Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

húsvéti szokáskör

A karácsony mellett (karácsonyi szokáskör) a legnagyobb keresztény ünnepkör. Krisztus feltámadásának az ünnepe, ekkor ér véget a negyven napos böjt (az ünnep magyar megnevezése is innen származik: böjt = hústól való tartózkodás). Mozgó ünnep, hét héttel követi a farsangot (farsangi szokások), és ötven nappal előzi meg a pünkösdöt. Mai egyértelmű keresztény jellege ellenére nyilvánvaló kereszténység előtti téltemető, tavaszköszöntő rítusokat is magába olvaszt. Egy sor egyházi szertartás és a népi vallásosság keretébe tartozó szokás kötődik ezekhez a napokhoz (körmenetek, nagypénteki mosdás, ételszentelés stb.). Profán jellegű népszokások elsősorban húsvéthétfőhöz kapcsolódnak (locsolkodás, korbácsolás). A locsolóversikék bizonyos táji különbözőségeket is felmutatnak. A Bodrogköz és Ung-vidék hosszú és igényesen formált versei minden valószínűség szerint a sárospataki diákköltészet hatásait hordozzák. – Ir. Lukács László: A húsvéti korbácsolás interetnikus vonatkozásai (Acta Museologica 1–2, 1994); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (1968); Viga Gyula: Húsvéti köszöntők és locsolóversek a Bodrogközből. (In Liszka József (szerk.): „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok. Tanulmányok a 65 éves Ág Tibor köszöntésére, 1993).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
FejezetNéprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID374325
Módosítás dátuma2015. május 8.

Hibát talált?

Üzenőfal