Kőműves Kelemen balladája
A falba épített feleség Eurázsia-szerte elterjedt balladatípusa, amely az építési áldozat ősrégi hiedelmén alapszik. Első magyar feljegyzései a 19. század derekáról, a Székelyföldről ismeretesek, majd további elterjedési köre is lényegében a keleti magyar nyelvterületre mutatott. A szakkutatás korábbi feltételezése az volt, hogy a valamikor az egész magyar nyelvterületen elterjedt balladatípus már csak az archaikusabb kultúrájú magyar népességű peremterületeken maradt fenn. Kezdetben ezt látszott alátámasztani az Ág Tibor által 1960-ben, a zoborvidéki Zsérén lejegyzett változat, ill. annak további variánsai is. Időközben viszont világossá vált, hogy a zoborvidéki variánsok nem egy helyi kontinuus hagyomány maradványai, hanem iskolai tankönyvekből másodlagosan a szóbeliségbe került, eredendően az erdélyi változatokon nyugvó darabok. – Ir.: Liszka József: Hol ringtak a bölcsők? Kérdések és válaszkísérletek a Kőműves Kelemenné balladájával kapcsolatban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 16, 2014/1, 3–32. p.; uő.: A Kőműves Kelemenné ballada változatai a szlovákiai magyar tankönyvekben. Tanulságok és problémafelvetés. Eruditio–Educatio 9, 2014/4, 33–42. p.
Hibát talált?
Üzenőfal
