Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

6 találat

1990. december : Megjelenik Pozsonyban a Népművelési Intézet Népművelés című folyóiratának, valamint a Kis Építo című gyermeklap utolsó száma. A Nemzeti Bizottságok utódlapjaként megjelenik Pozsonyban a szlovák kormány Közigazgatás című szakmai tanácsadó és módszertani folyóiratának első száma. Az Együttélés politikai mozgalom Együttélés Hírmondó címmel időszaki értesítő kiadásába kezd. Felelős szerkesztője Fuksz Sándor.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Budapest / Hernádcsány / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - izraelita / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Demokrata Párt (DP) / Prága / Praha, Csehország / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Nemzeti Bizottságok / Kis Építő / díjak, kitüntetések / Népművelési Intézet (Központ) / Népművelés / Dobos László / (A) Hét / Szlovák Műszaki Főiskola / klubmozgalom / Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara / / Duba Gyula / alapítványok / Fónod Zoltán / Tábortűz / Szövetségi Gyűlés / Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarája / Fuksz Sándor / Hunčík Péter / Magyar PEN Klub Pozsony / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Ifi / Együttélés / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Rajczy László / Göncz Árpád / Új Út / Brndiar Ivan / klubmozgalom - parlamenti klub / Márai Sándor Alapítvány / Liberális Internacionálé / Tamás András / Hont Kiadó / Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társasága / Bodrogközi és Ung-vidéki Városok és Falvak Szövetsége / Neumann János Klub / NKVD / Szlovák Nők Demokratikus Uniója / Živena / Miklós István / Szlovákia Kommunista Pártja – Demokratikus Baloldal Pártja / Együttélés Hírmondó / deportálás / Duray Miklós / nyelvhasználat / Duka Zólyomi Emese / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ifjúságfalva [Dedina Mládeže] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nolcsó [Nolčovo] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235619
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1990. december 4. : A szlovák kormány kijelöli az új államigazgatási szervekről rendelkező törvény által létrehozott körzeti hivatalok székhelyeit. Szlovákia 36 járásának és 2 járási jogú városának (Pozsony, Kassa) területe 121 körzetre oszlik. Dél-Szlovákia magyarlakta területein körzeti székhely lesz Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Szenc, Diószeg, Galánta, Vágsellye, Érsekújvár, Gúta, Ógyalla, Komárom, Nagysurány, Párkány, Verebély, Nyitra, Aranyosmarót, Léva, Zseliz, Ipolyság, Nagykürtös, Losonc, Fülek, Rimaszombat, Tornalja, Pelsőc, Nagyrőce, Rozsnyó, Szepsi, Hernádcsány, Tőketerebes, Királyhelmec és Nagykapos.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / Aranyosmarót / Hernádcsány / törvények, törvényhozás / Galánta / közigazgatás / Léva / Pozsony / Somorja / Rimaszombat / Érsekújvár / Kassa / Komárom / Fülek / Losonc / Rozsnyó / Nagymegyer / Levice / Komárno / Nové Zámky / Šamorín / Dunajská Streda / Rožňava / Kolárovo / Kráľovský Chlmec / Štúrovo / Hurbanovo / Bratislava / Nitra / Želiezovce / Šahy / Veľké Kapušany / Veľký Krtíš / Košice / Lučenec / Plešivec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Šaľa / Veľký Meder / Trebišov / Sládkovičovo / Senec / Fiľakovo / Nagysurány / Šurany / Vráble / Čaňa / Revúca / Zlaté Moravce / Nagyrőce / Nyitra / Ipolyság / Verebély / Párkány / Vágsellye / Dunaszerdahely / Gúta / Ógyalla / Pelsőc / Szenc / Nagykapos / Nagykürtös / Tornalja / Zseliz / Szepsi / Királyhelmec / Diószeg
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésAranyosmarót [Zlaté Moravce] / Diószeg [Sládkovičovo] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Fülekpüspöki [Biskupice] / Galánta [Galanta] / Gúta [Kolárovo] / Hernádcsány [Čaňa] / Ipolyság [Šahy] / Kassa [Košice] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Léva [Levice] / Losonc [Lučenec] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Nagykürtös [Veľký Krtíš] / Nagymegyer [Veľký Meder] / Nagyrőce [Revúca] / Nagysurány [Šurany] / Nyitrapásztó [Pastuchov] / Ógyalla [Hurbanovo] / Párkány [Štúrovo] / Pelsőc [Plešivec] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Somorja [Šamorín] / Surányka [Šurianky] / Szenc [Senec] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tőketerebes [Trebišov] / Tornalja [Tornaľa] / Vágsellye [Šaľa] / Verebély [Vráble] / Zseliz [Želiezovce]
Év1990
Rövid URL
ID235586
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1971. október 13. : A szlovák kormány 343. sz. határozatával hatályon kívül helyezi a Nemzetiségi Tanács 1969. április 8-án jóváhagyott statútumát és ügyrendjét, valamint 1970. szeptember 30-án jóváhagyott összetételét. Az új összetételű Nemzetiségi Tanácsban a Nemzeti Frontból kizárt Csemadok, a Csehszlovákiai Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége és a Matica slovenská képviselői már nem kapnak helyet. A 27 tagú testület 14 tagja szlovák, 10 magyar és 3 ukrán nemzetiségű. Elnöke Július Hanus miniszterelnök-helyettes, titkára Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Titkárság júniusban kinevezett új vezetője; további magyar tagjai: Agócs Vilmos nagykürtösi járási párttitkár, Fehér Zdenka, a somorjai efsz dolgozója, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Krocsány Dezső miniszter, Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Mag Gyula iskolaigazgató, Nyáry István, dunaszerdahelyi járási párttitkár, Rácz Olivér miniszterhelyettes és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke.

1968. augusztus 20-21. : A Szovjetunió és a Varsói Szerződés további négy tagállamának (Lengyelország, NDK, Magyarország és Bulgária) hadseregei az éjszakai órákban megszállják Csehszlovákiát. Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárba, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.

6 találat