Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Naszvad (Nesvady)

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Nyitra folyó bal partján, Érsekújvártól D–DNy-ra. L: [1921] – 4581, ebből 4364 (95,3%) magyar, 139 (3,0%) szlovák, 42 (0,9%) roma; [2011] – 5068, ebből 2717 (53,6%) magyar, 1809 (35,7%) szlovák, 334 (6,6%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2965 (58,5%) magyar, 1457 (28,7%) szlovák, 402 (7,9%) roma. V: [2011] – 3617 r. k., 334 ev., 177 baptista, 58 ref., 49 apostoli egyházbeli, 7 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és romániai szlovákok települtek. 1710–26 között emelt r. k. (Szt. József-) templomát 1781-ben klasszicista stílusban alakították át, ev. temploma 1950–51-ben, baptista temploma 1955–57 között, az apostoli egyház imaháza 1991–92-ben épült. Határában neolitikum, bronz-, vas- és római kori leleteket, valamint több, lovassírokat is tartalmazó honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – A korábban ~hoz tartozó Csörgőpusztát 1968-ban az újonnan létrehozott Vágfüzes községhez csatolták. – Ir. Kálmán Béla: Naszvad, Imely és Martos élete a népmozgalmi adatok tükrében (1943); Dobosi József: Naszvad (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID377547
Módosítás dátuma2014. november 12.

Hibát talált?

Üzenőfal