Fontes Historiae Hungarorum 1. „Egy dokumentumválogatást vesz a kezébe az olvasó, amelyben 109 különböző eredetű dokumentum kerül közlésre a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kisebbség 1936 előtti – a pártegyesülést megelőző – időszakának legnagyobb pártjáról, az Országos Keresztényszocialista Pártról. A kötetben levéltári, kézirattári és sajtóforrásból származó dokumentum egyaránt található. A korábban nyomtatásban (sajtó, pártkiadványok) megjelent publikációk közül 57, míg a levéltári és kézirattári forrásból 52 található a kötetben.” Angyal Béla (összeállította: Angyal Béla)

A pozsonyi Rendőrigazgatóság bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal Elnökségének a magyar pártok egyesülésének körülményeiről.

Esterházy János jelentése a magyar külügyminisztérium részére az OKP pártvezetőségének üléséről, amelyen kimondták a két magyar párt egyesülését.

A Komáromi Lapok tudósítása a nyugat-szlovenszkói katolikus papság Komáromban megtartott értekezletéről, ahol állást foglaltak az OKP-nak az egységes magyar pártba való beolvasztása ellen.

A pozsonyi magyar konzulátus jelentése a magyar külügyminisztérium részére a két magyar párt egyesülését szorgalmazó felhívást követően. A jelentéshez csatolták Esterházy János által készített két jelentést is ugyanerről.

Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő által készített feljegyzés E. Beneš elnökké választása körül felmerült bonyodalmakról a magyar képviselők között.

A prágai magyar követ jelentése a magyar külügyminisztérium részére azon bonyodalmakról, amelyek E. Beneš köztársasági elnökké választása körül felmerültek a magyar képviselők között.

Feljegyzés három magyar képviselő E. Beneš külügyminiszter, köztársasági elnökjelöltnél tett látogatásáról.

A magyar nemzetgyűlési képviselők követelései, amelyek a magyar nemzetiségnek biztosítanák „a nemzetközi kisebbségi szerződésekben garantált kulturális és szabad nemzeti fejlődést”. A pontokba foglalt követeléseket E. Beneš elnökhöz juttatták el.

Szerző feltüntetése nélküli javaslat a magyar külügyminisztérium részére arra vonatkozólag, hogy miként viszonyuljanak a magyar képviselők a prágai nemzetgyűlésben E. Beneš köztársasági elnökké választásához.

A kassai Rendőrigazgatóság jelentése a Tartományi Hivatal részére a magyar ellenzéki pártok belső viszonyairól Kelet-Szlovákiában a nemzetgyűlési választások után.

A pozsonyi magyar konzul jelentése a magyar külügyminisztérium részére, amelyben beszámol a szlovákiai magyar pártok tárgyalásairól a nemzetgyűlési képviselői helyek elosztását illetően.

A pozsonyi magyar konzulátus továbbítja a magyar külügyminisztériumba Koszti1 fedőnevű személy jelentését aki többször tárgyalt a Szlovák Néppárt vezetőivel, Tisoval és Sidorral a szlovák autonómia tervezetről.

K prágai magyar követség levele a magyar külügyminiszterhez a Prágai Magyar Hírlapra nehezedő cseh kormányzati nyomásról, amelyeket ugyan nem hivatalosan közöltek az illetékesekkel. Személyi változásokat és hangnembeli változást várnak el a laptól.

A Csehszlovák Minisztertanács Elnökségének titkársága által készített rövid összefoglaló egy részletesebb jelentésből. A szlovákiai magyar pártok politikai törekvéseit és céljait foglalja össze. Kitér a Szlovák Néppárthoz fűződő viszonyukra és az autonomista törekvések támogatottságára is.

A Prágai Magyar Hírlap közli Esterházy Jánosnak az OKP megválasztott új elnökének székfoglaló beszédét, amelyet a pártvezetőségi ülésen mondott el, közvetlen megválasztása után.

A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP új pártvezetőségének első, Ótátrafüreden tartott üléséről, amelyen szavazás nélkül közfelkiáltással, egyhangúlag Esterházy Jánost választották meg a párt elnökévé. Előtte Szüllő Géza javaslatára tiszteletbeli pártelnökké választották Franciscy Lajos prépost-kanonokot.

A Prágai Magyar Hírlap tudósítása az OKP Érsekújvárott tartott országos kongresszusáról, amelyen több mint kétezer ember vett részt. Az ünnepi külsőségekkel kísért ülésen elhangzott előadások és üdvözlő beszédek után megválasztották a 155 tagú új pártvezetőséget, amelynek egyik első feladata lesz az új országos elnök megválasztása.

Masirevich Szilárd prágai magyar követ kísérőlevéllel küldi Böhrn Rudolf szenátor „ szlovenszkói helyzetjelentését” a magyar külügyminisztérium részére.

A pozsonyi Rendőigazgatóság bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal Elnökségének az OKP Végrehajtó Bizottságának és szűkebb pártvezetőségének Zsolnán megtartott üléséről. Elsősorban az új pártelnök megválasztása köriili vitát ismerteti. Tájékoztat arról is kik lehetnek esélyesek az elnöki posztra.

A Prágai Magyar Hírlap közli Szüllő Géza levelét, amelyet Aixinger Lászlóhoz, az OKP országos igazgatójához címzett és amelyben közli, hogy egészségi okokból lemond az OKP országos elnöki tisztségéről.

Szüllő Géza címzett nélküli fogalmazványa az OKP nehéz anyagi helyzetéről, amelyet a Budapestről jövő támogatások lecsökkentése idézett elő.

A pozsonyi Rendőrigazgatóság elnökének bizalmas jelentése a Tartományi Hivatal részére az OKP belső viszonyairól és Szüllő Géza várható lemondásáról, akinek lehetséges utódjaként Esterházy János jöhet szóba.

Részlet a Prágai Magyar Hírlap beszámolójából az OKP, a Magyar Nemzeti Párt és a Zipser Deutsche Partéi vezetőségeinek Losoncon megtartott közös értekezletéről, ahol a jövőre vonatkozó együttműködési irányelveket fogadták el. Elhatározták, hogy megkísérlik a Hlinka-féle Szlovák Néppárt bevonását is az együttműködésbe, s ha ez nem sikerül, akkor a három párt megkezdi „az egész őslakosság egységes szervezését a szlovenszkói kulturális és gazdasági önvédelem céljaira”.

Masirevich Szilárd prágai magyar követ és Apor Gábor, a magyar külügyminisztérium politikai osztályvezetőjének levélváltása a két felvidéki magyar párt, az OKP és a Magyar Nemzeti Párt, Budapest által összekovácsolt parlamenti együttműködési megállapodásáról.

A Komáromi Lapok tudósítása a keresztényszocialista párt képviselői klubjának üléséről, ahol Szüllő Géza bejelentette, hogy a párt egyik képviselője, Franciscy Lajos szenátor lemondott mandátumáról.

szeptember 21. Szüllő Géza politikai elemzése, amelyben bírálólag szól a magyar kormányköröknek a felvidéki magyar pártokkal szembeni politizálásáról. Ismerteti saját törekvéseit és céljait a keresztényszocialista párt élén.

március 24/27. Velics László müncheni magyar konzul és a magyar külügyminisztérium levélváltása Flachbarth Ernőnek a felvidéki magyar ellenzéki pártok prágai irodaigazgatójának Münchenbe való távozásáról, mert a Tuka-ügygyel összefüggésben őt is kihallgatták és várható volt az őrizetbe vétele is.

A Keresztényszocialista Naptár (1930) rövid beszámolója az OKPIV. Országos Kongresszusáról, amelyet Pozsonyban tartottak 339 hivatalos küldött részvételével. Szüllő Géza országos elnök beszédének és a szónokok felszólalásainak ismertetését követően a naptár szó szerint közli a párt programját, amelynek „sarkalatos célkitűzése a Szlovenszkó és Ruszinszkó közjogi autonómiájának kivívása”.

Szüllő Géza levelének másolata, amelyet Máriássy Zoltán magyar követségi titkárnak küldött. Nehezményezi, hogy Budapesten a legmagasabb kormánykörök nem hajlandók őt fogadni és nem kap a tevékenységéhez kellő anyagi támogatást sem. Ezért kilátásba helyezi lemondását és a politikai életből való visszavonulását.

Szüllő Géza keltezetlen, címzett nélküli fogalmazványa, amelyben őszinte vallomást tesz politikai céljairól. Élesen bírálja Szent-Ivány József politikai tevékenységét és a köreihez tartozó bizalmi embereit.