Szenc (Senec; Wartberg)

Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal parti síkságán, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 4656, ebből 3490 (75,0%) magyar, 753 (16,2%) szlovák, 281 (6,0%) zsidó; [2011] – 17 050, ebből 11 605 (68,1%) szlovák, 2467 (14,5%) magyar, 128 (0,8%) cseh és morva, 2 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 11 445 (67,1%) szlovák, 2542 (14,9%) magyar, 142 (0,8%) cseh, 2 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 9468 r. k., 1093 ev., 137 ref., 101 gör. kat., 31 izr. – Egykori mezőváros, amely középkori német lakossága a 17. sz.-ra nagyrészt magyarrá vált. A 19. sz. második felében elvesztett városi címét 1960-ban, 1922-ben elvesztett járási székhely rangját előbb 1949–60 között, majd 1996-ban kapta vissza. Határába, az Esterházy család felosztott nagybirtokára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során az 1920-as években szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, majd a második vh. után magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, s helyükre magyarországi szlovákokat költöztettek. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) templomát a 17. sz.-ban reneszánsz, 1740-ben barokk stílusban építették át; reneszánsz kúriája (az ún. Török-ház), barokk stílusú r. k. (Szentháromság-) kápolnája, valamint a piaristák egykori kolostora a 17. sz.-ban, a jelenleg romos állapotú ortodox zsinagógája 1825-ben épült (a 20. sz. elején szecessziós stílusban építették át). A Csemadok a helyi születésű Szenczi Molnár Albert (1564–1639) nyelvtudós, zsoltárfordító emlékére 1966 óta évente megrendezi ~en a Szenczi Molnár Albert Napokat. Szenczi Molnár Albertnak a város főterén álló szobrát, Nagy János szobrászművész alkotását, 1995-ben avatták fel. Az 1950-es években kétnyelvű járási hetilapja jelent meg JRD-Náš cieľ – EFSz-Célunk, majd Za krajší život – Szebb Életért címmel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Szenczi Molnár Albert Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola), gimnáziummal (Szenczi Molnár Albert Gimnázium), Leány Középiskolával és Vállalkozói Szakközépiskolával rendelkezett. Jelenleg építőanyag- és élelmiszeripara jelentékeny, a város melletti 150 ha-os Napos-tó kedvelt üdülőhely.