Zsákovics László
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt...megnyit →
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt...megnyit →
Részletek
Zsákovics László (csa)
(* 1952. ápr. 12. Kéménd) Zenetanár, hangstúdióvezető, zenész, zeneszerző, előadóművész. A kassai magyar Gépészeti és Elektrotechnikai Ipariskolában érettségizett (1971), a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1975-ben végzett magyar−zene szakon. Főiskolás éveiben népdalgyűjtő körutakon vett részt Vikár László, Olsvai Imre, Ág Tibor vezetésével. Irodalom−zene szakos tanár volt a köbölkúti alapiskolában (1975−76), módszertani előadó a Komáromi Járási Úttörő Központban (1977−1978). 1978-tól a Komáromi Művészeti Alapiskola zenetanára (zeneelmélet−gitár), igazgatóhelyettese (1994−1996). 1980-tól Komáromi Jókai Színház korrepetítora, házi zeneszerzője, aktív zenésze, zenei rendezője (1994−1996). A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának tagja (1975−1984). A Sziget-Csoport zenésztársulat alapítója (1982). 1999-ben megalapította a ZstudyR didaktikus hangstúdiót (producer, zenei vezető, hangmérnök, zeneszerző, aktív zenész). 2009 februárjában elindított egy 8 részes, zenés talkshow sorozatot Nyelv/Csapások címmel. − Fm. Lusta királyság (Sziget-Csoport, 1985); Bűntény a kecskeszigeten (Sziget-Csoport, 1986); Kossuth Rádió Bp.Rádiószínház); Négy kalap (Sziget-Csoport1986); Többgyermekes agglegény (Sziget-Csoport, 1987); CaliguLó (1990); Mohács (1991); Tiszták (1992); Két úr szolgája (1994); Dundo Maroje, avagy mentsük ami még menthető (1997); Indul a bakterház (2000). − Ir. Szőke József−Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Balázs F. Attila szerk.: Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Zsákszínház
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai...megnyit →
Részletek
Füleki amatőr színjátszó társulat, melyet 1979-ben alapított Mázik István. Első szakmai sikerét Gyárfás Miklós Kényszerleszállás című vígjátékával, ill. a Szigorúan ellenőrzött vonatok bemutatásával aratta. Repertoárját a hagyományos színművek mellett verses-drámai alkotások és kabaré is alkotja. Megalakulása óta rendszeres résztvevője és díjazottja a komáromi Jókai Napoknak. 2007-ben J. Garner: Ébredés című előadásáért Szl.-ban elsőként kapta meg a Magyar Színjátékos Szövetség Aranyfokozatát.
Zsarnó (Žarnov)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325 (80,2%) magyar, 66 (16,3%) szlovák. V: [2011] – 248 r. k., 104 ref., 11 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1810-ben, r. k. (Szentháromság-) temploma 1822–33 között, a Koós-kastély 1822-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zselíz
-> Zseliz; Zselíz (Želiezovce)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358...megnyit →
Részletek
Zseliz − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358 (46,7%) szlovák. V: [2011] – 4161 r. k., 819 ref., 321 ev., 18 gör. kat. – 1923–60 között járási székhely volt, városi címet 1960-ban kapott. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az ún. belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 14. sz. elején eredetileg gótikus stílusban emelt, a második vh. végén azonban felrobbantott r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1954-ben építették újjá (a szentély körül található nevezetes, 14. sz.-i freskók Becsei Vesszős György megítéltetését ábrázolják); az 1720-ban barokk stílusban épült Esterházy-kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A kastély parkja mellett álló ún. Bagolyvárban, ahol 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert lakott, Schubert-emlékszobát rendeztek be. A város és környéke jelentős régészeti lelőhely: újkőkori leleteiről önálló kultúrát (~i kultúra) neveztek el. A Csemadok 1957–59 között ~en rendezte meg az Országos Dal- és Táncünnepélyeket, 1961-ben a csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok első országos fesztiválját, 1969–91 között pedig az Országos Népművészeti Fesztiválokat. Az 1950-es években Smelšie vpred – Bátrabban Előre címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1993-ban Zselízi Hírmondó – Želiezovský spravodajca címmel indult havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal (Comenius Gimnázium, alapítva 1956-ban) rendelkezett. – 1967-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Garammikolát, 1976-ban Szódót, 1986–92 között hozzá tartozott a Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrehozott Sikenica község. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere (1976); Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen (2000).
Zseliz − freskó a Szt. Jakab-templomban (MÁ)
Zseliz − Schubert-múzeum (az ún. Bagolyvár) (MÁ)
Zseliz − Országos Népművészeti Fesztivál (FI)Zseliz; Zselíz (Želiezovce)
Részletek
Zseliz − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358 (46,7%) szlovák. V: [2011] – 4161 r. k., 819 ref., 321 ev., 18 gör. kat. – 1923–60 között járási székhely volt, városi címet 1960-ban kapott. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az ún. belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 14. sz. elején eredetileg gótikus stílusban emelt, a második vh. végén azonban felrobbantott r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1954-ben építették újjá (a szentély körül található nevezetes, 14. sz.-i freskók Becsei Vesszős György megítéltetését ábrázolják); az 1720-ban barokk stílusban épült Esterházy-kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A kastély parkja mellett álló ún. Bagolyvárban, ahol 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert lakott, Schubert-emlékszobát rendeztek be. A város és környéke jelentős régészeti lelőhely: újkőkori leleteiről önálló kultúrát (~i kultúra) neveztek el. A Csemadok 1957–59 között ~en rendezte meg az Országos Dal- és Táncünnepélyeket, 1961-ben a csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok első országos fesztiválját, 1969–91 között pedig az Országos Népművészeti Fesztiválokat. Az 1950-es években Smelšie vpred – Bátrabban Előre címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1993-ban Zselízi Hírmondó – Želiezovský spravodajca címmel indult havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal (Comenius Gimnázium, alapítva 1956-ban) rendelkezett. – 1967-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Garammikolát, 1976-ban Szódót, 1986–92 között hozzá tartozott a Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrehozott Sikenica község. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere (1976); Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen (2000).
Zseliz − freskó a Szt. Jakab-templomban (MÁ)Zseliz − Schubert-múzeum (az ún. Bagolyvár) (MÁ)Zseliz − Országos Népművészeti Fesztivál (FI)
Zselizi Népművészeti Fesztivál
-> Országos Népművészeti Fesztivál
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene,...megnyit →
Részletek
Az Országos Népművészeti Fesztivál részvevői, Zselíz 1981 (FI)
Nagyon népszerű és rangos fesztivál (1969, Zseliz), 1969- ig az Országos Dal- és Táncünnepély töltötte be ezt a szerepet. Míg ez utóbbi 1976-tól a gombaszögi Országos Kulturális Ünnepély néven a szlovákiai magyarok kulturális tevékenységét bemutató országos fesztivállá vált, a Zselizen megrendezett seregszemle a hagyományos néptánc, ének, -zene, -szokás, -viselet és tárgyi kultúra országos fesztiválja lett. Összekapcsolódott a gyermek és felnőtt néptáncegyüttesek országos versenyével, mely többnyire a közeli lévai kultúrházban valósult meg. Az ~ 1969–1994 között Zselizen a Schubert-parkban rendezték meg a Csemadok kiemelt rendezvényeként, s nem csupán seregszemleként működött, hanem szakmai fórumként is. A fesztivál programja mindig rendkívül színes volt, néprajzi kiállítások, gyermekprogramok, koncertek, kirakodóvásár stb. tették színessé és közönség közelivé. Rendkívül pozitív hatása volt a hazai folklórmozgalomra. Anyagi támogatások hiányában 1995-ben már nem rendezték meg. A fesztivál helyét a Martoson 1995 óta évente megrendezett Pünkösdi Népművészeti Fesztivál kívánta átvenni, de ez mára inkább regionális fesztiválként működik. A Csemadok 2006-ban, tizenkét éves szünet után, az eredeti helyszínen újraélesztette a fesztivált, ezt azonban már – és azóta is – a közönség teljes érdektelensége kísérte. A rendezvényt ezután különböző helyszíneken (2008 Bős, 2009 Martos) rendezték meg, majd 2010-től Deákiba került.
Zselizi sortűz
1919. márc. 23-án Zselíz lakossága demonstratív felvonulást szervezett, amelyen a Magyar Tanácsköztársaság iránti szimpátiájukat, ill. a csehszlovák hatalom intézkedései (államfordulat) elleni tiltakozásukat kívánták kifejezni. A magyar lobogó alatt, nemzeti töltetű dalokat éneklő tömeg a város Fő utcáján vonult végig, amikor a cseh legionáriusokból álló...megnyit →
1919. márc. 23-án Zselíz lakossága demonstratív felvonulást szervezett, amelyen a Magyar Tanácsköztársaság iránti szimpátiájukat, ill. a csehszlovák hatalom intézkedései (államfordulat) elleni tiltakozásukat kívánták kifejezni. A magyar lobogó alatt, nemzeti töltetű dalokat éneklő tömeg a város Fő utcáján vonult végig, amikor a cseh legionáriusokból álló...megnyit →
Részletek
A zselizi sortűz áldozatainak emléktáblája (MÁ)
1919. márc. 23-án Zselíz lakossága demonstratív felvonulást szervezett, amelyen a Magyar Tanácsköztársaság iránti szimpátiájukat, ill. a csehszlovák hatalom intézkedései (államfordulat) elleni tiltakozásukat kívánták kifejezni. A magyar lobogó alatt, nemzeti töltetű dalokat éneklő tömeg a város Fő utcáján vonult végig, amikor a cseh legionáriusokból álló rendfenntartó erők sortüzet nyitottak rájuk. A sortűznek összesen öt halálos áldozata és számos sebesültje volt. A sortűz áldozataira 1994 óta emléktábla emlékeztet a városban.
Zsély (Želovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011] – 1088 r. k., 67 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1771-ben klasszicista, Zichy Ferenc győri püspök által emeltetett kastélya 1772-ben barokk-klasszicista stílusban épült; 1858–1940 között e kastélyban őrizték a Zichy család gazdag levéltárát, jelenleg a Zsélyi Helytörténeti és Néprajzi Múzeumnak ad helyet. A közeli Sósár gyógyforrásai mellett a 19. sz.-ban létesített gyógyfürdő, amelyben légzőszervi megbetegedéseket és anyagcsere-bántalmakat gyógyítottak, a 20. sz. közepéig működött, jelenleg romos állapotban van. A falu határában az 1963–68 között végzett ásatások során rendkívül gazdag, 867 sírból álló, s mintegy 10 ezer leletet tartalmazó 7–8. sz.-i avar temetőt tártak fel.
Zsemlékes (Lipové)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől K–DK-re. L: [1930] – 565, ebből 550 (97,3%) szlovák, 5 (0,8%) magyar (1930); [2011] – 159, ebből 126 (79,2%) szlovák, 24 (15,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 123 (77,4%) szlovák, 28 (17,6%) magyar. V: [2011] – 57 r. k., 52 ev., 9 ref. – Bogyához tartozó puszta volt, amelyre a két vh. közötti földbirtokreform során, 1921-ben Trencsén környéki szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. ~t, valamint a Tanyhoz tartozó Rakottyás- és Törömpusztát 1926-ban Hodžovo (1951-től Lipové) néven önálló községgé szervezték.
Zsemlér (Žemliare)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó bal partján, Lévától D-re. L: [1921] – 399, ebből 311 (77,9%) magyar, 88 (22,1%) szlovák; [2011] – 167, ebből 120 (71,9%) magyar, 46 (27,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 121 (72,5%) magyar, 32 (19,2%) szlovák. V: [2011] – 147 r. k., 7 ref., 4 ev. – R. k. (Szt. László-) temploma 1806-ban klasszicista stílusban épült.