Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz

Halálhelyjelek

A tragikus körülmények között életüket vesztett személyek emlékét jelölő különféle objektumok (koszorúk, keresztek, emléktáblák, ún. „kvázi sírok” és más állandó emlékjelek) azon a helyen ahol a halállal végződő tragédia megtörtént. Legelterjedtebbek a közlekedési balesetek áldozatainak emlékére a közutak mentén, vasúti átjárók mellett állított halálhelyjelek, de megtalálhatóak más helyeken is, mint például folyók és tavak mellett, hidakon stb. A szokás időbeni megjelenése a múlt ködébe vész, azonban már 16. századi adatokkal is rendelkezünk a különféle szakrális kisemlékek (pl. keresztek) állítása kapcsán. Különbséget kell tennünk azonban haláljelek és ~ek között. A haláljelek nem mindig állnak a baleset helyszínén, a ~ek ezzel szemben közvetlenül azt a helyet jelölik, ahol a tragédia bekövetkezett. A ~ek jelölése és látogatása bizonyos idő elteltével megszűnik, több esetben viszont a kezdeti emlékjeleket (keresztek, fatáblák) ún. állandó ~re (fémből, kőből készült keresztek, kisebb nagyobb kőből készült emlékművek) cserélik. Ezek egy részén megjelenik az elhunyt képi ábrázolása is: kezdetben papírfényképek, azonban az ún. állandó ~en porcelán foglalatban vagy gravírozott formában találhatók. Az ezekhez az emlékjelekhez fűződő kultusz és a látogatási alkalmak sok tekintetben megegyeznek a temetői sírlátogatási kultusszal. – Ir. Kovács Ákos szerk. Haláljelek. Budapest: Liget 1989.; L. Juhász Ilona: A harmincnégyes kőnél… Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén. Somorja–Komárom: Fórum Kisebbségkutató Intézet–Etnológiai Központ 2013.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJI - L. Juhász Ilona
Rövid URL
ID518600
Módosítás dátuma2017. december 1.

Hibát talált?

Üzenőfal