Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem

kollektivizálás

A mezőgazdaság szocialista átszervezése, amelynek során a paraszti magángazdaságokat erőszakosan felszámolták, és területükből mezőgazdasági nagyüzemeket (egységes földműves szövetkezeteket vagy állami gazdaságokat) hoztak létre. A kollektivizálás Szl.-ban 1949 és 1989 között több szakaszban zajlott. A szövetkezetesítés első szakasza 1949-ben kezdődött, tetőpontját pedig 1952-ben érte el. A hatóságok a vonakodó parasztságot a kontingensek emelésével és más erőszakos módszerekkel igyekeztek beterelni a szövetkezetekbe. D-Szl.-ban a kollektivizálást némileg megkönnyítette, hogy az 1945 és 1948 közötti lakosságcsere és a deportálások következtében a falu vezetőrétegét alkotó gazdatársadalom jelentősen meggyengült. Ennek ellenére a hatalom a kollektivizálást a magyar településeken is csak erőszakos eszközökkel tudta véghezvinni. A dél-szlovákiai szövetkezetek alapítói a föld nélküli mezőgazdasági munkások mellett az ide telepített (→belső telepítések) szlovákok voltak, s kezdetben ők töltötték be a szövetkezetek vezető tisztségeit is. Később helyüket helyi szakemberek, a volt gazdák vették át, ami hozzájárult a szövetkezetek fejlődéséhez. A kollektivizálás folyamatában némi visszaesés az ötvenes évek közepén következett be. 1953-ban több szövetkezet felbomlott, s a gazdák újra magángazdálkodásba kezdtek. A kollektivizálás második szakaszát 1957-ben hirdette meg a CSKP. Ekkor a szövetkezetesítés erőszakos módszerei helyett más eszközök kerültek előtérbe: a szövetkezetek gépesítésének felgyorsítása, a munkabérek növelése stb. Ennek eredménye az volt, hogy a más kiutat nem látó falusi lakosság tömegesen lépett be a szövetkezetekbe, és így 1960-ra Szl. szántóterületének 84%-a már a szocialista szektorhoz tartozott. D-Szl.-ban ekkorra gyakorlatilag befejeződött a föld magántulajdonának a felszámolása, s a magángazdálkodás csak az északi hegyvidéken élt tovább. A kollektivizálás ugyan jelentős szerepet játszott a dél-szlovákiai magyar térségek gazdasági és szociális viszonyainak javulásában, eközben azonban hozzájárult a hagyományos falusi közösségek felbomlásához is. A földjüktől megfosztott magyarok egy része városokba költözött, ill. a távolabbi ipari beruházásokon (Ostravai-szénmedence, Vág-völgyi iparvidék stb.) keresett munkát. Ők ezáltal idegen nyelvi közegbe kerültek, s elindultak az asszimiláció útján.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID375504
Módosítás dátuma2014. november 12.

Hibát talált?

Üzenőfal