A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1970. szeptember 30. : A szlovák kormány 324. sz. határozatával megváltoztatja a Nemzetiségi Tanács személyi összetételét, amivel kezdetét veszi a testület leépítése. Elnökévé Dobos László helyett Štefan Sádovský miniszterelnök-helyettest nevezi ki; a 9 szlovák, 6 magyar és 3 ukrán tagból álló Tanács magyar tagjai: Lőrincz Gyula, az Új Szó főszerkesztője, Ferencz Dezső, a Nemzeti Front járási titkára, Mag Gyula bélyi alapiskolai igazgató, Nyáry István dunaszerdahelyi járási párttitkár és Varga Ernő, a komáromi járási nemzeti bizottság alelnöke; a Csemadok KB elnöke számára fenntartott hely egyelőre betöltetlen marad. A határozat indoklása egyúttal javasolja a Nemzetiségi Titkárság átalakítását s a kormányhivatal nemzetiségi főosztályává való átszervezését is.