Nagymihályi járás

A Nagymihályi járás térképe (CsT)

A mai járás elődjének számító ~ 1923-ban alakult meg, melynek az akkori határai a járás mostani határaitól lényegesen a járás D-i részén tértek el: a járás D-i felében a többségében magyarok által lakott Nagykaposi járás terült el. 1938 és 1945 között a Nagykaposi járás magyarlakta települései Mo.-hoz tartoztak. 1949-ben a ~ visszanyerte az 1923–38 közötti képét. Az 1960-as közigazgatási átszervezéskor a járás területe megnőtt, hozzácsatolták az egész Szobránci járást, a felszámolt Nagykaposi járás jelentős részét, valamint a szintén megszűnt Gálszécsi járás három települését. 1960–1990 közt a terület a Kelet-szlovákiai kerület része volt. A régióban újabb területváltoztatásra 1996-ban került sor, amikor a végrehajtott közigazgatási reform keretében a korábban Tőketerebesi járáshoz tartozó Nagykapos térségét (16 települést) az ismét megalakuló ~hoz csatolták, míg ugyanakkor az 1960–1990 közt a ~ részét képző Szobráncot és térségét járássá nyilvánították. A terület 1996-tól a Kassai kerülethez tartozik. A járás legnagyobb részét a Kelet-szlovákiai-alföld tölti ki, melyet É-on a Vihorlát-hegység vált fel. A jan.-i középhőmérséklet –3,6 °C, a júl.-i 20,4 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 593 mm (a legtöbb csapadék jún.-ban – 76 mm, a legkevesebb pedig a téli hónapokban hull le – 35–45 mm). Területe 1019,3 km². Népessége a 2011. évi népszámláláskor 110 842 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 12 122 fő volt. A népesség korösszetétele az országos átlagtól jóval kedvezőbb (a 0–14 évesek részaránya 20% felett van), amit az itt élő jelentős roma kisebbség magas természetes szaporulata magyaráz. A járáshoz összesen 78 település tartozik, amelyekből 3 városi jogállású – Nagymihály (40 027), Nagykapos (9406) és Őrmező (Strážske) (4 416). A ~ közlekedési fekvése kedvezőtlen. A gazdasági szerkezetváltást kísérő válságból a ~ gazdasága nem tudott talpra állni mind a mai napig, a kedvezőtlen gazdasági és szociális viszonyok következtében jelentős a képzett munkaerő elvándorlása (2013. júl. 31-én a munkanélküliségi ráta a járásban 18,85% volt). Az átlagkeresetek az országos mutatóktól 30%-kal alacsonyabbak. A járás gazdasági súlya a Ny-i felében található, a régió határain túlra nyúló tevékenységi területtel mindenekelőtt az élelmiszeripar (a nagymihályi Zempmilk tejüzem), a vegyipar (az őrmezői Chemko a járás legnagyobb üzeme), az energetikai ipar (a Vaján található hőerőmű az ország legnagyobb hőerőműve), a textilipar (Nagymihály) rendelkezik. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei a régió D-i felében kedvezőek (ott a mezőgazdasági területek részaránya 70% feletti), az állattenyésztésben számottevő a sertéstenyésztés. A járás idegenforgalmi vonzerejében meghatározó szereppel bír a Vihorlát-hegység lábánál elterülő Zempléni-Széles-tó (Közép-Európa egyik legnagyobb tava, kiterjedése 33 km², átlagos mélysége 9,5 m), a Latorca Tájvédelmi Körzet és a Vihorlát Tájvédelmi Körzet. Az elkövetkező évek során a gazdasági növekedésben fontos szerep hárul majd az idegenforgalomra, amelynek infrastruktúrájában azonban jelentős fejlesztéseket kell végrehajtani a kellő idegenforgalmi kínálat kialakítása érdekében.

A Nagymihályi járás etnikai térképe (2011) (HK)

A Nagymihályi járás térképe (CsT)