Település - Szlovákia településeinek adatbázisa / Települések (fotóarchívum) / Települések (képeslapok) / Települések (szervezetek) / Települések (vizuális kétnyelvűség)

Érsekújvár [Nové Zámky] /település/

hivatalos megnevezés: Nové Zámky, magyar megnevezés: Érsekújvár (település), kód: [503011], járás: Érsekújvár [404], kerület: Nyitrai kerület [4]

Város és járási székhely a Kisalföldön, a Nyitra-folyó jobb partján, Nyitrától D-re. L: [1921] – 19 023, ebből 9378 (49,3%) magyar, 7686 (40,4%) szlovák, 1455 (7,6%) zsidó, 235 (1,2%) német; [2011] – 39 646, ebből 25 618 (64,6%) szlovák, 8863 (22,4%) magyar, 226 (0,6%) cseh-morva, 46 (0,1%) roma, 27 (0,1%) zsidó, 18 (0,05%) német nemzetiségű. A: [2011] – 24 089 (60,8%) szlovák, 10 128 (25,5%) magyar, 228 (0,6%) cseh, 111 (0,3%) roma, 28 (0,01%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 23 385 r. k., 1011 ev., 880 ref., 190 jehovista, 74 gör. kat., 59 izr. – Várát Esztergom eleste után, 1545–46-ban Várday Pál esztergomi érsek építtette a török elleni védekezésül. 1663–85 között török kézen volt, majd a Rákóczi-szabadságharc után felrobbantották. Az erődítményen kívül kialakult település 1691-ben mezővárosi, 1876-ban rendezett tanácsú városi rangot kapott, 1922-ben elveszített városi címét 1960-ban kapta vissza. 1938–45 között, amikor ismét Mo.-hoz tartozott, Nyitra-Pozsony vármegye székhelye volt. A második vh. végén, 1944. okt.-ben és 1945. márc.-ban stratégiai fontosságú vasútállomása miatt három súlyos légitámadás érte, amelyek elpusztították épületeinek kétharmadát és mintegy 2 ezer lakosát. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak jelentős részét pedig a második vh. után Mo.-ra telepítették, akik helyére magyarországi szlovákok települtek. – A főterén álló r. k. (Szt. Kereszt-) plébániatemplom, valamint a ferencesek (Assisi Szt. Ferenc-) temploma és kolostora a 17. sz.-ban barokk, r. k. kápolnája 1722-ben szintén barokk stílusban épült; zsinagógáját a 19. sz. második felében, ev. templomát 1905-ben, ref. templomát 1924-ben emelték. A vár egyetlen megmaradt bástyájára 1779-ben barokk stílusú kálváriát építettek. Anton Bernolák szlovák nyelvész, ~i r. k. plébános szobrát 1937-ben, Czuczor Gergely szobrát 1966-ban, a helyi születésű Kassák Lajos szobrát 1989-ben, az ~t városi rangra emelő Széchényi György esztergomi érsek szobrát 2005-ben emelték. Jelentős régészeti lelőhely: területén 1956–62 között 526 síros késő avar kori, 1969–70-ben 211 síros 10–12. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel. – A város a kisalföldi magyarság egyik szellemi és kulturális központja. 1936-ban ~ott mondták ki az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt fúzióját és az Egyesült Magyar Párt létrejöttét. A Csemadok 1960-ban itt rendezte meg az V. Országos Dal- és Táncünnepélyt, 1969 óta évente itt rendezi meg a Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, 1971 óta pedig háromévente a szlovákiai magyar gyermek- és ifjúsági énekkarok országos fesztiválját, a Csengő Énekszót. 1983-ban ~ban indult útjára a csehszlovákiai magyar pályakezdő irodalmárok Iródia mozgalma, s 1987-ben itt alakult meg a Stúdió erté művészeti műhely, amely évente megrendezi az alternatív művészet nemzetközi fesztiválját. – A két vh. között legjelentősebb lapjai az Érsekújvár és Vidéke, az Érsekújvár és Magyar Vidék, az Újvári Újság c. politikai és társadalmi hetilapok, valamint a Világosság c. r. k. oktatási folyóirat voltak. Az 1950-es években Rozorané medze – Felszántott Barázdák, 1960–67-ben Naša cesta – Mi Utunk, 1968–69-ben Novozámocké noviny – Érsekújvári Újság, később 1991-ig Heti Hírlap címmel jelent meg járási hetilapja. A városi hivatal 1991 óta jelenteti meg a Castrum Novum c. kétnyelvű havi-, majd hetilapot. Első múzeumát, az Érsekújvári Városi Múzeumot 1935-ben hozták létre, ez azonban 1945-ben a légitámadás áldozatául esett; a jelenlegi Járási Honismereti Múzeum 1956-ban létesült. – Önálló magyar tanítási nyelvű gimnáziummal 1925-ig, 1938–45 között, majd 2004 óta (Pázmány Péter Magyar tanítási nyelvű Gimnázium) rendelkezik; 1925–38 és 1952–2004 között a szlovák gimnázium melletti magyar tagozata volt. A gimnázium mellett a 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája (Czuczor Gergely Alapiskola),s vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Egészségépiskolája, Jedlik Ányos Elektrotechnikai Ipari Középiskolája és Kereskedelmi Akadémiája volt. – A város a Budapest-Bécs vasútvonal (1850) és az ahhoz csatlakozó Komárom-Nyitra vasútvonal megépítése óta jelentős vasúti csomópont, ami számos ipari üzem létrejöttét eredményezte. Jelenlegi legfontosabb iparágai az elektrotechnikai és az élelmiszeripar. – Ir. Haiczl Kálmán: Érsekújvár múltjából (1932); Blaskovics József: Érsekújvár és vidéke a török hódoltság korában (1989); Nové Zámky – Érsekújvár – Neuhäusel 1897–1997 (1997); Szlovenszkói városképek (2002); Strba Sándor – Lang Tamás: Az érsekújvári zsidóság története (2004); Strba Katalin – Strba Sándor: Érsekújvár az irodalom tükrében (2006).

Települési adatok 1880 és 2011 között

A népesség számának változása

A magyar és szlovák népesség számának és arányának változása

Közigazgatási változás


Népszámlálások



Nemzetisegi megoszlas



Anyanyelvi megoszlás



Vallási megoszlás


Rövid URL
ID21680
Módosítás dátuma2015. október 22.
HAGYOMÁNYOK
P. Palau Gábor S. J.: „A társadalmi kérdések megoldásának legjobb…”: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 171. p.0
Mécs László írja: „Grandiózus tett az „Új Élet”…: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 166. p.0
[Dr. Pfeiffer Miklós kassai kanonok húsvét előtti körútja]: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 145. p.0
Magyar, katolikus Intellektuellek!: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 167. p.0
[A salzburgi főiskolás hetet a tavalyi sikerek után ismét megtartják]: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 164. p.0
Chesterton, G. K.: A kapitalizmusról.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 143 – 144. p.0
Nadezsda A. Lappo-Danilevszkaja.: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 173. p.0
Rády Elemér: Sorok között.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 115–116. p. Benne: Leszerelési konferencia Genfben. A jezsuitákat kiutasították Spanyolországból. Adatok kommentár nélkül. Gyárfás Elemér cikke a magyar Kultúra számában a propagandáról, amelyet a Szovjet a kisebbségek között folytat.0
JELEK
Ifjúsági kérdések.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 105–106. p. Benne: [Duka Zólyomi Norbert a Nap 1932/február7.-i számban megjelent cikkére reagálnak – Határozzuk meg és szögezzük le…] Pacelli bíboros a fiatalság politikai szerepéről. A francia kat. ifjúsági szövetség 35. évi közgyűlése. A francia katolikus diákszövetség és a spanyol katolikus diákszövetség… A clevelandi katolikus középiskolások katolikus sajtópropaganda kampánya. A katolikus ifjúsági szervezkedés a brazíliai Amazon-vidéki félvad indiánusok között. Katolikus propagandista ifjak szervezete alakult Nagasaki Japán városban.találat: 36
Társadalom Szociális kérdés.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 149–153. p. Benne: [Korompai József dr.a szerkesztőség munkatársa lett] Angliában a katolikus akció a legjobban van szervezve. (Erdélyi Tudósító) Az Amer. Egyes. Államok területén jelenleg 27 millió a kat. száma. [Róma és latium munkásszervezetei tiltakozása] Az alsó ausztriai keresztény szakszervezetek kimutatása. [New-York állam egészségügyi hivatala fölhívást tesz közzé a tejtermelőkhöz]. [ A Karitasz kassai fiókja beszámolója] [Verdier Párisi biboros érsek megkezdte az ünnepélyes szentmisék sorozatát] [A kat. lengyel írók gyűlést tartottak] [A szabadgondolkodó Unamuno tiltakozása] Szlovenszkó, mint adófizető Az európai szocializmus parlamenti erejéről hoz érdekes kimutatást a délamerikai „Criterio” lap. Bolseviki körök véleménye XI. Pius pápa tevékenységéről A lengyelek harca a katolikus jogokért. Regnum a cime a kalocsai gimnázium ifjúsági lapjának. [Grieger Miklós sóstói plébános felszólalása] [VOX cimen a cseh katolikus írók szövetsége kiadásában lap indul.]0
P. Csávossy Elemér S. J.: A mai kapitalizmus és annak szelleme.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 122–127. p.0
Venczel József: Erdély magyar ifjúsága.: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 161–164. p.0
Czinder Jenő S. J.: Börtöntől a sírig (De Mun). „A szfinksz arcába nézett”. (Nitti).: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 92–95. p.találat: 1
Leo, XIII.: „Valamint az okozat az okot…”: 1. évf. 1932. május – 5. sz., 157. p.találat: 2
KÖZÖSSÉGEK
Nagy Töhötöm S. J.: A magyar tanyavilág gazdasági problémái..: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 97–100. p.0
Riccabona S. J. (Németország): Heinrich Brüning.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 89–90. p.találat: 1
Czvank László: Egyesületi és katolikus akció.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 140–142. p.találat: 8
Róma szava.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 102–104. p.találat: 1
P. Király Pacifik O. F. M.: A prágai perifériák lelki gondozása.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 134–138. p.találat: 2
Film/Rádió/Zene.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 110–111. p. Benne: Északsarki missziós tevékenység filmen. Krisztus életéről szóló film pergett le Perzsia fővárosában. A legfontosabb filmvállalat Olaszországban a „Luce”. Filmhonoráriumok. (a „Der Qwerschnitt” c. lap cikke.) A németországi Leó-film részvénytársaság működése (Korunk Szava cikke). A modern embernek ma már elválhatatlan utitársa a gramofon. Belgiumban a Gent-i fegyház rabjai ebédidőben rádiót hallgatnak. Az Egyesült Államok rádióbizottsága nemrégiben beszüntetett egy állomást. A szovjet kormány Moszkvában radio-palotát épitetett.0
SZEMÉLYISÉGEK
Mozgalmaink.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 147–148. p. Benne: Sinkó Ferenc: Prága. Vass Lajos: Érsekújvár. Schleicher: Losonc. Hegyessy Sándor: Kassa.0
Marcus v. Riccabona S. J.: Heinrich Brüning. II.: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 127–129. p.0
Claudel, Paul: Ecce sto ad ostium et pulso. /fordította Just Béla.: 1. évf. 1932. március – 3. sz., 85–86. p.0
Prohászka Ottokár: „A gazdasági állapotok fogcsikorgató diszharmóniáit…”, „Akcióinknak minden áron a kapitalista…”: 1. évf. 1932. április – 4. sz., 132. p.találat: 2

Hibát talált?

[gravityform id=”1″]