Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Város a Privigyei járásban, a Madaras és a Körmöci-hegység között, Privigyétől DK-re. L: [1921] – 9796, ebből 5284 (53,9%) német, 3804 (38,8%) szlovák, 209 (2,1%) magyar; [2011] – 17 766, ebből 16 848 (94,8%) szlovák, 84 (0,5%) magyar, 46 (0,3%) német nemzetiségű. A: [2011] – 15 946 (89,8%) szlovák, 134 (0,8%) magyar, 39 (0,2%) német. V: [2011] – 6471 r. k., 314 ev., 101 jehovista, 43 gör. kat., 25 ref. – Német telepesek alapították a 14. sz.-ban, 1837-ben mezővárosi kiváltságokat kapott, a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 19. sz. közepén feltárt barnaszénbányáiban a 20. sz. elején indult meg a nagyüzemi termelés. A sikeres szénbányászat által a 20. sz. második felére Szl. legnagyobb bányavárosává vált. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Legjelentősebb műemléke az 1340–60 között gótikus stílusban épült, 1603-ban reneszánsz stílusban átalakított s 1958-ban újjáépített r. k. (Szt. Katalin-) templom. R. k. (Jó Pásztor) temploma 1941-ben, késő barokk stílusú r. k. (Nepomuki Szt. János-) kápolnája a 18. sz.-ban épült. – 1976-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Morovnót (Morovno) és Újgyarmatot (Nová Lehota).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID377922
Módosítás dátuma2015. január 23.

Hibát talált?

Üzenőfal