Znám István
Znám István (PS)
(* 1936. febr. 9. Nagybalog – † 1993. júl. 17. Pozsony) Matematikus, egyetemi tanár. Gimnáziumi tanulmányait Komáromban végezte (1954), a pozsonyi Comenius Egyetemen matematikusi oklevelet szerzett (1959). Egy évig Pöstyénben egy középiskolában tanított, majd Pozsonyba került, ahol 1960–1968-ban a Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának tanársegéde, később adjunktusa, 1968-tól a Comenius Egyetem docense, 1980-tól professzora és ugyanebben az évben lett a matematikai tudomány doktora (DrSc.). Az 1960-as évek végén Turczel Lajossal a Comenius Egyetemen elindította a matematika–magyar nyelv és irodalom szakpárosítást. Kutatási területe a számelmélet és gráfelmélet volt. 29 tudományos dolgozatát egyedül jegyzi, 23 tanulmányt másokkal közösen írt. Megfogalmazta és tanulmányozta a róla elnevezett számelméleti problémát. Nagy gondot fordított a fiatal matematikusok képzésére. Több ízben vendégtanárként adott elő Kanadában és Ausztráliában. Matematikai folyóiratokat is szerkesztett (1970–1971: Matematické obzory; 1989–1993: Acta Mathematica Univ. Comeniana). Szoros kapcsolatban állt kiváló külföldi matematikusokkal, köztük magyarokkal is (Erdős Pál, Bollobás Béla stb.). Egyik alapítója és haláláig elnöke volt a (Cseh)Szlovákiai Magyar Tudományos Társaságnak. Tudományos ismeretterjesztéssel is foglalkozott, ezt a tevékenységét 1980-ban az SZTA díjával ismerték el. Magyar és angol nyelvű matematikai szakkönyveket fordított szlovákra (Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról; Survey of modern algebra). Kéziratos hagyatéka még feldolgozásra vár. Diákkorában az Ifjú Szivekben énekelt. – Fm. Teória čísel (1976); Otec, matka, matematika a ja (1982); Pohľad do dejín matematiky (1986). – Ir. Lacza Tihamér Hét, 1986/27. sz.; A hét, 1993/33. sz.
Znám István (PS)
Hibát talált?
Üzenőfal
