Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

16 találat

1990. április : Az Irodalmi Szemle a Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságának folyóiratává válik. Új főszerkesztője Grendel Lajos, szerkesztőbizottságának elnöke Turczel Lajos. Ladislav Kováč szlovák oktatás-, ifjúság- és testnevelésügyi miniszter a kerületi és járási nemzeti bizottságok oktatásügyi szakbizottságaihoz, valamint a délszlovákiai iskolák igazgatóihoz intézett körlevelében felszólítja a címzetteket, hogy állítsák le a közös igazgatású iskolák szétválasztásának előkészületeit. Urbán Aladár szerkesztésében megjelenik Salgótarjánban a Palóc Társaság Jó Palócok című időszaki kiadványának első száma.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeTőketerebes / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / egyházak - római katolikus / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / nőkérdés / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / ifjúság / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / díjak, kitüntetések / Dobos László / Irodalmi Szemle / Jakab István / Grendel Lajos / Szövetségi Gyűlés / Madách Könyv- és Lapkiadó / SZNT Nemzeti Bizottsági és Nemzetiségi Bizottsága / Havel Václav / A. Nagy László / Fuksz Sándor / Čarnogurský Ján / Mayer Judit / Szűrös Mátyás / Mikloško František / Čič Milan / Szigeti László / Palóc Társaság / Urbán Aladár / János Pál II. / Független Magyar Kezdeményezés (FMK) / Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) / Kováč Ladislav / Nap / Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága / Mečiar Vladimír / Zászlós Gábor / Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) / Kereszténydemokrata Mozgalom (KDM) / Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) / Kovács László / Glória Társulat (Szlovákiai Magyar Katolikus Papok Társulata) / Koller Gyula / Szőcs Ferenc / Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága / Csemart / Gyurcsis Imre / Csehszlovákiai Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Társasága / Remény / Erdélyi János Népfőiskola / Filko József / Mede Géza / Magyarok Világszövetsége / Rozbroy Éva / Vörös Ottó / Salgótarján / Jó Palócok / Turczel Lajos / Lanstyák István / nyelvhasználat / sport / Bauer Edit / választások / Gyönyör József / Szabómihály Gizella / Varga Sándor / Pozsony / egyházak / Kassa / Komárom / Nemzetiségi Tanács / Új Szó / Rozsnyó / Komárno / Rožňava / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Trebišov / Nagykapos / Magyarország
FejezetV. A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig. A kisebbségi intézményrendszer kiépülése
TelepülésIfjúságfalva [Dedina Mládeže] / Kassa [Košice] / Komárnó [Komárno] / Komáromfüss [Trávnik] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Naprágy [Neporadza] / Pozsony [Bratislava] / Remenye [Remeniny] / Rozsnyó [Rožňava] / Tőketerebes [Trebišov]
Év1990
Rövid URL
ID235232
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1946. április 3. : A csehszlovák kormány - az időközben az ENSZ főtitkárhelyettesévé választott Dalibor M. Krno útján - három: a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Magyarországgal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkozó jegyzéket juttat el a brit kormányhoz. A kormány, miközben azt igényli, hogy Magyarország a trianoni határt „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Magyarországot a 3 hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja. (A három jegyzéket április 10-én a nagyhatalmak londoni külügyminiszterhelyettesi értekezletéhez is eljuttatják.)

1945. július 3. : A csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kéri fel az amerikai, brit és szovjet kormányt, hogy közelgő potsdami értekezletükön tűzzék napirendre a német és magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. A jegyzék szerint a kitelepítés 2-2,5 millió németet és kb. 400 ezer magyart érintene, miközben a magyarokkal kapcsolatban kilátásba helyezi, hogy egy részük kitelepítése lakosságcsere formájában is megvalósulhatna, mivel Magyarországról 345 ezer szlovák kíván áttelepülni Szlovákiába. A németek és magyarok kitelepítése a csehszlovák állam és Közép-Európa békéjének biztosítása szempontjából szükséges, s elhalasztása a cseheket és szlovákokat komolyan nyugtalanítaná. Az SZNT kiadja 67/1945. sz. rendeletét „a háborús események által okozott károk bejelentéséről”, amely szerint a kártérítési kérelemben fel kell tüntetni, hogy milyen állampolgárságú volt a kérelmező 1938. október l-jén, ill. hogy milyen nemzetiségűnek vallotta magát 1938. október l-jén és e napot követően, ami a magyar és német nemzetiségű kérelmezők számára eleve reménytelenné tesz bármilyen kártérítést; valamint 69/1945. sz. rendeletét „az államilag megbízhatatlan személyek magánalkalmazásból való elbocsátásáról”, amely szerint a munkaadó a nemzeti bizottság hozzájárulásával azonnali hatállyal megszüntetheti bármelyik „államilag megbízhatatlan” személy munka-, szolgálati vagy tanulói viszonyát.

16 találat