Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Párkány (Štúrovo)

Párkány (Štúrovo)
Párkány − Mária Valéria híd (UZs)

Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 7105 (65,1%) magyar, 2433 (22,3%) szlovák. V: [2011] – 7070 r. k., 489 ref., 109 ev., 22 gör. kat. – Az elpusztult középkori Kakat település helyén a törökök által felépített erőd körül létrejött mezőváros volt. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1948-ban, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A város története szorosan összefonódott a Duna túlsó partján fekvő Esztergoméval, amellyel 1895 óta híd köti össze. Az 1944-ben felrobbantott Mária Valéria hidat 2001-ben építették újjá. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1701-ben, kálváriája 1766-ban épült késő barokk stílusban. Határában kő-, bronz-, vas-, római, népvándorlás és korai Árpád-kori leleteket tártak fel. Ipari ágazatai közül a papír- és cellulóz-, valamint az élelmiszeripar a legjelentősebb. Jelentős folyami kikötő és vasúti csomópont, vasúti határállomás és közúti határátkelő Mo. felé. Vadas nevű termálfürdője (párkányi termálfürdő) Szl. legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Az 1950-es években Naša cesta – Mi Utunk címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik ~ban a Balassi Bálint Kulturális Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola) és gimnáziummal, valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Összevont Középiskolával és Kereskedelmi Magánakadémiával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nána, 1976–92 között Ebed. – Ir. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1997).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID378228
Módosítás dátuma2015. október 13.

Hibát talált?

Üzenőfal