal 2 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2 3 4 8
217 találat

1990. október 25. : Az SZNT 12 órás vitát követően - miközben a parlament épülete előtt a Szlovák Nemzeti Párt szervezésében ezrek tüntetnek a maticás törvényjavaslat elfogadását, valamint a parlament és a kormány lemondását követelve - a három előterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül a koalíciósat fogadja el, azonban azt is több helyen lényegesen módosítva. A szlovákot az egyetlen hivatalos nyelvvé tévő 425/1990. sz. nyelvtörvény a nemzetiségek nyelvének a hivatalos érintkezésben való használatának lehetőségét a tervezett 10% helyett 20%-os részarányuktól teszi függővé, s azt is leszögezi, hogy „az állami szervek és önkormányzati szervek dolgozói nem kötelesek ismerni és használni a nemzetiségi kisebbség nyelvét”. Nem tartalmazza azt a rendelkezést sem, hogy a 20% fölötti nemzetiségi lakossággal rendelkező helységekben a helységnevek, utcanevek, földrajzi nevek és intézménynevek feliratozása többnyelvű lehessen. A magyar képviselők közül 18 megszavazza a törvényjavaslatot, 4 ellene szavaz, 2 tartózkodik.

1990. október 8. : Az MKDM és az Együttélés parlamenti képviselői, valamint Paulicky Péter, az SZLKP képviselője nyelvtörvényjavaslatot terjesztenek az SZNT Elnöksége elé. A tervezet értelmében a 10%-ot elérő nemzetiségi lakossal rendelkező térségekben a nemzetiségek a hivatalos érintkezés során szóban és írásban egyaránt használhatnák anyanyelvüket csakúgy, mint az önkormányzatok, valamint a társadalmi és kulturális szervezetek. Első ülését tartja a szlovák kormány szeptember végén kinevezett Nemzetiségi Tanácsa. A testület elnöke Ján Čarnogurský miniszterelnök-helyettes, magyar alelnöke Szőcs Ferenc (MKDM), másik két alelnöke ruszin-ukrán, ill. roma nemzetiségű. Tagjai közül 15 szlovák, 5 magyar, 4 ruszin-ukrán, 2 roma, 1 pedig német nemzetiségű; magyar tagjai: Bauer Edit, Dobos László (Együttélés), Kovács László, Mede Géza és Sándor Eleonóra (FMK). Az FMK parlamenti képviselői és Ügyvivői Testülete állásfoglalást adnak ki a nyelvtörvény kapcsán kialakult helyzetről, amelyben elítélik a Matica slovenská által szervezett október 5-i nacionalista tüntetést.

1990. október 5. : A Matica slovenská ún. össznemzeti tüntetést rendez Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Párt nyelvtörvénytervezetének támogatásáért. A tüntetés résztvevői felhívásban követelik, hogy az SZNT október 27-ig határozzon a szlovák nyelvnek, mint egyedüli hivatalos és állami nyelvnek a törvénybe iktatásáról, nyilvánítsa ki Szlovákia szuverenitását, s rendeljen el moratóriumot a helységek eredeti elnevezésének visszaállítására. Követeléseik el nem fogadása esetére országos méretű elégedetlenségi mozgalmat helyeznek kilátásba. Az MKDM és az Együttélés pozsonyi parlamenti klubja állásfoglalást tesz közzé a nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítja, hogy a szlovák nyelvet egyedüli államnyelvként törvényesítsék, egyben javasolja, hogy a nyelvtörvény megvitatására csak az Emberi Jogok Chartájának tervezett elfogadása után kerüljön sor.

1 2 3 4 8
217 találat