Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1 2
33 találat

1960 folyamán : Az újonnan létrehozott magyarlakta járásokban - a Nyitrai járás kivételével - az SZLKP járási bizottságai és a járási nemzeti bizottságok kiadásában új kétnyelvű járási napilapok indulnak. A Pozsonyi járásban Nový Život - Új Élet, a Dunaszerdahelyi járásban Žitný ostrov - Csallóköz, a Komáromi járásban Komárňanské noviny, a Galántai járásban Ví!azná cesta - Gyozelmes Út, az Érsekújvári járásban Naša cesta - Mi Utunk, a Lévai járásban ugyancsak Nový Život - Új Élet, a Losonci járásban Pokrok- Haladás, a Rimaszombati járásban Budovateľ- Építő, a Kassai járásban Zora východu - Keleti Hajnal, a Tőketerebesi járásban pedig Život južného Zemplína - Dél-zempléni Élet címmel jelenik meg kétnyelvű járási hetilap. Visszakapja korábban elveszített városi rangját több település, többek között Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Komárom, Szenc, Galánta, Vágsellye, Ógyalla, Érsekújvár, Párkány, Zseliz, Léva, Verebély, Ipolyság, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornalja és Rozsnyó. Nagy Jenőt Krivošík István váltja fel a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztői posztján.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeGalánta / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Csehszlovák Rádió / Nagy Jenő / Budovateľ – Építő / Naša cesta – Mi Utunk / Nový Život – Új Élet / Pokrok – Haladás (Losonci) / Víťazná cesta – Győzelmes Út / Žitný ostrov – Csallóköz / Komárňanské noviny / Život južného Zemplína – Dél-zempléni Élet / Zora východu – Keleti Hajnal / Krivošík István / Léva / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Štúrovo / Hurbanovo / Želiezovce / Šahy / Lučenec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Šaľa / Veľký Meder / Senec / Fiľakovo / Vráble / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Ógyalla / Szenc / Tornalja / Zseliz
FejezetII. Egyenjogúsítás párthatározatokkal. A pártállam első másfél évtizede
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Ipolyság [Šahy] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Szenc [Senec] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1960
Rövid URL
ID230657
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1960. szeptember 1. : Nyitrán, a pozsonyi Felsőbb Pedagógiai Iskola magyar tagozatának átköltöztetésével, Csanda Sándor vezetésével megkezdi működését az 1959-ben alapított Pedagógiai Intézet (1964-től Pedagógiai Kar) magyar tagozata. A magyar nemzetiségű egyetemi és főiskolai hallgatók aránya az 1960/61-es akadémiai évben a legmagasabb: számuk 1208, az összes hallgató 5,9%-a. Kezdetét veszi a szlovák és a magyar tannyelvű nyolcéves középiskolák (alapiskolák) összevonása. Három év alatt 110 iskola összevonására kerül sor, közülük 68 szlovák, 42 pedig magyar igazgatót kap. Az Új Szó az SZLKP helyett az SZLKP KB napilapjává válik. Csehszlovákia és Magyarország között megszűnik a vízumkényszer.

1960. július 11. : A Nemzetgyűlés 100/1960. számmal elfogadja Csehszlovákia új, ún. szocialista alkotmányát, amely kinyilvánítja, hogy Csehszlovákiában „győzött a szocializmus”, az ország hivatalos nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatja, rögzíti a kommunista párt vezető szerepét, s olyan új állami címert vezet be, amelyből eltávolították Szlovákia történelmi szimbólumait. Az alkotmány 1. cikkelye szerint a köztársaság „két egyenjogú testvérnemzet, a csehek és szlovákok egységes állama”, 20. cikkelye szavatolja az állampolgárok egyenjogúságát az élet minden területén „nemzetiségre és fajra való tekintet nélkül”, 25. cikkelye pedig - amely szerint „az állam biztosítja a magyar, az ukrán és a lengyel nemzetiségű állampolgárok számára az anyanyelvi oktatás és a kulturális fejlődés minden lehetőségét és eszközét” - először mondja ki a nemzetiségek anyanyelvi művelődéshez való jogát. Az SZNT-nek az alkotmányban rögzített hatáskörei jelképesek, megszűnik a Megbízottak Testülete is, a végrehajtó szerv szerepét az SZNT bizottságai és megbízottai veszik át. Az alkotmány 74. cikkelye szerint az SZNT feladata többek között, hogy „a magyar és az ukrán nemzetiségű állampolgárok számára az egyenjogúság szellemében biztosítsa életük sokoldalú fejlesztésének kedvező feltételeit”. Antonín Zápotocký köztársasági elnök Viliam Široký miniszterelnökkel az élen új kormányt nevez ki, amelynek tagja többek között Václav David külügyminiszter, Július Ďuriš pénzügyminiszter, Bohumír Lomský nemzetvédelmi miniszter és Rudolf Barák belügyminiszter.

1 2
33 találat