Zákon č. 301/2005 TRESTNÝ PORIADOK
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 2
Základné zásady trestného konania
(1) Nikto nemôže byť stíhaný ako obvinený inak než zo zákonných dôvodov a spôsobom, ktorý ustanovuje tento zákon.
(2) Do základných práv a slobôd osôb v prípadoch dovolených zákonom možno zasahovať len v miere nevyhnutnej na dosiahnutie účelu trestného konania, pričom treba rešpektovať dôstojnosť osôb a ich súkromie.
(3) Ak tento zákon neustanovuje inak, pred začatím trestného stíhania alebo v prípravnom konaní o zásahoch do základných práv a slobôd podľa tohto zákona rozhoduje sudca pre prípravné konanie; sudca pre prípravné konanie rozhoduje aj v iných prípadoch ustanovených týmto zákonom.
(4) Každý, proti komu sa vedie trestné konanie, považuje sa za nevinného, kým súd nevysloví právoplatným odsudzujúcim rozsudkom jeho vinu.
(5) Prokurátor v trestnom konaní zastupuje štát. Ak tento zákon, medzinárodná zmluva vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom (ďalej len „medzinárodná zmluva”) alebo rozhodnutie medzinárodnej organizácie, ktorým je Slovenská republika viazaná, neustanovuje inak, prokurátor je povinný stíhať všetky trestné činy, o ktorých sa dozvedel.
(6) Ak tento zákon neustanovuje inak, orgány činné v trestnom konaní a súdy konajú z úradnej povinnosti. Väzobné veci sú povinné vybavovať prednostne a urýchlene. Na obsah petícií zasahujúcich do plnenia týchto povinností orgány činné v trestnom konaní ani súd neprihliadajú.
(7) Každý má právo, aby jeho trestná vec bola spravodlivo a v primeranej lehote prejednaná nezávislým a nestranným súdom v jeho prítomnosti tak, aby sa mohol vyjadriť ku všetkým vykonávaným dôkazom, ak tento zákon neustanovuje inak.
(8) Nikoho nemožno trestne stíhať za čin, za ktorý bol už právoplatne odsúdený alebo oslobodený spod obžaloby. Táto zásada nevylučuje uplatnenie mimoriadnych opravných prostriedkov v súlade so zákonom.
(9) Každý, proti komu sa vedie trestné konanie, má právo na obhajobu.
(10) Orgány činné v trestnom konaní postupujú tak, aby bol zistený skutkový stav veci, o ktorom nie sú dôvodné pochybnosti, a to v rozsahu nevyhnutnom na ich rozhodnutie. Dôkazy obstarávajú z úradnej povinnosti. Právo obstarávať dôkazy majú aj strany. Orgány činné v trestnom konaní s rovnakou starostlivosťou objasňujú okolnosti svedčiace proti obvinenému, ako aj okolnosti, ktoré svedčia v jeho prospech, a v oboch smeroch vykonávajú dôkazy tak, aby umožnili súdu spravodlivé rozhodnutie.
(11) Súd môže vykonať aj dôkazy, ktoré strany nenavrhli. Strany majú právo nimi navrhnutý dôkaz zabezpečiť.
(12) Orgány činné v trestnom konaní a súd hodnotia dôkazy získané zákonným spôsobom podľa svojho vnútorného presvedčenia založeného na starostlivom uvážení všetkých okolností prípadu jednotlivo i v ich súhrne nezávisle od toho, či ich obstaral súd, orgány činné v trestnom konaní alebo niektorá zo strán.
(13) Orgány činné v trestnom konaní a súd spolupracujú so záujmovými združeniami občanov a využívajú ich výchovné pôsobenie.
(14) Strany sú si v konaní pred súdom rovné.
(15) Trestné stíhanie pred súdom je možné len na základe návrhu alebo obžaloby podanej prokurátorom, ktorý v konaní pred súdom obžalobu alebo návrh zastupuje.
(16) V trestnom konaní pred súdom rozhoduje senát, samosudca alebo sudca pre prípravné konanie. Predseda senátu, samosudca alebo sudca pre prípravné konanie rozhodujú sami, ak to zákon výslovne ustanovuje.
(17) Trestné veci prejednáva súd verejne. Z hlavného pojednávania alebo verejného zasadnutia môže byť verejnosť vylúčená len v prípadoch ustanovených týmto zákonom. Rozsudok musí byť vždy vyhlásený verejne.
(18) Konanie pred súdom je ústne, výnimky ustanovuje tento zákon. Dokazovanie riadi súd, ktorý však výsluch obžalovaného, svedkov, poškodeného a znalcov spravidla ponecháva stranám, najprv tej, ktorá dôkaz navrhla či obstarala.
(19) Pri rozhodovaní na hlavnom pojednávaní, na verejnom zasadnutí alebo na neverejnom zasadnutí smie súd prihliadnuť len na tie dôkazy, ktoré boli v tomto konaní vykonané, ak zákon neustanovuje inak.
(20) Ak obvinený, jeho zákonný zástupca, poškodený, zúčastnená osoba alebo svedok vyhlási, že neovláda jazyk, v ktorom sa konanie vedie, má právo na tlmočníka a prekladateľa.
§ 28
Tlmočník a prekladateľ
(1) Ak je potrebné pretlmočiť obsah výpovede alebo ak osoba uvedená v § 2 ods. 20 vyhlási, že nerozumie jazyku, v ktorom sa konanie vedie, alebo nehovorí týmto jazykom, priberie sa tlmočník opatrením. Tlmočníkom môže byť výnimočne aj zapisovateľ.
(2) Ak si osoba podľa § 2 ods. 20 zvolí jazyk, na ktorý nie je v zozname tlmočníkov zapísaný žiadny tlmočník, alebo vec neznesie odklad a zapísaní tlmočníci sú nedosiahnuteľní, priberie orgán činný v trestnom konaní alebo súd tlmočníka na úradný jazyk štátu, ktorému táto osoba rozumie.
(3) Ak je potrebné preložiť zápisnicu o výpovedi alebo inú písomnosť, priberie sa prekladateľ opatrením. Ustanovenie odseku 2 sa použije primerane.
§ 58
Zápisnica
(1) O každom úkone trestného konania sa spíše, a to spravidla pri úkone alebo bezprostredne po ňom, zápisnica, ktorá musí obsahovať
a) označenie súdu, prokuratúry alebo iného orgánu vykonávajúceho úkon,
b) miesto, čas a predmet úkonu,
c) meno a priezvisko úradných osôb a ich funkcie, meno a priezvisko, dátum narodenia a bydlisko alebo sídlo osôb, ktoré sa na úkone zúčastnili, a u obvineného, poškodeného alebo svedka aj adresu, ktorú uvedie na účely doručovania,
d) stručné, ale výstižné opísanie priebehu úkonu, z ktorého je zrejmé i zachovanie zákonných ustanovení upravujúcich vykonávanie úkonu, ďalej podstatný obsah rozhodnutí vyhlásených pri úkone, a ak bol pri úkone doručený rovnopis rozhodnutia, osvedčenie o tomto doručení,
e) návrhy strán, poskytnutie poučenia, prípadne vyjadrenie poučených osôb,
f) námietky strán alebo vypočúvaných osôb proti obsahu zápisnice.
(2) V slovenskom jazyku sa spíše aj zápisnica o výpovedi osoby, ktorá neovláda slovenský jazyk.
(3) Predseda senátu rozhodne opatrením o tom, či sa o hlavnom pojednávaní alebo verejnom zasadnutí vyhotoví zápisnica diktovaním predsedom senátu, rýchlopisným záznamom alebo sa na vyhotovenie zápisnice použije iné vhodné záznamové zariadenie. O vyhotovovaní rýchlopisného záznamu alebo o použití iného vhodného záznamového zariadenia sa prítomní upovedomia.
(4) Ak sa vyhotovuje o hlavnom pojednávaní alebo verejnom zasadnutí zápisnica diktovaním predsedom senátu, zapisuje sa podstatný obsah výpovede obžalovaného, svedkov, znalcov a iných osôb. Ak tieto osoby už boli vypočuté spôsobom zodpovedajúcim tomuto zákonu, ich výpoveď za zapíše len v rozsahu odchýlok alebo doplnení k predchádzajúcim výpovediam. Ak výpoveď takej osoby neobsahuje odchýlky a doplnenia k predchádzajúcim výpovediam, v zápisnici sa poznačí len dátum predchádzajúcej výpovede a číslo listov spisu, v ktorom sa nachádza. Predseda senátu však môže v takom prípade súčasne nariadiť aj vyhotovenie zvukového záznamu.
(5) Ak sa zápisnica o hlavnom pojednávaní alebo verejnom zasadnutí vyhotovuje rýchlopisným záznamom alebo použitím iného vhodného záznamového zariadenia, súčasťou zápisnice sú aj údaje podľa odseku 1 písm. a) až c) a obsah záznamu získaného použitím iného vhodného záznamového zariadenia tak, aby poskytol prehľad o vykonaných úkonoch a rozhodnutiach. Táto súčasť zápisnice sa vyhotovuje počas vykonávaného úkonu. Rýchlopisný záznam alebo nosič, na ktorom je zachytená kópia záznamu získaného použitím iného vhodného záznamového zariadenia, treba označiť a pripojiť k zápisnici o úkone. Ak sa nosič, na ktorom je zachytená kópia záznamu, uchováva mimo spisu, v zápisnici sa poznačí, kde je uložený.
(6) Ak sa vyhotovuje o hlavnom pojednávaní alebo verejnom zasadnutí zápisnica rýchlopisným záznamom alebo použitím iného vhodného záznamového zariadenia, výpovede obžalovaného, svedkov, znalcov a iných osôb sa zaznamenávajú v úplnom znení. Ak to nariadi predseda senátu, rýchlopisný záznam alebo záznam získaný použitím iného vhodného záznamového zariadenia sa bezodkladne prepíše do obyčajného písma a pripojí sa k súčasti zápisnice vyhotovovanej počas vykonávaného úkonu. Ak to nariadi predseda senátu sám alebo na žiadosť strany, vyhotoví sa ďalšia kópia záznamu. Náklady na vyhotovenie kópie záznamu hradí s výnimkou prokurátora ten, kto o kópiu požiadal.
(7) O použití iného vhodného záznamového zariadenia môže v prípravnom konaní rozhodnúť aj policajt alebo prokurátor. V takom prípade sa primerane použijú odseky 3 až 6, vždy sa však vyhotoví prepis do obyčajného písma.
Zákon č. 473/2005 o poskytovaní služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti a o zmene a doplnení niektorých zákonov (zákon o súkromnej bezpečnosti)
Részletek
Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Csatolmányok:
§ 19
Skúška odbornej spôsobilosti
(1) Skúška odbornej spôsobilosti (ďalej len „skúška”) je typu
a) S – pre osoby poverené výkonom fyzickej ochrany a pátrania a
b) P – pre osoby poverené výkonom fyzickej ochrany, pátrania, odbornej prípravy a poradenstva a pre prevádzkovateľov.
(2) Skúška sa vykonáva pred trojčlennou komisiou. Predsedom komisie je zástupca ministerstva, ktorý plní úlohy na úseku bezpečnostných služieb a získal vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore právo alebo v oblasti bezpečnostných služieb, alebo v inom študijnom odbore, ak najmenej desať rokov vykonával bezpečnostnú prax. Jeden člen skúšobnej komisie je zástupca krajského riaditeľstva, ktorý plní úlohy na úseku bezpečnostných služieb. Druhý člen komisie je zástupca okresného riaditeľstva Policajného zboru podľa miesta konania skúšky.
(3) Skúšku typu S ani odbornú prípravu podľa tohto zákona nemusí vykonať osoba, ktorá má ukončené vzdelanie v študijnom odbore v oblasti bezpečnostných služieb a vykonávala najmenej desať rokov bezpečnostnú prax v ozbrojenom zbore alebo ozbrojenom bezpečnostnom zbore.
(4) Skúšku typu P ani odbornú prípravu podľa tohto zákona nemusí vykonať osoba, ktorá získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v študijnom odbore právo alebo v oblasti bezpečnostných služieb alebo získala vysokoškolské vzdelanie druhého stupňa v inom študijnom odbore ako právo alebo v oblasti bezpečnostných služieb a získala špecializované policajné vzdelanie15) a táto osoba vykonávala najmenej desať rokov bezpečnostnú prax v ozbrojenom zbore alebo ozbrojenom bezpečnostnom zbore.
(5) Osobu po absolvovaní odbornej prípravy (ďalej len „uchádzač”) prihlasuje na skúšku podľa typu skúšky osoba akreditovaná ministerstvom na vykonávanie odbornej prípravy (ďalej len „akreditovaná osoba”). Uchádzača možno prihlásiť na skúšku najneskôr do šiestich mesiacov od ukončenia odbornej prípravy.
(6) Prihláška na skúšku sa podáva na ministerstve a obsahuje
a) zoznam uchádzačov, ktorí sú prihlásení na skúšku, s uvedením mena, priezviska, titulu, rodného priezviska, dátumu a miesta narodenia, rodného čísla a adresy pobytu,
b) čas a miesto konania odbornej prípravy,
c) navrhované miesto a čas konania skúšky,
d) údaj o tom, či uchádzač je prihlásený na prvú skúšku alebo na opravnú skúšku,
e) údaje podľa písmena a) o tlmočníkoch, ak sa zúčastnia skúšky.
(7) K prihláške na skúšku akreditovaná osoba pripojí
a) doklad o zaplatení správneho poplatku za podanie prihlášky na skúšku,
b) doklady a čestné vyhlásenia preukazujúce bezúhonnosť a spoľahlivosť uchádzača.
(8) Termín a miesto konania skúšky oznámi ministerstvo akreditovanej osobe najmenej 15 dní pred konaním skúšky. Skúška sa musí vykonať najneskôr do troch mesiacov od podania prihlášky na skúšku. Počet uchádzačov, ktorí sa zúčastnia jednej skúšky, určí ministerstvo. Za každého uchádzača prihláseného na skúšku akreditovaná osoba zaplatí správny poplatok. Ak prihláška na skúšku nespĺňa náležitosti ustanovené v odsekoch 6 a 7, ministerstvo vyzve akreditovanú osobu na doplnenie prihlášky na skúšku; ak akreditovaná osoba prihlášku na skúšku v určenom termíne nedoplní, ministerstvo termín konania skúšky neurčí. Akreditovaná osoba je povinná poskytnúť pomôcky, prostriedky a priestory na vykonanie skúšky.
(9) Súčasťou skúšky je písomný test a ústna skúška. O priebehu skúšky vypracuje komisia zápisnicu, ktorú podpíšu všetci členovia skúšobnej komisie. Zápisnicu o vykonaní skúšky je ministerstvo povinné uschovávať 15 rokov. Uchádzač, ktorý nevykoná úspešne skúšku, sa môže prihlásiť na vykonanie opravnej skúšky. Opravnú skúšku možno opakovať len raz. Uchádzač, ktorý nevykoná ani druhú opravnú skúšku, sa môže prihlásiť na novú skúšku najskôr po uplynutí jedného roka odo dňa neúspešného vykonania druhej opravnej skúšky a až po novom ukončení odbornej prípravy.
(10) Skúška sa vykonáva v štátnom jazyku. Uchádzač, ktorý neovláda štátny jazyk, môže vykonať skúšku v jazyku, ktorý ovláda. Ak niektorý člen komisie neovláda jazyk, v ktorom uchádzač vykoná skúšku, skúška sa vykoná prostredníctvom tlmočníka. Náklady na tlmočenie hradí uchádzač.
(11) Činnosť v komisii sa považuje za iný úkon vo všeobecnom záujme.16)
(12) Podrobnosti o obsahu odbornej prípravy, obsahu a priebehu skúšky a o činnosti komisie ustanoví všeobecne záväzný právny predpis, ktorý vydá ministerstvo.
§ 59
Obmedzenie činnosti detektívnej služby
(1) Detektívnu službu nemožno vykonávať spôsobom, ktorým sa zasahuje do osobnostných alebo iných práv chránených zákonom.33)
(2) Pri prevádzkovaní detektívnej služby sa nesmie pátrať po politickom, odborárskom alebo náboženskom presvedčení osoby alebo po jej príslušnosti k určitej rase, etnickej skupine alebo národnosti.
(3) Pri prevádzkovaní detektívnej služby sa nesmie pátrať po zdravotnom stave osoby, jej sexuálnych stykoch a sklonoch, iba ak ide o skutočnosti, ktoré by mohli viesť k rozvodu manželstva a zmluvu o poskytovaní detektívnej služby uzavrel jeden z manželov, alebo ak ide o sexuálne styky a sklony, ktoré sú protiprávne alebo môžu viesť k protiprávnemu konaniu.
Zákon č. 270/1995 a Szlovák Köztársaság államnyelvéről
Részletek
A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségének legfontosabb jegye, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, a Szlovák Köztársasát szuverenitásának kifejezője és állampolgárainak általános érintkezési eszköze, amely biztosítja a szabadságukat és egyenlőségüket jogaikban és méltóságukban 1) a Szlovák Köztársaság területén, meghozta az alábbi törvényt:
Csatolmányok:
§ 1
Bevezető rendelkezések
(1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv. 2)
(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén használt többi nyelvvel szemben.
(3) A törvény nem rendelkezik a liturgiai nyelvek használatáról. Ezen nyelvek használatáról az egyházak és vallásközösségek előírásai rendelkeznek. 3)
(4) Amennyiben jelen törvény nem rendelkezik másként, a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön jogszabályok vonatkoznak. 4)
§ 2
Az államnyelv és annak védelme
(1) Az állam
a) az oktatási, tudományos és információs rendszerekben olyan feltételeket alakít ki, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára szóban és írásban elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet,
b) kialakítja feltételeit az államnyelv, az államnyelv történeti fejlődése tudományos kutatásának, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásának, gondoskodik az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.
(2) Az államnyelv kodifikált változatát a szakmai szlovakisztikai kutatóintézetek és az államnyelv területe szakértőinek kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban csak „Kulturális Minisztérium”) hagyja jóvá és teszi közzé a honlapján.
(3) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes bármilyen beavatkozás megengedhetetlen.
§ 3
Államnyelv használata hivatalos érintkezés során
(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az egyéb közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvénnyel alapított jogi személyek 5) hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják, valamint alkalmazottaik, állami alkalmazottaik, az önkormányzati rendőrség tagjai, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban csak „fegyveres erők”), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a Tűzoltó és Mentőszolgálatnak tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás 5aa) szerinti használatát hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlattal összhangban.
(2) Államnyelven
a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat – beleértve a területi önkormányzat szerveinek előírásait is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek és idegen nyelveknek külön előírás szerinti használatát 5b).
b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai¬; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5c)
c) vezetik az összes hivatali ügyiratot (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosságnak szánt ügyiratait; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5aa).
d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie az államnyelvű változattal, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5d)
(3) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden információs rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is az államnyelvet használják, az államnyelv mellett az információs rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás 6a) így rendelkezik.
(4) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel való hivatalos érintkezésben és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik 6b). Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó.
(5) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét és családi nevét 7) a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa. Azon polgárok, akik nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, utó- és családnevüket hivatalos érintkezésben külön előírásban meghatározott feltételek szerint használják.7aa)
§ 3a
Az államnyelv használata a földrajzi megnevezések területén
Államnyelven tüntetik fel a települések és azok részeinek neveit 7a), az utcák és más közterületek neveit, más földrajzi neveket 7b), valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 7c).
§ 4
Az államnyelv használata az iskolaügyben
(1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő nyelv külön előírások 5a) szabályozta mértékben oktatási és vizsgáztatási nyelv.
(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.
(3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén 8b). A további dokumentáció terjedelmét, amelyet nem kell államnyelven vezetni azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, általános érvényű jogi előírás állapítja meg, amelyet a Kulturális Minisztérium az Iskola-, tudomány-, kutatás- és sportügyi Minisztériummal való megegyezést követően ad ki.
(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák 9).
(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként 5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.
§ 5
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyes területein
(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése és televíziós programszolgáltatás közvetítése a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével
a) más nyelvű televíziós műsorok 9a) államnyelvű feliratozással vagy közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával,
b) más nyelvű rádióműsorok közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával, valamint a regionális vagy helyi műsorszórásban a nemzeti kisebbség tagjai számára készült rádiós műsorok, beleértve az élőadásban közvetített rendezvényeket,
c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai 10),
d) televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok,
e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek,
f) nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés a Szlovák Rádióban 11),
g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése 11a),
h) audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja a külön előírás 11b) hatálybalépése előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén ennek a külön előírásnak a hatálybalépése előtt le lettek közvetítve,
i) az egyes személyeknek eredeti nyelvi megnyilvánulásai az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,
j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében.
(2) A 12 éven aluli kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éven aluli kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű műsorok keretében történő sugárzását.
(3) A nyilvánosság tájékoztatására szánt közleményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a közleményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.
(4) Amennyiben külön előírás 11c) nem rendelkezik másként, az államnyelvet használják
a) az időszaki nyomtatott sajtóban vagy ügynökségi hírszolgálatban 11d) vagy
b) a nem időszaki kiadványokban 11e).
(5) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg, kivéve azokat, amelyek nemzeti kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak alapinformációkat kell tartalmaznia államnyelven. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.
(6) A kulturális és nevelési-oktatási célú rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló nevelési-oktatási célú rendezvények, akárcsak az eredeti szöveggel előadott zeneművek és színdarabok, valamint irodalmi művek előadása eredeti nyelven. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megvalósul, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven valósulnak meg.
(7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel tüntetik fel, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérhet az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás 11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak. Az emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratot tartalmaznak, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.
§ 6
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a tűzoltó egységeknél
(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó és Mentőszolgálatnál, a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják.
(2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési tevékenység során a légierőre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.
§ 7
Az államnyelv használata a bírósági eljárás, közigazgatási eljárás során, illetve a bűnüldöző szervek előtti eljáráskor
(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös érintkezése, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntetőeljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntetőeljárásban résztvevő szervek határozatai és jegyzőkönyvei államnyelven folynak, illetve kerülnek kiadásra.
(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból 12) eredő jogai érintetlenek maradnak.
§ 8
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein
(1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv használata a hazai vagy behozott áru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások 13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.
(2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek államnyelven készülnek, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is.
(3) Államnyelven vezetik a könyvelést 13a), készítik el a zárszámadást13a), a műszaki dokumentációt, amelynek elkészítését és felmutatását külön előírás 13b) alapján történő eljárás céljából követelik meg, és a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok nyilvántartásba vételhez szükséges alapszabályát; az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki szabványokban külön előírás 14) szabályozza.
(4) Az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények ügyvitelét államnyelven vezetik. Ezen létesítmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha olyan páciensről vagy ügyfélről van szó, akinek anyanyelve más, mint az államnyelv, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni idegen nyelvet, sem a nemzeti kisebbség nyelvét. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel folytatott kommunikációban anyanyelvét.
(5) A 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában folyó eljárások során az államnyelvi változat mellett az Európai Unió más hivatalos nyelvén készült szövegváltozat is elfogadott. Nem egyértelműség vagy ellentmondások keletkezése esetén az államnyelvű változat érvényes.
(6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járművekben államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg. A nyilvánosság tájékoztatására szánt nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratokban és közleményekben, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, és a reklámokban a szövegek sorrendje nincs meghatározva.
(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelesség nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság hatályos törvényei alapján vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződő államában bejegyzett vagy nyilvántartásba vett kereskedelmi névre, védjegyre, vagy intézmény nevére, és a nyilvánosság tájékoztatására szánt felirat, reklám és közlemény részét képező utónévre és családi névre, valamint némely bevett idegen nyelvű kifejezésre, amelyet szokásosan használnak a reklámok szövegében a kereskedelmi névvel együtt, amelyek a legszélesebb nyilvánosság számára ismertek és a reklám részei.
§ 9
Felügyelet
(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3. § (1)-(3) bekezdései, 3a§ és 4 §, az 5. § (3) bekezdése és (4) bekezdése b) pontja, (5)-(7) bekezdése és 6. § szerinti, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során a 7.§, a 8. § (2)-(6) bekezdése szerinti – az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás 16) szerinti szervek végzik –, és a 11b. § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (2) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van.
(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással 17) e tevékenység ellátása során:
a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos megbízással
b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,
c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről
(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.
§ 9a
Bírságok
(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium e törvény terjedelmében a kötelességek megszegését állapítja meg és a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának veszélyeztetését érintő információkról van szó és írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem orvosolják a megállapított hiányosságokat, a Kulturális Minisztérium 50-től 2500 Euróig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki 18). További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni.
(3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik.
(4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18)
(5) Az e törvény alapján kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételei.
§ 10
Az államnyelv használatának állapotáról szóló jelentés
(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv használatának állapotáról a Szlovák Köztársaság területén. A Kulturális Minisztérium a jelentés elkészítése során együttműködik a tudományos-kutató, oktatási és kulturális intézményekkel, akárcsak a közigazgatás szerveivel és az államnyelvhasználat felügyeletét végző más szervekkel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat kérni az államnyelv hatáskörükben való használatáról.
(3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.
§ 11
Közös és átmeneti rendelkezések
A 3.- 8. § céljaira vonatkozóan államnyelv alatt a szlovák nyelvnek 2. § (2) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában.
§ 11a
2009. szeptember 1-től hatályos átalakításokhoz fűződő átmeneti rendelkezések
A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5) és (7) bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
§ 11b
Átmeneti rendelkezések
(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók kötelesek 2011. október 31.-ig megszüntetni a 3. § (2) bekezdése d) pontjának, valamint az 1996. január 1. után elhelyezett feliratok esetében az 5. § (7) bekezdésének és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott és tartalmilag azonos államnyelvű szöveget tartalmazó feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.
(2) A 11a § rendelkezését 2011. március 1. után nem alkalmazzák.