Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

népi táplálkozás

A szlovákiai magyar nyelvterület hagyományosan három nagyrégió táplálkozási kultúrájához köthető: a kisalföldi térség (Csallóköz, Mátyusföld, Vág és Garam köze, ill. részben a Zoborvidék) a nyugati kultúrhatásokkal fémjelzett pannon térséghez kapcsolódik, ahol a főtt tészták dominálnak. A Garam és a Hernád közti Palócföld is karakterisztikus felföldi jellegű táplálkozási kultúrával bír (a tejes habarás gyakorisága, ill. a krumpliból készült ételek nagy száma), az Ung-vidék és a Bodrogköz pedig az Alföldhöz kapcsolódik (jellegzetes ételfélesége a pörkölt és a juhhús). Az 1918-as államfordulatot követően a szlovákiai magyarok táplálkozási kultúrájában egy sor, korábban ismeretlen ételféleség, étkezési szokás honosodott meg (rántott karfiol, knédli, sörivás stb.). Lokális szinten a második vh. utáni csehszlovák–magyar lakosságcsere is magával vont bizonyos változásokat a táplálkozási szokásokban. – Ir. Bődi Erzsébet: A hagyományos táplálkozási kultúra a szlovákiai magyaroknál. In: A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban (1987); Vargáné Tóth Lídia: A termelés és fogyasztás összefüggései a Csallóköz népi táplálkozásában (Néprajzi Látóhatár 1994).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID377694
Módosítás dátuma2014. december 29.

Hibát talált?

Üzenőfal