A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Lexikonunk a Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos információk, adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott. Címéből adódóan a szerkesztők, illetve a szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lexikon feldolgozza a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakot. A 2014-ben azonos címen megjelent könyv bővített változata.
1 2 3 458
4579 találat

Maurovich-Horvat Pál

Részletek

Maurovich-Horvat Pál
Maurovich-Horvat Pál (csa)

(* 1978. okt. 30. Komárom) Orvos, kardiológus, egyetemi oktató. A Selye János Gimnáziumban 1997-ben érettségizett. 1997–1998-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatója volt, de 1998-tól a budapesti SE Általános Orvostudományi Karán tanult, ahol 2006-ban szerzett oklevelet. 2006–2008 között a SE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskolájának hallgatója volt, ahol PhD fokozatot szerzett. 2010–2012-ben a bostoni (USA) Harvard Egyetemen tanult és Master in Public Health diplomát kapott. Már diákként kardiológiával kapcsolatos kutatási programokban vett részt, amelyekben a legmodernebb diagnosztikai képalkotó módszerek (elsősorban a CT) alkalmazásával ismerkedett és számos európai egyetemen járt tanulmányúton. Bekapcsolódott a tudományos diákversenyekbe és több ösztöndíjat és tudományos díjat is elnyert (egyebek mellett: Albert Renold Ösztöndíj – 2009; a SE Merit-díja – 2012; Richter Gedeon Díj – 2013). Jelenleg az MTA-SE „Lendület” Kardiovaszkuláris Képalkotó Kutatócsoport vezetője. Rendszeres előadója különböző hazai és külföldi kardiológiai konferenciáknak és szakmai tanácskozásoknak, számos hazai és nemzetközi tudományos társaság és szervezet tagja. – Fm: Nem invazív coronaria-angiográfia sokszeletes komputertomográfiával (társszerző, 2007); A szív koszorúereinek non-invazív ábrázolása multidetektoros CT-vel (társszerző, 2007); Veleszületett koszorúér fejlődési rendellenességek ábrázolása szubmilliméteres felbontású multidetektoros spirál CT-vel (társszerző, 2008); A coronaria-CT technikai háttere és klinikai alkalmazása (társszerző, 2009); Methods of plaque quantification and charakterization by cardiac computed tomography (társszerző, 2009); Coronary CT Angiography for the Detection of Obstructive Coronary Artery Disease (társszerző, 2010); Control of Cardiac Output and Arterial Blood Presure Regulation (In: Handbook of Physics in Medicine and Biology, 2010); Coronaria CT angiográfia és iszkémia provokációs tesztek költséghatékonysága a koszorúér-betegség diagnosztikájában (2011); A szív-CT vizsgálat és indikációja (Bartykowszki A.-val, 2012); Diagnostic Accuracy of CT Angiography, Intravascular US, and Optical Frequency Domain Imaging in the Differentiation of Advanced Coronary Plaques (társszerző, 2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494570
Módosítás dátuma2019. december 11.

1956 és a szlovákiai magyarok

Részletek

1956 és a szlovákiai magyarok
Emléktábla a komáromi gimnáziumban (HÁ)

Az 1956-os forradalom, bár Csehszl. területét közvetlenül nem érintette, mégis jelentős hatást gyakorolt a szlovákiai magyarok sorsára. Az okt. 23-án kezdődő eseményeket a csehszlovák állami és pártvezetés ellenforradalomnak minősítette, s az egész ország területén, különösen Szl. déli határvonalán szigorú belügyi intézkedéseket vezetett be. Az intézkedések fő célja az volt, hogy megakadályozzák a forradalmi események átterjedését a szlovákiai magyarok közé. A szigorú határőrizet ellenére Mo. felől sok illegális határátlépés történt. A pártfunkcionáriusok forradalmi megtorlástól tartva menekültek, mások a családjukat igyekeztek szlovákiai rokonaikhoz menekíteni, míg sokan élelmiszerekért, gyógyszerekért lépték át a határt. Ennek és a budapesti rádiónak köszönhetően a szlovákiai magyarok naprakész információkkal rendelkeztek a forradalom eseményeiről. A prágai és a pozsonyi vezetés ugyan tartott attól, hogy a szlovákiai magyarok nyíltan a magyar forradalom mellé állnak, s D-Szl.-ban is elégedetlenség üti fel a fejét, a szigorú belügyi intézkedések miatt azonban erre nem került sor. Sőt a dél-szlovákiai települések pártszervezetei, a munkáskollektívák – a központi utasításoknak eleget téve – tucatszámra küldték a magyarországi eseményeket elítélő és a párt iránti hűségüket kifejező nyilatkozatokat Pozsonyba és Prágába. Okt. 29-én pedig a Csemadok országos elnöksége is a forradalmat elítélő, a Szovjetunió iránti hűségét kifejező nyilatkozatot fogadott el. A Csemadok-tagság és a szlovákiai magyarok döntő többsége azonban szimpatizált a forradalommal. A demokratikus megnyilvánulás lehetőségeinek teljes hiányában a szlovákiai magyarok a forradalommal való rokonszenvüket és a forradalom által kiváltott nemzeti büszkeséget csak szimbolikus cselekedetekkel fejezhették ki. A forradalom alatt 1945 után első ízben több dél-szlovákiai településen elénekelték a magyar himnuszt, megkoszorúzták a világháborús hősi halottak emlékműveit, a diákok pedig több helyen is fekete gyászszalag kitűzésével fejezték ki együttérzésüket a forradalom iránt. A csehszlovák rendőrség azonban minden nyilvános fellépést keményen megtorolt, s a forradalom alatt, ill. után több tucat szlovákiai magyart tartóztattak le. A szigorú intézkedések révén Csehszl. nagyobb megrázkódtatások nélkül élte át a forradalom napjait. És bár a CSKP elégedetten nyugtázta a szlovákiai magyarok magatartását a forradalom alatt, a következő időkben több olyan intézkedésről döntött, amelyek célja az volt, hogy az addiginál is jobban elszigetelje őket Mo.-tól, ill. a magyarországi társadalmi és kulturális élettől. – Ir. Simon Attila: A szlovákiai magyarok és az 1956-os forradalom. In: Ivaničková, Edita–Simon Attila (szerk.): Az 1956-os magyar forradalom és Szlovákia (2006); Az 1956-os komáromi diákok (Új Szó, 2001. okt. 23.)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID370488
Módosítás dátuma2015. március 31.

Evangélikus Lap

Részletek

Egyházi, iskolai és társadalmi lap (Léva, Somorja, Rozsnyó, 1922–1938). Kéthetente jelent meg. A szlovákiai magyar evangélikusok központi orgánuma volt, s a II. és V. évfolyama között Népünknek c., a IX. és XI. évfolyama között pedig Orgonaszó c. mellékletet tartalmazott. – Szerk. Endreffy János, Fizély Ödön, Kovarik Sándor, Fábry Viktor.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésLéva [Levice] / Somorja [Šamorín] / Rozsnyó [Rožňava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495757
Módosítás dátuma2019. december 17.

Orbán Janka, S.

Részletek

(* 1905. márc. 26. Ruttka, † ?) Iparművész, költő. Kassán két középiskolát is elvégzett: kereskedelmit és iparművészetit.  Verseket, elbeszéléseket írt, s 1945 előtt főleg a Gömörben és a Rimavölgyében, ill. A Hétben publikált. Későbbi sorsáról nincsenek információink. – Fm. Vágyak útvesztőjén (v., 1928); Akik nem tudtak élni (r., kézirat, 1953).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRuttka [Vrútky] / Kassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID501832
Módosítás dátuma2019. december 12.

Rácz István; Barkóczy

Részletek

(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás, majd a Magyar Nap belső munkatársa, a Magyar Nap kulturális rovatának első vezetője volt. Itteni publikációiban a Barkóczy István nevet használta. Egy kitoloncolás és visszaszökés után a Prager Kiadó lektoraként és fordítójaként dolgozott, s továbbra is tanulmányokat és könyvkritikákat írt a Magyar Napba. 1938 őszén Finnországba távozott, fotósként dolgozott, s önkéntesként részt vett a finn-szovjet háborúban. 1943-ban visszatért Mo.-ra, pár évig tanított, 1954–1956-ban Budapesten, a Kiadói Főigazgatóságon működött. Az 1956-os felkelés leverése után ismét Finnországba ment, s ott a finnugor népek kultúrájának kutatójaként, fotóművészként és műfordítóként két állami díjat is kapott. Magyarra fordította a Kalevalát. – Fm. A finn-ugor népek népművészete (1978); Egy fotográfus vallomásai (önéletrajzi fotóalbum, 1983); A Semmi partján (emlékirat, 1991).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTőketerebes [Trebišov] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID507429
Módosítás dátuma2019. december 12.

A Csehszlovák Állam Törvényeinek és Rendeleteinek Gyűjteménye

Részletek

Állami kiadvány volt (Kassa, 1922–1937). Füzeteinek száma megközelíti az 1500-at.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495609
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Törvényeinek Gyűjteményéből

Részletek

Válogatott jogi előírások a közigazgatás és a nyilvánosság számára (Pozsony, 1960–1963). Alkalmanként adta ki a Szlovák Nemzeti Tanács.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID495621
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Harc

Részletek

Szocialista társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1920). 5 száma jelent meg. A csehszl. szociáldemokrata pártban fellépő kommunista frakciót támogatta, mely azután 1921 máj.-ban Csehszlovákia Kommunista Pártjává alakult át. Többek között Balázs Béla, Földes Sándor és Gábor Andor írásait közölte. – Szerk. Nagy Gyula.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495925
Módosítás dátuma2019. december 17.

A Hét 1.

Részletek

Független politikai hetilap (Losoncon, 1929–1931). Rendszertelenül jelent meg. – Szerk. Wittenberg József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésLosonc [Lučenec]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID374001
Módosítás dátuma2016. február 10.

A Hét 2.

Részletek

Társadalmi és irodalmi hetilap (Ipolyság, 1929–1934). 1932. szept. 24-től 1933. okt. 7-ig (a csehszlovák kisebbségpolitika bírálatáért) be volt tiltva. – Szerk. Farkas IstvánSalkovszky Jenő.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésIpolyság [Šahy]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID488401
Módosítás dátuma2016. február 12.

1 2 3 458
4579 találat