Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992) – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

6 találat

1989. március 2. : A szlovák párt- és állami vezetés 13 képviselője (köztük Ondrej Šaling, az SZLKP KB titkára, Štefan Murín miniszterelnök-helyetes, a Nemzetiségi Titkárság vezetője, Ľudovít Kilár oktatásügyi miniszter és Pavel Koyš kulturális miniszter) a pozsonyi pártközpontban megbeszélést folytat a harminchármak memorandumának 9 párttag aláírójával: Duba Gyulával, Grendel Lajossal, Tőzsér Árpáddal, Sziegl Ferenccel, Zalabai Zsigmonddal, Ozsvald Árpáddal, Varga Erzsébettel, Keszeli Ferenccel és Gál Sándorral. A pártvezetés - miközben a memorandumban megfogalmazottak egy részét teljesíthetőnek nevezi - az aláírók szemére veti, hogy azt Prágába is megküldték, valamint hogy közös platformra jutottak a pártból kizárt Dobos Lászlóval és Szabó Rezsővel.

1989. február : A budapesti Kapu című független kulturális és közéleti folyóirat A csehszlovákiai magyar kisebbség társadalmi jogvédelmének tíz éve (1978-1988) című írásában emlékezik meg a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tízéves tevékenységéről.

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)
CímkeBudapest / nyilvánosság - sajtó / törvények, törvényhozás / határkérdés / jegyzékek, memorandumok / Husák Gustáv / Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT): / Galánta / Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) / Szlovákiai Kommunista Pártja (SZLKP) / Prága / Praha, Csehország / USA / oktatási intézmények - felsofokú intézmények / csehszlovák-magyar tárgyalások, egyezmények / irodalmi élet / tudományosság / könyvkultúra / Szlovák Nemzeti Front / Szövetsége, Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége) / Sziegl Ferenc / oktatási intézmények - szakképzés / óvoda / Magyar Területi Színház (Matesz) / Szlovák Írók Szövetsége Magyar Szekciója / Ozsvald Árpád / Török Elemér / Népművelési Intézet (Központ) / Dobos László / Tőzsér Árpád / Pedagógiai Kar / klubmozgalom / Nagymaros / dunai vízlépcsőrendszer / Krocsány Dezső / Duba Gyula / Grendel Lajos / törvények, törvényhozás - nemzetiségi alkotmánytörvény / Szeberényi Zoltán / Szövetségi Gyűlés / Cseh Nemzeti Tanács / Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) / Thália Színház (Thália Színpad) / Kiss József / Révész Bertalan / Benyó Máté / Charta 77 / Havel Václav / Nemzetiség Jogvédő Bizottsága) / Balla Kálmán / Elnöki Tanács / Lukács Tibor / Janák Ignác / Grósz Károly / Jakeš Miloš / Dudás Kálmán / Hrivnák Pavel / Medgyessy Péter / San Diego / Márai Sándor / Straub F. Brúnó / Šaling Ondrej / Kapu / Klubhíradó / Szőke József / Végh László / Turczel Lajos / színjátszás / nyelvhasználat / Gál Sándor / Koncsol László / Sidó Zoltán / közigazgatás / Kassa / Nemzetiségi Tanács / Szabó Rezső / Új Szó / pedagógusképzés / Gabčíkovo / Nitra / Košice / Kulcsár Ferenc / Nyitra / Bős / múzeum / Magyarország
FejezetIV. A husáki normalizáció évtizedei és a kisebbségi jogvédő mozgalom
TelepülésBős [Gabčíkovo] / Galánta [Galanta] / Kassa [Košice] / Nyitrapásztó [Pastuchov]
Év1989
Rövid URL
ID234590
Módosítás dátuma2007. augusztus 1.

1989. február 6. : Harminchárom szlovákiai magyar értelmiségi - az 1988. október 20-i memorandumban foglaltakhoz hasonló igényeket megfogalmazó - közös beadvánnyal fordul Miloš Jakešhez, a CSKP KB főtitkárához és Ignác Janákhoz, az SZLKP KB első titkárához, amelyben a magyar kisebbség helyzetének javítása céljából a politikai, jogi és tudományos élet, az oktatásügy és nyelvhasználat terén végrehajtandó javaslatokat terjesztenek elő. Ebben javasolják többek között a megszüntetett nemzetiségi intézmények visszaállítását és a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtási törvényeinek megalkotását, a nemzetiségek önigazgatási jogának és egyenrangúságának elismerését, arányos részvételük biztosítását a képviseleti testületekben és végrehajtó szervekben, a közigazgatási határok etnikai alapon történő kiigazítását, a kétnyelvűség biztosítása céljából nyelvtörvény kidolgozását, a magyar óvodai hálózat bővítését, a szakközépiskolák és szakmunkásképzők helyzetének javítását, a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának visszaállítását, a felsőoktatási intézményekben a magyar nyelvű felvételi vizsga lehetőségének biztosítását, nemzetiségi kutatóintézet, egy magyar központi néprajzi és nemzetiségtörténeti múzeum, egy nemzetiségi könyvtár, ezen belül pedig a magyar kisebbség dokumentációs és információs részlegének létrehozását. A „harminchármak dokumentuma” néven ismertté váló s Dobos László és Szabó Rezső által kezdeményezett beadványt aláírja Sziegl Ferenc, a Nemzetiségi Tanács titkára, valamint a szlovákiai magyar szellemi, elsősorban irodalmi élet számos képviselője, többek között Szőke József, Turczel Lajos, Tőzsér Árpád, Gál Sándor, Grendel Lajos, Duba Gyula, Végh László, Ozsvald Árpád, Koncsol László, Szeberényi Zoltán, Török Elemér, Kulcsár Ferenc, Balla Kálmán és Révész Bertalan. Budapesten Pavel Hrivnák csehszlovák és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet ír alá a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építési munkálatainak meggyorsításáról.

6 találat