Michalovce -> Nagymihály (Michalovce)

Város és járási székhely az Alföld É-i peremén, a Laborc folyó partján, a Vihorlát hegység és a Zempléni-Széles-tó (Zemplínska šírava) közelében, Homonnától D-re. L: [1921] – 7351, ebből 2800 (38,1%) szlovák, 2292 (31,2%) zsidó, 944 (12,8%) magyar, 533 (7,2%) ruszin; [2011] – 40 027, ebből 31 835 (79,5%) szlovák, 1207 (3,0%) roma, 352 (0,9%) ruszin és ukrán, 183 (0,5%) cseh és morva, 104 (0,3%) magyar, 4 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 31 553 (78,8%) szlovák, 1162 (2,9%) roma, 483 (1,2%) ruszin és ukrán, 191 (0,5%) cseh, 155 (0,4%) magyar, 4 (0,01%) jiddis V: [2011] – 17 093 r. k., 6611 gör. kat., 1590 ref., 1588 gör. kel.; 981 ev., 357 jehovista, 8 izr. – Egykori alföldi jellegű mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1944-ben, ill. 1960-ban kapta vissza. 1919–22 között Zemplén vármegye Csehszl.-hoz csatolt részének székhelye volt. A 18. sz.-tól népességének mintegy egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta, amelyet a második vh. idején koncentrációs táborokba deportáltak. A 20. sz. második felére egykor jelentős számú magyar lakossága is asszimilálódott. Legjelentősebb műemléke a középkori vízivár helyén a 17. sz.-ban eredetileg reneszánsz stílusban emelt Sztáray-kastély, amelyet a 18. sz.-ban barokk, a 19. sz.-ban klasszicista stílusban építettek át, s 1957 óta a Zempléni Múzeum székhelye. R. k. (Szűz Mária születése) temploma a 14. sz.-ban gótikus (a 18. sz.-ban barokkosították), gör. kat. (Szűz Mária születése) temploma 1772-ben barokk-klasszicista, gör. kel. (Szentháromság-) temploma 1931–34 között neobizánci, a Sztáray-mauzóleum 1898-ban neogótikus stílusban épült. Iparágai közül az elektrotechnikai, gép-, építőanyag, élelmiszer- és ruházati ipar jelentős. A közeli Vihorlát hegység és a Zempléni-Széles-tó, Szl. 2. legnagyobb mesterséges tava, kedvelt üdülőhely. Felsőfokú oktatási intézményei a pozsonyi Műszaki Egyetem Közgazdasági–Vállalatigazgatási Kara és a nagyszombati Szt. Cirill és Metód Egyetem Tömegkommunikációs Kara. – 1925-ben hozzácsatolták Laborcszög (Stráňany), 1960-ban Kisverbóc (Vrbovec), Mocsár (Močarany) és Topolyán (Topoľany) községeket.