Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)

A kronológia, amely több évtizedes kutatómunka eredménye (cseh)szlovákiai magyarok történetének 1918 és 1945 közötti korszakát foglalja magában. A kronológia 2020-ban könyv formájában is megjelent a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadásában. (összeállította: Popély Gyula)

9 találat

1920. február 29. : A prágai „forradalmi” Nemzetgyűlés elfogadja a Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevelét tartalmazó 121/1920. sz. alkotmánytörvényt. Ez a legmagasabb jogszabály mondja ki egyrészt a Csehszlovák Köztársaságban érvényes általános polgári szabadságjogok alapelveit, másrészt ez rögzíti a csakis a kisebbségekre vonatkozó, a csehszlovák állam képviselői által a saint-germaini nemzetközi szerződésben vállalt kisebbségvédelmi intézkedéseket. Az Alkotmánylevél VI. fejezete 128. paragrafusának első bekezdése tételesen leszögezte: „A Csehszlovák Köztársaság összes állampolgárai, tekintet nélkül a fajra, nyelvre és vallásra, a törvény előtt egyenlőek s egyazon polgári és politikai jogokat élvezik.” Az idézett paragrafus a továbbiakban kimondja, hogy a nyelvi vagy vallásfelekezeti hovatartozás a köztársaság egyetlen állampolgára számára sem jelenthet hátrányt semmilyen közhivatal, tisztség vagy hivatás gyakorlásánál. A harmadik bekezdés az állampolgárok szabad nyelvhasználati jogáról a következőképpen rendelkezik: „A Csehszlovák Köztársaság állampolgárai a kereskedelmi és magánérintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban vagy nyilvános népgyűléseken az általános törvények keretén belül bármiféle nyelvet használhatnak.” A saint-germaini nemzetközi kisebbségvédelmi szerződés 7. cikkelye negyedik bekezdésének rendelkezése a „nem cseh nyelvű (!) csehszlovák állampolgárok számára a bíróságok, hivatalok és hatóságok előtt biztosítandó hivatalos nyelvhasználati jogáról már nem került be az idézett alkotmánytörvénybe. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánylevél 129. paragrafusa a következőket szögezi le: „A nyelvi jog elveit a Csehszlovák Köztársaságban a jelen Alkotmánylevél részét képező külön törvény állapítja meg.”. Az oktatásügyi és általában a kulturális jogok – a saint-germaini szerződés 8.-9. cikkelyei – az idézett 121/1920. sz. alkotmánytörvény 130.-132. paragrafusaiban jelennek meg. A 131. paragrafus kissé bürokratikus zavarossággal fogalmazva azt mondja ki, hogy azokban a városokban és járásokban, „amelyekben a csehszlovák nyelvtől eltérő nyelvű csehszlovák állampolgárok jelentékeny hányada van letelepedve”, az állam ezek számára gondoskodni tartozik kielégítő anyanyelvi iskolahálózatról, miközben az így létrehozott iskolákban az államnyelv oktatása is kötelezővé tehető. A 132. paragrafus a kisebbségeknek az állami, községi és egyéb költségvetési tételekből való arányos részesedésének alapelvét szögezi le, majd a 134. paragrafus a következő kinyilatkoztatással zárja az idézett alkotmánytörvényt: „Az erőszakos elnemzetlenítés semmiféle alakban megengedve nincsen. Ezen elv be nem tartását a törvény büntetendő cselekménynek nyilváníthatja.”

Részletek

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája (1918–1944)
Év1920
Rövid URL
ID260372
Módosítás dátuma2008. február 20.

9 találat