Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Lőcse (Levoča; Leutschau)

Lőcse (Levoča; Leutschau)
Lőcse − Városháza (GJ)

Város és járási székhely a Lőcsei-hegység D-i lábánál, a Lőcsei-patak bal partján, Iglótól É-ra. L: [1921] – 7477, ebből 5041 (67,4%) szlovák, 1414 (18,9%) német, 466 (6,2%) magyar, 381 (5,1%) zsidó, 28 (0,4%) roma, 23 (0,3%) ruszin; [2011] – 14 830, ebből 12 343 (83,2%) szlovák, 822 (5,5%) roma, 87 (0,6%) ruszin és ukrán, 14 (0,1%) magyar, 6 (0,04%) német, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 11 963 (80,7%) szlovák, 1056 (7,1%) roma, 129 (0,9%) ruszin és ukrán, 25 (0,2%) magyar, 6 (0,04%) német. V: [2011] – 10 445 r. k., 537 gör. kat., 208 ev., 76 gör. kel., 16 ref., 3 izr. – Német (szász) hospesek által a 12. sz.-ban alapított neves kereskedőváros, a szepességi szászok központja, a 16. sz.-tól 1922-ig egyben Szepes vármegye székhelye volt. 1321-től szabad királyi városi, 1876-tól rendezett tanácsú városi ranggal rendelkezett, 1922-ben elveszített városi címét 1962-ben kapta vissza. 1960-ig, majd 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. – Téglalap alakú főtere, 16–17. sz.-i reneszánsz stílusú árkádos házaival, valamint a 17. sz.-i városfallal és bástyákkal övezett óvárosa védett műemlékegyüttes. A 14. sz. elején gótikus stílusban épült r. k. (Szt. Jakab-) templomban található Európa legnagyobb méretű szárnyasoltára, Lőcsei Pál mester alkotása (1508–18). A Városháza a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 16–17. sz.-ban reneszánsz stílusban alakították át, mai formáját az 1893–95 közötti átépítése során kapta; jelenleg az 1883-ban alapított Szepesi Múzeumnak ad otthont. A Városháza melletti szégyenketrecet 1600-ban állították, a harangtorony 1656–61 között reneszánsz, a Thurzó-ház a 16. sz. második felében ugyancsak reneszánsz, a minorita templom és kolostor épületegyüttese 1751-ben barokk, a Vármegyeháza 1805–31 között empire, az ev. templom 1825–37 között klasszicista, a város melletti Mária-hegy nevű búcsújáróhelyen álló r. k. kálváriatemplom 1903–14 között neogótikus stílusban épült. 1883–1946 között itt volt a Szepesmegyei Történelmi Társulat székhelye, amely 1909-től Közlemények Szepes Vármegye Múltjából címmel folyóiratot, majd évkönyvet jelentetett meg. ~ jelentős idegenforgalmi központ, a közeli Lőcsefürdő gyógyfürdője a második vh. után megszűnt, jelenleg üdülőhelyként működik. Legjelentősebb iparágai a textil-, gép- és élelmiszeripar. – 1976-ban közigazgatásilag ~hez csatolták Lőcseszentannát (Závada). – Ir. Szlovenszkói városképek (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
Térbeli jellemzőkLőcse
Időbeli jellemzők2004
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID376242
Módosítás dátuma2016. február 2.

Hibát talált?

Üzenőfal