Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

6 találat

1945. augusztus : A Magyar Végrehajtó Bizottság az SZNT-hez intézett memorandumában javaslatot tesz a magyarság érdekképviseletét ellátni hivatott ún. Magyar Tanács felállítására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadó joga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.)

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeZsolna / Žilina / kisajátítás / igazságszolgáltatás / SZNT [Szlovák Nemzeti Tanács]-rendeletek / nyilvánosság - sajtó / Németország / törvények, törvényhozás / határkérdés / erőszakszervezetek, állambiztonság / egyházak - izraelita / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Beneš Edvard / Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Šmidke Karol / Demokrata Párt (DP) / Megbízottak Testülete / Novomeský Ladislav / Magyar Végrehajtó Bizottság / Nemzetbiztonsági Testület / egyházak - református / Prága / Praha, Csehország / Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) / Masaryk Jan / Sztálin Joszif Visszárionovics / Potsdam / Clementis Vladimír / Široký Viliam / Külügyminiszterek Tanácsa / egyházak - evangélikus / Magyar Kommunista Párt (MKP) / Rákosi Mátyás / Rimaszombati Járási Népbíróság / Hancsovszky Béla / Tornaljai Járási Közigazgatási Bizottság / Major István / Bašťovanský Štefan / Szlovákiai Menekült Demokrata Magyarok Bizottsága / Dálnoki Miklós Béla / Szlovák Partizánok Szövetsége / Alkotmányozó Nemzetgyűlés / Ideiglenes Nemzetgyűlés 1. (csehszlovák) / Ukrán Nemzeti Tanács / Magyar Tanács / lakosságcsere / Beneš-dekrétumok / kitelepítés / állampolgárság / nyelvhasználat / mezőgazdaság / választások / közigazgatás / autonómia / Holota János / Pozsony / egyházak / Rimaszombat / Érsekújvár / belső telepítés / Nové Zámky / Bratislava / Rimavská Sobota / Tornaľa / Banská Bystrica / Tornalja / Besztercebánya
FejezetI. A jogfosztottság időszaka
TelepülésBesztercebánya [Banská Bystrica] / Érsekújvár [Nové Zámky] / Pozsony [Bratislava] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Tornalja [Tornaľa] / Zsolnabánfalva [Bánová]
Év1945
Rövid URL
ID227796
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1945. augusztus 2. : Véget ér a győztes nagyhatalmak, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió július 17-én kezdődött potsdami konferenciája, amelynek zárónyilatkozata jóváhagyja a német lakosság kitelepítését Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról, a szlovákiai magyarság kitelepítésének kérdésével ugyanakkor a csehszlovák kérés ellenére nem foglalkozik. Az értekezlet résztvevői a háború vesztes államaival kötendő békeszerződések előkészítése céljából létrehozzák a Külügyminiszterek Tanácsát. Edvard Beneš kiadja 33/1945. sz. alkotmánydekrétumát „a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről”, amely megfosztja csehszlovák állampolgárságától csaknem a teljes német és magyar kisebbséget. A dekrétum 1. §-a szerint: „Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár a dekrétum hatályba lépésének napján veszti el csehszlovák állampolgárságát.” A 2. § értelmében csehszlovák állampolgársága csupán azoknak a németeknek és magyaroknak marad meg, „akik igazolják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sosem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, és vagy aktívan részt vettek a felszabadításukért vívott harcban, vagy pedig szenvedtek a náci és fasiszta terrortól”. A dekrétum 3. §-a alapján a csehszlovák állampolgárságukat elvesztett személyek 6 hónapon belül kérvényezhetik állampolgárságuk visszaadását.

1945. július 3. : A csehszlovák kormány nevében Vladimír Clementis külügyi államtitkár jegyzékben kéri fel az amerikai, brit és szovjet kormányt, hogy közelgő potsdami értekezletükön tűzzék napirendre a német és magyar kisebbség kitelepítésének kérdését. A jegyzék szerint a kitelepítés 2-2,5 millió németet és kb. 400 ezer magyart érintene, miközben a magyarokkal kapcsolatban kilátásba helyezi, hogy egy részük kitelepítése lakosságcsere formájában is megvalósulhatna, mivel Magyarországról 345 ezer szlovák kíván áttelepülni Szlovákiába. A németek és magyarok kitelepítése a csehszlovák állam és Közép-Európa békéjének biztosítása szempontjából szükséges, s elhalasztása a cseheket és szlovákokat komolyan nyugtalanítaná. Az SZNT kiadja 67/1945. sz. rendeletét „a háborús események által okozott károk bejelentéséről”, amely szerint a kártérítési kérelemben fel kell tüntetni, hogy milyen állampolgárságú volt a kérelmező 1938. október l-jén, ill. hogy milyen nemzetiségűnek vallotta magát 1938. október l-jén és e napot követően, ami a magyar és német nemzetiségű kérelmezők számára eleve reménytelenné tesz bármilyen kártérítést; valamint 69/1945. sz. rendeletét „az államilag megbízhatatlan személyek magánalkalmazásból való elbocsátásáról”, amely szerint a munkaadó a nemzeti bizottság hozzájárulásával azonnali hatállyal megszüntetheti bármelyik „államilag megbízhatatlan” személy munka-, szolgálati vagy tanulói viszonyát.

6 találat