Jogszabályok - a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa

Plénum Ústavného súdu Slovenskej republiky | Plenum of the Constitutional Court of the Slovak Republic

2 találat

Zákon č. 167/2008 o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon)

Részletek

Národná rada Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:

Csatolmányok:

§ 2
Vymedzenie niektorých pojmov

(1) Periodická tlač sú noviny, časopisy alebo iná tlač, vydávaná pod rovnakým názvom, s rovnakým obsahovým zameraním a v jednotnej grafickej úprave, najmenej dvakrát v kalendárnom roku.

(2) Vydanie periodickej tlače je súbor rovnakých alebo iba regionálnymi časťami alebo jazykom sa odlišujúcich výtlačkov periodickej tlače.

(3) Vydavateľ periodickej tlače je osoba, ktorá zabezpečuje vydávanie periodickej tlače na svoje náklady.

(4) Agentúrne spravodajstvo je súbor informácií šírený tlačovou agentúrou.

(5) Tlačová agentúra je osoba, ktorá vyhľadáva a spracúva informácie s cieľom sprostredkovať ich odplatne v agentúrnom spravodajstve verejnosti.

(6) Inzercia na účely tohto zákona je oznámenie uverejnené v periodickej tlači za odplatu alebo inú protihodnotu. Inzerciou je aj reklama podľa osobitného predpisu1) zverejnená v periodickej tlači bezodplatne.

(7) Oznámenie v naliehavom verejnom záujme je výzva v krízovej situácii, 2) dôležité oznámenie orgánu verejnej moci zverejňované z úradnej moci3) alebo neodkladné oznámenie orgánu Policajného zboru zverejňované na jeho žiadosť pri výkone činnosti podľa osobitného predpisu.4)

§ 6
Povinnosti vydavateľa periodickej tlače a tlačovej agentúry

(1) Vydavateľ periodickej tlače a tlačová agentúra sú povinní na požiadanie orgánu verejnej moci bezodplatne zverejniť oznámenie v naliehavom verejnom záujme, a to v čase určenom orgánom verejnej moci alebo v najbližšom vydaní periodickej tlače pripravovanom po doručení žiadosti o uverejnenie oznámenia v naliehavom verejnom záujme.

(2) Vydavateľ periodickej tlače je povinný zabezpečiť, aby každé vydanie periodickej tlače obsahovalo
a) názov periodickej tlače,
b) názov regionálneho alebo jazykového vydania periodickej tlače a označenie, že ide o regionálne alebo jazykové vydanie periodickej tlače, ak je periodická tlač vydávaná v zmenenej podobe z hľadiska územného rozsahu rozširovania alebo jazyka vydávania,
c) periodicitu vydávania periodickej tlače,
d) údaje o vydavateľovi periodickej tlače, a to
1. názov, sídlo a identifikačné číslo osoby, ak je právnickou osobou,
2. obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo osoby, ak je fyzickou osobou – podnikateľom,
3. meno, priezvisko a adresu pobytu na území Slovenskej republiky, ak je fyzickou osobou,
e) dátum vydania, poradové číslo a ročník vydávania periodickej tlače,
f) cenu výtlačku periodickej tlače,
g) medzinárodné štandardné číslo seriálu (ISSN), ak bolo pridelené, 8)
h) evidenčné číslo periodickej tlače; to neplatí počas konania o zápis do zoznamu periodickej tlače (ďalej len “zoznam”) podľa § 11.

(3) Vydavateľ periodickej tlače, ktorý je právnickou osobou, je povinný v prvom čísle periodickej tlače vydanej v kalendárnom roku uverejniť oznámenie o štruktúre vlastníckych vzťahov vydavateľa periodickej tlače podľa stavu k 31. decembru predchádzajúceho kalendárneho roka v rozsahu údajov podľa § 11 ods. 4 písm. j).

(4) Tlačová agentúra je povinná zabezpečiť, aby agentúrne spravodajstvo bolo označené názvom tlačovej agentúry a dátumom zverejnenia.

§ 11
Evidovanie periodickej tlače

(1) Ministerstvo kultúry Slovenskej republiky (ďalej len “ministerstvo”) eviduje periodickú tlač zápisom do zoznamu, zmenou zápisu v zozname a výmazom zápisu zo zoznamu.

(2) Zoznam je verejne prístupná evidencia periodickej tlače vydávanej na území Slovenskej republiky; každý má právo nahliadnuť do zoznamu a zhotovovať si z neho výpisy alebo odpisy. Zoznam obsahuje evidenčné číslo periodickej tlače pridelené ministerstvom, údaje o evidovanej periodickej tlači v rozsahu podľa odseku 4, dátum zápisu do zoznamu, dátum zmeny zápisu v zozname a dátum výmazu zo zoznamu.

(3) O zápis periodickej tlače do zoznamu požiada písomne osoba, ktorá mieni vydávať periodickú tlač alebo vydavateľ periodickej tlače (ďalej len “žiadateľ o zápis”) najneskôr v deň začiatku vydávania periodickej tlače.

(4) Žiadosť o zápis do zoznamu obsahuje
a) názov periodickej tlače,
b) názov regionálneho alebo jazykového vydania periodickej tlače, ak je periodická tlač vydávaná v zmenenej podobe z hľadiska územného rozsahu rozširovania alebo jazyka vydávania,
c) dátum začiatku vydávania periodickej tlače,
d) územný rozsah rozširovania periodickej tlače,
e) jazyk vydávania periodickej tlače,
f) periodicitu vydávania periodickej tlače,
g) obsahové zameranie periodickej tlače,
h) názov prílohy, periodicitu vydávania prílohy a jej obsahové zameranie, ak má periodická tlač pravidelnú prílohu,
i) údaje o vydavateľovi periodickej tlače, a to
1. názov, sídlo a identifikačné číslo osoby, ak je právnickou osobou,
2. obchodné meno, miesto podnikania a identifikačné číslo osoby, ak je fyzickou osobou – podnikateľom,
3. meno, priezvisko a adresu pobytu na území Slovenskej republiky, ak je fyzickou osobou,
j) oznámenie o podieloch vydavateľa periodickej tlače na hlasovacích právach alebo základnom imaní vysielateľa,
k) oznámenie o štruktúre vlastníckych vzťahov vydavateľa periodickej tlače, ak je právnickou osobou; v oznámení sa uvádza meno, priezvisko a adresa pobytu alebo obchodné meno a miesto podnikania, alebo názov a sídlo spoločníka, akcionára alebo člena vydavateľa periodickej tlače, ktorého podiel na hlasovacích právach dosiahol aspoň 20 %, alebo ktorého majetková účasť dosiahla aspoň 20 %.

(5) Ak žiadosť o zápis do zoznamu neobsahuje všetky údaje podľa odseku 4, ministerstvo do piatich dní odo dňa doručenia tejto žiadosti vyzve žiadateľa o zápis na ich doplnenie. Ak žiadateľ o zápis v lehote 15 dní odo dňa doručenia výzvy žiadosť o zápis do zoznamu nedoplní, ministerstvo zápis do zoznamu nevykoná, o čom žiadateľa o zápis vo výzve na doplnenie poučí.

(6) Ministerstvo vykoná zápis do zoznamu do 15 dní odo dňa doručenia žiadosti o zápis do zoznamu, ktorá obsahuje všetky údaje podľa odseku 4, alebo do 15 dní odo dňa doručenia doplnenia údajov k žiadosti o zápis do zoznamu.

(7) Ministerstvo písomne oznámi žiadateľovi o zápis pridelené evidenčné číslo periodickej tlače do piatich dní odo dňa vykonania zápisu do zoznamu.

(8) Vydavateľ periodickej tlače je povinný písomne oznámiť ministerstvu zmenu evidovaných údajov, prerušenie alebo ukončenie vydávania periodickej tlače, a to do 30 dní odo dňa, kedy táto skutočnosť nastala.

(9) Zmenu zápisu v zozname vykoná ministerstvo na základe písomnej žiadosti vydavateľa periodickej tlače s primeraným použitím odsekov 5 a 6. Na žiadosť o zmenu zápisu v zozname sa primerane vzťahuje odsek 4. K žiadosti o zmenu zápisu v zozname z dôvodu zmeny vydavateľa periodickej tlače sa prikladá osvedčené vyhlásenie pôvodného vydavateľa periodickej tlače o súhlase s touto zmenou.

(10) Výmaz zápisu zo zoznamu vykoná ministerstvo na základe oznámenia vydavateľa periodickej tlače o ukončení vydávania periodickej tlače.

(11) Ministerstvo vykoná výmaz zápisu zo zoznamu z vlastného podnetu, ak
a) sa zápis vykonal na základe nepravdivých údajov,
b) sa vydávanie periodickej tlače nezačalo do šiestich mesiacov od zápisu do zoznamu,
c) vydávanie periodickej tlače, vydávanej najmenej päťkrát do týždňa, bolo prerušené na čas dlhší ako šesť mesiacov a pri inej periodickej tlači bolo prerušené na čas dlhší ako jeden rok.

(12) Ministerstvo písomne oznámi vydavateľovi periodickej tlače zmenu zápisu v zozname alebo výmaz zápisu zo zoznamu do 15 dní odo dňa ich vykonania.

(13) Na evidovanie periodickej tlače sa nevzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.9)

KategóriaA kisebbségeket érintő jogszabályok / Törvény / a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
CímkeTéma / Jogi területek struktúrái / Közjog / Közigazgatási jog / tájékoztatás / sajtótörvény / periodikus sajtó
Törvény száma167
A törvény kelte2008-05-15
RészletRészlet
Hatálybalépés dátuma2008-06-01
AláírásIvan Gašparovič v. r. Pavol Paška v. r. Robert Fico v. r.
Rövid URL
ID397927
Módosítás dátuma2013. június 5.

Zákon č. 270/1995 a Szlovák Köztársaság államnyelvéről

Részletek

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa, abból a tényből kiindulva, hogy a szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségének legfontosabb jegye, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, a Szlovák Köztársasát szuverenitásának kifejezője és állampolgárainak általános érintkezési eszköze, amely biztosítja a szabadságukat és egyenlőségüket jogaikban és méltóságukban 1) a Szlovák Köztársaság területén, meghozta az alábbi törvényt:

Csatolmányok:

§ 1
Bevezető rendelkezések

(1) A Szlovák Köztársaság területén a szlovák nyelv az államnyelv. 2)

(2) A szlovák nyelv előnyt élvez a Szlovák Köztársaság területén használt többi nyelvvel szemben.

(3) A törvény nem rendelkezik a liturgiai nyelvek használatáról. Ezen nyelvek használatáról az egyházak és vallásközösségek előírásai rendelkeznek. 3)

(4) Amennyiben jelen törvény nem rendelkezik másként, a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok nyelveinek használatára külön jogszabályok vonatkoznak. 4)

§ 2
Az államnyelv és annak védelme

(1) Az állam
a) az oktatási, tudományos és információs rendszerekben olyan feltételeket alakít ki, hogy a Szlovák Köztársaság minden állampolgára szóban és írásban elsajátíthassa és használhassa az államnyelvet,
b) kialakítja feltételeit az államnyelv, az államnyelv történeti fejlődése tudományos kutatásának, a nyelvjárások és a társadalmi nyelvváltozatok kutatásának, gondoskodik az államnyelv kodifikálásáról és a nyelvi kultúra emeléséről.

(2) Az államnyelv kodifikált változatát a szakmai szlovakisztikai kutatóintézetek és az államnyelv területe szakértőinek kezdeményezésére a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma (továbbiakban csak „Kulturális Minisztérium”) hagyja jóvá és teszi közzé a honlapján.

(3) Az államnyelv kodifikált változatába történő, annak szabályszerűségeivel ellentétes bármilyen beavatkozás megengedhetetlen.

§ 3
Államnyelv használata hivatalos érintkezés során

(1) Az állami szervek, a területi önkormányzati szervek, az egyéb közigazgatási szervek, az általuk alapított jogi személyek és a törvénnyel alapított jogi személyek 5) hivatalos érintkezésben az államnyelvet használják, valamint alkalmazottaik, állami alkalmazottaik, az önkormányzati rendőrség tagjai, a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek (a továbbiakban csak „fegyveres erők”), a fegyveres rendvédelmi testületeknek és más fegyveres testületeknek és a Tűzoltó és Mentőszolgálatnak tagjai kötelesek ismerni és a hivatalos érintkezésben használni az államnyelvet, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás 5aa) szerinti használatát hivatalos érintkezésben, és más nyelvek használatát a külfölddel való hivatalos érintkezés során a nemzetközi kapcsolatokban bevett gyakorlattal összhangban.

(2) Államnyelven
a) hirdetik ki a törvényeket, a kormányrendeleteket és az egyéb általánosan kötelező érvényű jogszabályokat – beleértve a területi önkormányzat szerveinek előírásait is –, adják ki a határozatokat és egyéb közokiratokat, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek és idegen nyelveknek külön előírás szerinti használatát 5b).
b) folynak az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek tanácskozásai¬; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5c)
c) vezetik az összes hivatali ügyiratot (anyakönyvek, jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérleg, hivatalos feljegyzések, nyilvánosságnak szóló tájékoztatás stb.), valamint az egyházaknak és vallási közösségeknek a nyilvánosságnak szánt ügyiratait; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5aa).
d) vezetik a települési krónikákat. Az esetleges másnyelvű változatnak tartalmilag azonosnak kell lennie az államnyelvű változattal, ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 5d)

(3) Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek minden információs rendszerben és az egymás közötti kapcsolatban is az államnyelvet használják, az államnyelv mellett az információs rendszerekben más nyelvet is használhatnak, amennyiben külön előírás 6a) így rendelkezik.

(4) Természetes személy és jogi személy az (1) bekezdés szerinti szervvel való hivatalos érintkezésben és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben az államnyelvet használja, amennyiben ez a törvény, külön előírás, vagy törvény által meghatározott módon kihirdetett nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik 6b). Az a személy, akinek anyanyelve az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelel, az (1) bekezdés szerinti szervvel és az (1) bekezdés szerinti jogi személlyel való hivatalos érintkezésben használhatja anyanyelvét. Az (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek kötelesek elfogadni az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményének megfelelő nyelvű okiratot, amennyiben a Cseh Köztársaság illetékes szervei által kiadott vagy hitelesített okiratról van szó.

(5) A Szlovák Köztársaság minden állampolgárának joga van arra, hogy utónevét és családi nevét 7) a szlovák helyesírás szabályainak megfelelő névformára illetékmentesen módosíttassa. Azon polgárok, akik nemzeti kisebbséghez tartozó személyek, utó- és családnevüket hivatalos érintkezésben külön előírásban meghatározott feltételek szerint használják.7aa)

§ 3a
Az államnyelv használata a földrajzi megnevezések területén

Államnyelven tüntetik fel a települések és azok részeinek neveit 7a), az utcák és más közterületek neveit, más földrajzi neveket 7b), valamint az állami térképészeti munkák adatait, beleértve az ingatlan-nyilvántartási (kataszteri) térképeket is; ez nem érinti a nemzeti kisebbségek nyelveinek külön előírás szerinti használatát 7c).

§ 4
Az államnyelv használata az iskolaügyben

(1) Az államnyelv oktatása minden alapiskolában és középiskolában kötelező. Az államnyelvtől eltérő nyelv külön előírások 5a) szabályozta mértékben oktatási és vizsgáztatási nyelv.

(2) A külföldi pedagógusok és lektorok kivételével a Szlovák Köztársaság területén működő valamennyi iskola és oktatási intézmény pedagógusai kötelesek az államnyelvet szóban és írásban ismerni és használni.

(3) A teljes pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt az iskolákban és az oktatási intézményekben államnyelven vezetik. Azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, a pedagógiai dokumentációt kétnyelvűen vezetik, mégpedig államnyelven és az adott nemzeti kisebbség nyelvén 8b). A további dokumentáció terjedelmét, amelyet nem kell államnyelven vezetni azokban az iskolákban és oktatási intézményekben, melyekben a nevelés és az oktatás a nemzeti kisebbségek nyelvén 8a) folyik, általános érvényű jogi előírás állapítja meg, amelyet a Kulturális Minisztérium az Iskola-, tudomány-, kutatás- és sportügyi Minisztériummal való megegyezést követően ad ki.

(4) A Szlovák Köztársaságban az oktató-nevelő tevékenység során használt tankönyveket és oktatási segédanyagokat szlovák nyelven adják ki, ez alól kivételt a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvén és más idegen nyelven folyó oktatás céljaira készült tankönyvek és oktatási segédanyagok képeznek. Ezek kiadását és használatát külön előírások szabályozzák 9).

(5) Az (1), (2) és (4) bekezdések rendelkezései nem vonatkoznak az államnyelv használatára a felsőoktatásban, az államnyelvtől eltérő más nyelveknek tantárgyként való oktatására vagy az államnyelvtől eltérő nyelvnek nevelési és oktatási nyelvként 5a) való használatára, sem pedig a felsőoktatásban használt tankönyvekre és oktatási segédanyagokra.

§ 5
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyes területein

(1) A rádiós programszolgáltatás közvetítése és televíziós programszolgáltatás közvetítése a Szlovák Köztársaság területén államnyelven történik az alábbiak közvetítésének kivételével

a) más nyelvű televíziós műsorok 9a) államnyelvű feliratozással vagy közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával,
b) más nyelvű rádióműsorok közvetlenül következő államnyelvű sugárzásával, valamint a regionális vagy helyi műsorszórásban a nemzeti kisebbség tagjai számára készült rádiós műsorok, beleértve az élőadásban közvetített rendezvényeket,
c) a Szlovák Rádió külföldre sugárzott kulturális és tájékoztató műsorai 10),
d) televíziós és rádiós nyelvtanfolyamok és a hasonló célú műsorok,
e) az eredeti szöveggel előadott zeneművek,
f) nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok nyelvein történő közvetítés a Szlovák Rádióban 11),
g) a műsorszórással terjesztett audiovizuális művek vagy művészeti teljesítmények hangfelvételeinek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő eredeti nyelven történő közvetítése 11a),
h) audiovizuális művek, amelyeknek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelvű szinkronja a külön előírás 11b) hatálybalépése előtt lett elkészítve, és amelyek a Szlovák Köztársaság területén ennek a külön előírásnak a hatálybalépése előtt le lettek közvetítve,
i) az egyes személyeknek eredeti nyelvi megnyilvánulásai az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven a hír-, publicisztikai és szórakoztató televíziós vagy rádiós műsorok keretében,
j) rendezvények élő adásban való közvetítése az államnyelvbe történő szimultán tolmácsolással másnyelvű műsor keretében.

(2) A 12 éven aluli kiskorúak számára készült műsorszórással terjesztett másnyelvű audiovizuális művet az államnyelvre kell szinkronizálni, kivéve a nemzeti kisebbségek nyelvein sugárzott a 12 éven aluli kiskorúak számára készült audiovizuális mű (1) bekezdés a) pontja szerinti másnyelvű műsorok keretében történő sugárzását.

(3) A nyilvánosság tájékoztatására szánt közleményeket helyi rádión vagy más technikai berendezéseken keresztül államnyelven teszik közzé, ezeket a közleményeket más nyelven is közzé lehet tenni, az államnyelven történő közzétételüket követően.

(4) Amennyiben külön előírás 11c) nem rendelkezik másként, az államnyelvet használják
a) az időszaki nyomtatott sajtóban vagy ügynökségi hírszolgálatban 11d) vagy
b) a nem időszaki kiadványokban 11e).

(5) A nyilvánosság számára készült kulturális célú alkalmi nyomtatványok, galériák, múzeumok, könyvtárak katalógusai, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjai államnyelven jelennek meg, kivéve azokat, amelyek nemzeti kisebbségek nyelvén jelennek meg, az ilyen nemzeti kisebbség nyelvén kiadott nyomtatványnak, katalógusnak vagy programnak alapinformációkat kell tartalmaznia államnyelven. Az államnyelven megjelent előző mondat szerinti nyomtatványok, katalógusok és programok tartalmazhatnak más nyelvű szövegváltozatokat is szükség szerinti terjedelemben, amelyek alapvetően tartalmilag azonosak az államnyelvi szövegváltozattal és csak az államnyelvi szövegváltozat után következnek.

(6) A kulturális és nevelési-oktatási célú rendezvények államnyelven valósulnak meg. Kivételt képeznek a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, vendégszereplő külföldi művészek és az idegen nyelvek oktatására irányuló nevelési-oktatási célú rendezvények, akárcsak az eredeti szöveggel előadott zeneművek és színdarabok, valamint irodalmi művek előadása eredeti nyelven. A programok kísérő felvezetése államnyelven is megvalósul, kivétel képez ez alól a jelen bekezdés második mondata szerinti műsorok felvezetése, amennyiben ezek az államnyelv szempontjából az alapvető érthetőség követelményét teljesítő nyelven valósulnak meg.

(7) Az emlékművek, síremlékek és emléktáblák feliratait államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelveken is tartalmaznak szöveget, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveget egyenlő vagy kisebb betűmérettel tüntetik fel, mint az államnyelvű szöveget. Az építtető a Kulturális Minisztériumtól kötelező érvényű állásfoglalást kérhet az emlékművön, síremléken és emléktáblán szereplő felirat e törvénnyel való összhangjára vonatkozóan. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a történelmi feliratokra, amelyek külön előírás 11f) alapján védelem alatt álló emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon találhatóak. Az emlékműveken, síremlékeken és emléktáblákon, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratot tartalmaznak, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, a szövegek sorrendje nincs meghatározva.

(8) A Szlovák Köztársaság területén megvalósuló nyilvános gyűlés vagy nyilvános rendezvény mindegyik résztvevőjének joga van felszólalását államnyelven előadni.

§ 6
Az államnyelv használata a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a tűzoltó egységeknél

(1) A fegyveres erőknél, a Rendőrségnél, a Nemzetbiztonsági Hivatalban, a Szlovák Köztársaság Büntetés-végrehajtási Szervezeténél és Bírósági Őrségénél, a Vasúti Rendőrségnél, a Tűzoltó és Mentőszolgálatnál, a szolgálati érintkezésben kötelezően az államnyelvet használják.

(2) A fegyveres erők, a fegyveres rendvédelmi testületek, valamint más fegyveres testületek és tűzoltó egységek teljes ügyintézését és dokumentációját államnyelven vezetik.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a repülési tevékenység során a légierőre, valamint a fegyveres erők és fegyveres testületek nemzetközi tevékenységére.

§ 7
Az államnyelv használata a bírósági eljárás, közigazgatási eljárás során, illetve a bűnüldöző szervek előtti eljáráskor

(1) A bíróságok és az állampolgárok kölcsönös érintkezése, a bírósági eljárás, a közigazgatási eljárás, a büntetőeljárásban résztvevő szervek előtti eljárás, valamint a bíróságok, a közigazgatási szervek és a büntetőeljárásban résztvevő szervek határozatai és jegyzőkönyvei államnyelven folynak, illetve kerülnek kiadásra.

(2) A nemzeti kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek jogai vagy az államnyelvet nem ismerő személyeknek külön előírásokból 12) eredő jogai érintetlenek maradnak.

§ 8
Az államnyelv használata a nyilvános érintkezés egyéb területein

(1) A fogyasztó védelmének érdekében kötelező az államnyelv használata a hazai vagy behozott áru tartalmának megjelölésekor, főként élelmiszerek, gyógyszerek, szórakoztató elektronika és háztartási vegyi áruk használati utasításaiban, jótállásokban valamint egyéb, a fogyasztónak szánt tájékoztatásokban, a külön előírások 13) által meghatározott terjedelemben és feltételeknek megfelelően.

(2) A munkajogi viszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban az írásbeli jogügyletek államnyelven készülnek, az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is.

(3) Államnyelven vezetik a könyvelést 13a), készítik el a zárszámadást13a), a műszaki dokumentációt, amelynek elkészítését és felmutatását külön előírás 13b) alapján történő eljárás céljából követelik meg, és a társulások, az egyesületek, a politikai pártok, a politikai mozgalmak és a gazdasági társaságok nyilvántartásba vételhez szükséges alapszabályát; az államnyelvi szövegváltozat mellett készíthető tartalmilag azonos másnyelvű szövegváltozat is. Az államnyelv használatát a szlovák műszaki szabványokban külön előírás 14) szabályozza.

(4) Az egészségügyi létesítmények és szociális szolgáltató létesítmények ügyvitelét államnyelven vezetik. Ezen létesítmények személyzetének a páciensekkel vagy ügyfelekkel való kommunikációja rendszerint államnyelven folyik; ha olyan páciensről vagy ügyfélről van szó, akinek anyanyelve más, mint az államnyelv, akkor olyan nyelven is folytatható a kommunikáció, amelyen a pácienssel vagy ügyféllel értekezni lehet. A személyzet tagjai nem kötelesek ismerni idegen nyelvet, sem a nemzeti kisebbség nyelvét. Az a páciens vagy ügyfél, aki nemzeti kisebbséghez tatozó személy, ezekben az intézményekben olyan településen, ahol a hivatali érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, használhatja a személyzettel folytatott kommunikációban anyanyelvét.

(5) A 3. § (1) bekezdés szerinti szervek és jogi személyek előtt kötelmi viszonyokat szabályozó szerződések tárgyában folyó eljárások során az államnyelvi változat mellett az Európai Unió más hivatalos nyelvén készült szövegváltozat is elfogadott. Nem egyértelműség vagy ellentmondások keletkezése esetén az államnyelvű változat érvényes.

(6) A nyilvánosság tájékoztatására szánt összes feliratot, reklámot és közleményt, főleg az elárusító helyeken, sportlétesítményekben, éttermekben, utcákon, utak mellett és felett, repülőtereken, autóbusz- és vasútállomásokon és a tömegközlekedési járművekben államnyelven tüntetik fel. Ha más nyelvű szöveget tartalmaznak, a másnyelvű szövegek csak az államnyelvű szöveg után következnek, és tartalmilag azonosnak kell lenniük az államnyelvű szöveggel. A másnyelvű szöveg egyenlő vagy kisebb betűméretben kerül feltüntetésre, mint az államnyelvű szöveg. A nyilvánosság tájékoztatására szánt nemzeti kisebbségi nyelvű és államnyelvű feliratokban és közleményekben, olyan településeken, ahol a hivatalos érintkezésben külön előírás 11g) alapján használják a nemzeti kisebbség nyelvét, és a reklámokban a szövegek sorrendje nincs meghatározva.

(7) A (6) bekezdésben megállapított kötelesség nem vonatkozik a Szlovák Köztársaság hatályos törvényei alapján vagy az Európai Unió más tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezmény szerződő államában bejegyzett vagy nyilvántartásba vett kereskedelmi névre, védjegyre, vagy intézmény nevére, és a nyilvánosság tájékoztatására szánt felirat, reklám és közlemény részét képező utónévre és családi névre, valamint némely bevett idegen nyelvű kifejezésre, amelyet szokásosan használnak a reklámok szövegében a kereskedelmi névvel együtt, amelyek a legszélesebb nyilvánosság számára ismertek és a reklám részei.

§ 9
Felügyelet

(1) A Kulturális Minisztérium látja el a 3. § (1)-(3) bekezdései, 3a§ és 4 §, az 5. § (3) bekezdése és (4) bekezdése b) pontja, (5)-(7) bekezdése és 6. § szerinti, a közigazgatási eljárásban és a büntető eljárásban résztvevő szervek előtti eljárások során a 7.§, a 8. § (2)-(6) bekezdése szerinti – az egészségügyi intézmények és szociális szolgáltató intézmények személyzetének páciensekkel és ügyfelekkel való érintkezése és olyan reklám kivételével, amelynek felügyeletét külön előírás 16) szerinti szervek végzik –, és a 11b. § szerinti kötelességek betartásának felügyeletét. A felügyelet ellátása során a Kulturális Minisztérium az államnyelvnek 2. § (2) bekezdése szerinti kodifikált változatára is tekintettel van.

(2) Azok a személyek, akik az (1) bekezdés szerinti felügyelet ellátásával vannak megbízva, összhangban az államigazgatási ellenőrzésről szóló előírással 17) e tevékenység ellátása során:
a) kötelesek igazolni magukat a felügyeletre illetékes felügyeleti szerv igazolványával és a felügyelet ellátására vonatkozó írásos megbízással
b) jogosultak a szükséges együttműködést megkövetelni, főleg információ- és adatszolgáltatást, írásos felvilágosítást vagy szóbeli felvilágosítást, okmányokat és vonatkozó irományokat,
c) kötelesek jegyzőkönyvet írni az elvégzett felügyeletről

(3) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek kötelesek lehetővé tenni a felügyelet elvégzését a jogosult személyeknek és a szükséges együttműködést nyújtani.

§ 9a
Bírságok

(1) Amennyiben a Kulturális Minisztérium e törvény terjedelmében a kötelességek megszegését állapítja meg és a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információiról vagy a Szlovák Köztársaság polgárai életének, egészségének, biztonságának vagy vagyonának veszélyeztetését érintő információkról van szó és írásbeli figyelmeztetést követően sem szüntetik meg a jogellenes állapotot a megszabott határidőben vagy a megszabott határidőben nem orvosolják a megállapított hiányosságokat, a Kulturális Minisztérium 50-től 2500 Euróig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) A bírság kiszabásáról szóló határozatnak a jogellenes állapot megszüntetésére határidőt kell tartalmaznia. Amennyiben az e törvénnyel való összhang nem valósult meg a határozatban megszabott határidőben, a Kulturális Minisztérium az eredetileg kiszabott bírság kétszeresének megfelelő összegű további bírságot szab ki 18). További bírságot két éven belül lehet kiszabni attól a naptól számítva, amikor a bírságot kiszabó határozatban megállapított hiányosságok kijavítására tett intézkedéseket el kellett volna végezni.

(3) A bírságot attól a naptól számított egy éven belül lehet kiszabni, amikor a Kulturális Minisztérium a kötelességszegésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban három éven belül a kötelességszegés napjától. A bírság kiszabása főként a jogellenes cselekmény terjedelmére, következményeire, időtartamára és ismétlődésére tekintettel történik.

(4) A bírság megfizetése a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül esedékes, amennyiben abban nem szerepel későbbi határidő. A bírság kiszabása során követett eljárásra a közigazgatási eljárásra vonatkozó általános előírás vonatkozik.18)

(5) Az e törvény alapján kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételei.

§ 10
Az államnyelv használatának állapotáról szóló jelentés

(1) A Kulturális Minisztérium kétévente jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság kormánya elé az államnyelv használatának állapotáról a Szlovák Köztársaság területén. A Kulturális Minisztérium a jelentés elkészítése során együttműködik a tudományos-kutató, oktatási és kulturális intézményekkel, akárcsak a közigazgatás szerveivel és az államnyelvhasználat felügyeletét végző más szervekkel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti célból a Kulturális Minisztérium jogosult a 3. § (1) bekezdése szerinti szervektől és jogi személyektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat kérni az államnyelv hatáskörükben való használatáról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti első jelentést a Kulturális Minisztérium 2012. március 31-ig terjeszti elő.

§ 11
Közös és átmeneti rendelkezések

A 3.- 8. § céljaira vonatkozóan államnyelv alatt a szlovák nyelvnek 2. § (2) bekezdés szerinti kodifikált változata értendő, ezzel nincs kizárva másnyelvű új szakkifejezéseknek, fogalmaknak vagy új jelenségek megnevezéseinek használata, amelyekre még nem állandósult és nem lett kodifikálva az államnyelvben megfelelő egyenértékű kifejezés, valamint a nem irodalmi nyelvi eszközök használata, amennyiben célzatos (funkcionális) használatukról van szó, főként művészi alkotásban és publicisztikában.

§ 11a
2009. szeptember 1-től hatályos átalakításokhoz fűződő átmeneti rendelkezések

A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók és természetes személyek kötelesek 2009. december 31.-ig megszüntetni a 3. § (3) bekezdése d) pontjának, az 5. § (5) és (7) bekezdéseinek és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára és a nemzeti kisebbségi nyelvű szöveget egyenlő vagy nagyobb betűméretű tartalmilag azonos államnyelvű szöveg követi, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.

§ 11b
Átmeneti rendelkezések

(1) A 3. § (1) bekezdése szerinti szervek és jogi személyek, jogi személyek és egyéni vállalkozók kötelesek 2011. október 31.-ig megszüntetni a 3. § (2) bekezdése d) pontjának, valamint az 1996. január 1. után elhelyezett feliratok esetében az 5. § (7) bekezdésének és a 8. §. (6) bekezdésének előírásaival ellenkező állapotot. Amennyiben emlékmű, síremlék és emléktábla nemzeti kisebbségi nyelvű szöveggel ellátott és tartalmilag azonos államnyelvű szöveget tartalmazó feliratáról van szó, amely 2009. szeptember 1. előtt került az emlékműre, síremlékre és emléktáblára, az ilyen feliratra nem vonatkozik az előző mondatban szereplő kötelesség.

(2) A 11a § rendelkezését 2011. március 1. után nem alkalmazzák.

2 találat