Kovács Gyula
(* 1897. febr. 27. Rozsnyó, † 1980. dec. 22. Tornagörgő) R. k. pap, pápai kamarás, lapszerkesztő, színműíró. Szülővárosában érettségizett, s itt végezte teológiai tanulmányait is. 1919-ben szentelték pappá. Rozsnyón és környékén lelkipásztorkodott, majd 1934-től haláláig Tornagörgő plébánosa. A két vh. között megszervezte a Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesületet. 1926-tól 1930-ig a Sajó Vidék, 1933–1944 között az Ifjúságunk c. lap szerkesztője, de publikált az Új Ember c. lapban, és szerkesztette a Jézus Szíve Naptárat is. A második vh. alatt segítette a rászorulókat és a kitelepítetteket. Később vallási nézetei miatt meghurcolták, bebörtönözték. – Fm. Mégsem lett belőlem tekintetes asszony (színmű, 1922); SOS. Lelki olvasmányok katolikus hívők számára (1931); Az ifjúsági munka vezérfonala (1934), Hódoljunk az Úrnak (példák és történetek, 1938). – Ir. Magyar Ferenc: Paptemetés karácsonykor (Új Ember, 1981. jan. 18).
Hibát talált?
Üzenőfal