Kárpátaljai Református Egyházkerület

1920 okt.-ében kétéves szünet után megtartotta első közgyűlését az Ungi Református Egyházmegye Szűcs István esperes és Bernáth Zoltán egyházmegyei gondnok elnökletével. A gyűlés búcsúzott a Miskolcra távozó Révész Kálmán püspöktől. 1921. jún.-ában az Ungi Református Egyházmegye lelkészi kara állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy Szlovenszkóban fel akarják állítani az önálló szlovák egyházmegyét. A lelkészi kar véleménye az volt, hogy az ungi egyházmegyéhez tartozó szlovák községekben mindig is szlovákul folyt az istentisztelet, nyelvi szempontból nem indokolt a szétválasztás. A lelkészkar ragaszkodott az egységes ungi egyházmegyéhez, az volt a véleménye, hogy a szlovák egyházmegye kérdéséről népszavazásnak kell döntenie. A Ruszinszkói Magyar Hírlap kommentárja: „Ruszinszkónak külön református püspökséggé kell alakulnia s az ungi egyházmegye egysége a ruszin és szlovák határok kiigazításáig épségben tartandó, mert az egész Ung megye Ruszinszkóé!” Ugyanekkor tartották a Máramaros-ugocsai Református Egyházmegye lelkészi közgyűlését Nagyszőlősön. Elhangzott, hogy a 32 egyházközségből a „földarabolás miatt” 25 maradt meg az egyházmegye kebelében. Kimondta a gyűlés, hogy „Podkarpatszka Rusz reformátusainak külön egyházkerületbe (püspökségbe) szervezése iránt megteszi a szükséges lépéseket és erre hívja fel Bereg és Ung reformátusait is.” 1921 júl.-ában Ungváron ref. presbiteri ülésen Barkaszy Károly szalókai lelkész indítványozta, hogy „a volt ungi egyházmegyéből Ruszinszkóban maradt” 12 egyházközség mondja ki a volt egyházmegyéjétől való elszakadást, és alakítson önálló kárpátaljai egyházmegyét. 1921 augusztában Beregszászban értekezletet tartottak a Máramaros-ugocsai, Beregi és Ungi Református Egyházmegyék küldöttei. A máramaros-ugocsai egyházmegye részéről Sütő Áron egyházmegyei főjegyző javasolta, hogy a fenti három egyházmegye alakítsa meg a külön egyházkerületet. 1921 dec.-ében megalakult a szervező bizottsága, 1922. okt. 31-jén pedig kimondták a ~ létrejöttét. Egyelőre csak a helyettes püspököt választották meg Biki Ferenc személyében. 1923. ápr. 17-én a ~ első püspökévé választották meg Bertók Béla munkácsi lelkészt, beregi esperest, akit jún. 7-én a munkácsi ref. templomban iktattak be. Rövidesen Léván a Szlovenszkói és Ruszinszkói Egyetemes Református Egyház első törvényhozó zsinata hivatalosan elismerte a ~ megalakulását. 1925. dec. 16-án a háború óta először került sor Kárpátalján ref. papavatásra. Az állam az egyházkerületet 1932-ben ismerte el hivatalosan. 1939. márc. 1-jén Budapesten a magyarországi ref. egyház zsinata elfogadta „A Magyarországhoz visszacsatolt területeken levő református egyházi önkormányzati testületnek a magyarországi református egyház többi részével való egyesülése végrehajtásáról szóló II. tc.-t” (Horthy kormányzó jóváhagyása okt. 28-án). Ezzel a ~ megszűnt létezni, a régió a magyar fennhatóság alatt ismét a Tiszántúli Egyházkerületbe tagolódott be. – Ir. Czibulka Zoltán: Kárpátalja településeinek vallási adatai 1880–1941 (2000); Peyer-Müller Fritz: A Kárpátaljai Református Egyház története a két vh. között – kitekintéssel a jelenre (1994); Útközben. Tanulmányok a kárpátaljai magyarságról (1998).