Fontes Historiae Hungarorum 1. „Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.” Angyal Béla (összeállította: Angyal Béla)

A Népakarat című hetilap közli az OKP második kongresszusán elhangzott beszédeket és beszámolókat. Az alábbiakban az országos főtitkár és két kerületi titkár közös beszámolója kerül közlésre.

A Népakarat című hetilap tudósítása az OKP második, Pozsonyban megtartott országos kongresszusáról, amely közvetlenül a párt számára sikeres megyei és községi választások után zajlott ünnepélyes keretek között. Megjelent 756 küldött a magyar, német és szlovák részlegek képviseletében. Megválasztották az új vezetőséget. A párt elnökévé újra Lelley Jenőt választották meg.

A pozsonyi megyei zsupán politikai helyzetjelentése a Szlovákia ügyeivel megbízott teljhatalmú miniszter részére a megyében tapasztalt viszonyokról 1923 szeptember havában. Ismerteti a megyei, járási és községi választások eredményeit és kitér az egyes pártok által kifejtett aktivitás értékelésére is.

A Komáromi Lapok tudósítása a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének május 6-án Munkácson megtartott kongresszusáról, amelyen több mint kétezer küldött vett részt 117 ruszinszkói község magyar szervezeteinek képviseletében. Beszámolók hangzottak el főleg a földművelő népesség helyzetéről. Az elfogadott határozatban Kárpátalja részére autonómia létrehozását követelték. A földreform végrehajtása során pedig az őslakosok földhöz juttatását szorgalmazták.

A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az ellenzéki pártok Vezérlő bizottságának üléséről, ahol foglalkoztak a lapot kiadó részvénytársaság ügyeivel, megerősítve egy korábbi elhatározást, „hogy a PMH a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok politikai napilapja” legyen.

A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP szlovák osztálya országos választmányának Zsolnán tartott üléséről, amelyen kimondták, hogy az OKP szlovák részlege nem olvad be a Hlinka-féle szlovák néppártba mivel az „sovén politikát folytat”.

A Föld Népe című kétheti lapban a szerző kifejti az OKP által képviselt álláspontot a földreformmal kapcsolatban. Nem a reform ténye ellen szólnak, hanem a végrehajtás elhibázott voltát bírálják. Elsősorban azt, hogy nem a rászoruló vagyontalan földmunkásoknak juttatnak földeket, hanem olyan telepeseknek akik már vagyonnal rendelkeztek, azt eladták és a feloszlatott nagybirtokból, szülőföldjüktől távol szereznek újabb földbirtokot.

A Komáromi Lapok c. hetilap tudósítása az ellenzéki magyar és német pártok központi irodájának megnyitásáról Losoncon, valamint az irodának a közigazgatási szervek általi elismeréséről.

A Prágai Magyar Hírlap alapítói aláírással felhívás jelent meg az induló lap támogatására és az előfizetők toborzására. Az alapítók célja „a szlovenszkói és mszinszkói magyarság érdekeinek a világsajtóba bekapcsolódó védőorgánumát megteremteni s a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság kezébe megbízható, független , komoly, higgadt és fővárosi színvonalon álló napilapot adni.”

A Népakarat c. hetilap tudósítása Masaryk elnök látogatásáról a pozsonyi városházán, ahol a szlovák keresztényszocialista városatyák tiltakozó memorandumot nyújtottak át az elnöknek címezve. Ebben felsorolták a szlovákság panaszait és sérelmeit a prágai kormányzattal szemben.

A Híradó című napilap terjedelmes tudósítása Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselőnek a szlovenszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsági ülésén Pőstyénben elmondott beszédéről, amely az ellenzéki pártok együttműködésének problémáival foglalkozott.

Rakovszky Iván, a Felvidékről Magyarországra települt politikus tervezete a szlovenszkói magyarság gondozására megalakítandó társadalmi szervezet, a Rákóczi Szövetség megalakítására. A tervezet Bethlen István miniszterelnök megbízásából készült.

Jegyzőkönyv az Országos Keresztényszocialista Párt Elnöki Tanácsának és az ülésre meghívott pártvezetőségi tagoknak a tanácskozásáról, amelyen a magyar, szlovák és a német vezetőségi tagok vettek részt. A tanácskozás témája a szlovákiai autonómia kérdése, valamint az ellenzéki pártok lehetséges együttműködése.

Tuka Béla jelentése a szlovákiai politikai helyzetről és a magyar támogatási összegek felhasználásáról, Lukinich Imre által leírva a magyar külügyminisztérium részére. A jelentéshez mellékletként csatolták az Országos Keresztényszocialista Párt 1921. évi első negyedévi működéséről szóló részletes összefoglalót, amelyet a párt tisztségviselői készítettek.

Tuka Béla részletes jelentése a szlovákiai keresztényszocialista mozgalom kezdeteiről és kibontakozásáról 1918-1920 között. A jelentés a magyar külügyminisztérium részére Lukinich Imre közreműködésével jutott el.

Rendőrségi jelentés Gál István volt megyei jegyző, a fordulat után sajtó tudósító, rimaszombati lakásán tartott rendőrségi házkutatás eredményéről. Az itt talált dokumentumok alapján felderítették az Ellenzéki Sajtóosztály tudósítói hálózatának szerkezetét Kassától Prágáig.

A Szepesi Híradó – Zipser Boté című hírlap tudósítása a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok második pőstyéni találkozójáról, ahol megválasztották az első ülésen létrehozott Közös Bizottság végrehajtó szerveit és tételesen foglalkoztak az egyes népcsoportok sérelmeivel.

A Híradó című napilap részletes tudósítása a szlovenszkói ellenzéki pártok képviselőinek január 19-én Pőstyénben megtartott tanácskozásáról, ahol elemezték a magyar és német lakosságot érő sérelmeket. Az értekezleten nem fogadtak el határozatot mivel több küldött hiányzott, köztük a bizottság elnöke Szilassy Béla is, akit Nyitra megye zsupánja az értekezlet idejére kitiltott Nyitra vármegye területéről.

magyar külügyminisztérium egyik illetékes munkatársa szószerinti másolatban, levélben átküldi Kürthy Lajos miniszter részére pozsonyi megbízottjuknak, Tuka Bélának a számjel táviratát, amelyben többek között az ellenzéki magyar és szlovák pártok leendő együttműködéséről ír.

A Pozsonyban székelő Országos Keresztényszocialista Központ 1920. évi bevételeinek és kiadásainak tételes kimutatása. Mellékelve továbbá a bevételek és kiadások előirányzata az 1921. évre. Mindkét kimutatáshoz tájékoztató magyarázat tartozik és a párt tisztségviselőinek aláírásával látták el. A kimutatás itt közölt példánya a magyar külügyminisztériumban található, ahová Tuka Béla révén került.

Az Egyesült Szepesi Hírnök – Szepesi Lapok című hírlap tudósítása a szlovenszkói magyar és német pártok képviselőinek ótátrafüredi tanácskozásáról, ahol a kisebbségek panaszait sorolták fel és megbeszélték a közös fellépés lehetőségeit a választások idején. Létrehoztak egy 68 tagból álló bizottságot és elfogadták a 17 pontból álló határozati javaslatot.

A magyar külügyminisztérium munkatársának, Matuška Péternek a jelentése csehszlovákiai kiküldetéséről. Nevezett részt vett az Union of Democratic Control csehszlovákiai fiókjának alakuló ülésén Karlsbadban (Karlovy Vary) ahol a csehszlovákiai kisebbségi szervezetek több mint háromszáz képviselője volt jelen. Nevezett továbbá beszámol a csehszlovákiai magyar küldöttekkel folytatott megbeszéléseiről, valamint Abauj és Szepes megyék zsupánjával történt találkozójáról, amelyen a zsupán ecsetelte a szlovákok politikai érdekeit.

A Népakarat című hetilap tudósítása a csehszlovák katolikus néppárt képviselőjének, Tománek Flórián katolikus papnak a keresztényszocialista párttal szemben kifejtett ellenséges tevékenységéről.

A Népakarat c. hetilap tudósítása a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövetsége által szervezett első kurzusról, amelyen három előadás hangzott el. Lelley Jenő nemzetgyűlési képviselő a csehszlovák állam parlamenti rendszerét bírálta. Körmendy-Ékes Lajos képviselő pedig a magyarságot ért igazságtalan feldarabolás mondvacsinált okait cáfolta. Gregorovits Lipót j okai plébános a földművelők tarthatatlan helyzetére világított rá mivel azok nem tudnak földhöz jutni. Állításait Szlovákiára vonatkozó számadatokkal támasztotta alá.

A Népakarat c. hetilap tudósítása az Országos Keresztényszocialista Párt elnöki tanácsának október 24-én Pozsonyban megtartott üléséről, amelynek legfőbb tárgya a párt új programjának megvitatása volt. A testület a programot elfogadta és a legközelebbi pártvezetőségi ülésre beterjeszti.

A Nyitramegyei Szemle című hetilap elemző írásban fejti ki, hogy az Országos Keresztényszocialista Párt „felvesz mindenkit nemzeti és osztálykülönbség nélkül … aki a keresztény erkölcsi elveket akarja érvényesíteni a politikai és közgazdasági téren…” Megállapítja, hogy az utóbbi időben „szlovák testvéreink” csatlakoztak a párthoz. így az országos vezetőségben már három párt, a magyar, a német és a szlovák keresztényszocialisták egyenlő arányban vesznek részt.

Malcomes Béla memoranduma a magyar kormányhoz, amelyben elemzi a Magyarországról irányított és finanszírozott propaganda késedelmeit és hibáit. Főleg azt kifogásolja, hogy nem arra megfelelő emberek végzik ezt a Felvidéken. Konkrét neveket is említ. Megállapítja, hogy Szlovákiában igen nagy a zűrzavar és bizonytalanság, ezért most lenne alkalmas egy katonai akcióval véget vetni a magszállásnak.

A Komáromi Lapok c. lap terjedelmes tudósítása a Magyar Népszövetség Komáromban Pünkösd napján megtartott alakuló közgyűléséről, ahol a tudósító szerint mintegy háromezer, magyarságát büszkén vállaló, lelkes résztvevő volt jelen a Felvidék magyarlakta városaiból és községeiből. A szervezet elfogadott céljai között a felvidéki magyarság kultúrájának, művelődésének gyarapítása, az anyanyelvi oktatás megtartása és a magyarság perifériára szorításának megakadályozása szerepel. Mindezt politika mentesen, pártok feletti összefogással kívánják végezni, a megalakuló helyi szervezeteik révén. A szervezet elnökévé Kürthy Istvánt, Komárom megye nyugalmazott főispánját választották meg.

Tuka Bélának, a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem tanárának jelentése Teleki Pál magyar külügyminiszter részére a felvidéki magyarbarát szlovák pártok cseh ellenes politikai szervezkedéséről és a szervezkedés kudarcairól. A jelentés Jehlicska Ferenc szlovák politikussal való bécsi találkozáson elhangzott információk alapján készült.

A Budapesten székelő Felvidéki Liga tisztségviselőinek levele a magyar miniszterelnökhöz a felvidéki keresztényszocialista párt pénzbeli támogatását kérve, hogy sikeresen felvehessék a harcot „a szociáldemokraták és a csehek által fizetett egyéb agitátorok magyarellenes propagandájával” szemben.