Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)

Gölnicbánya (Gelnica; Göllnitz)
Gölnicbánya − Főtér és városháza (SzL)

Város és járási székhely a Gömör–Szepesi-érchegység ÉK-i részén, a Gölnic folyó völgyében, Kassától ÉNy-ra. L: [1921] – 3737, ebből 2185 (58,5%) német, 1123 (30,0%) szlovák, 225 (6,0%) magyar; [2011] – 6202, ebből 5233 (84,4%) szlovák, 81 (1,3%) roma, 24 (0,4%) német, 5 (0,08%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5123 (82,6%) szlovák, 168 (2,7%) roma, 30 (0,5%) német, 8 (0,1%) magyar. V: [2011] – 3845 r. k., 206 ev., 202 gör. kat., 8 ref. – Német telepesek által a 12. sz.-ban alapított bányaváros volt, a szepességi bányászat központja, amelynek hegyeiben aranyat, ezüstöt, rezet, később pedig vasércet bányásztak. 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elveszített városi rangját 1962-ben kapta vissza. 1960-ig és 1996 óta járási székhely. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Gótikus stílusú r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma a 14. sz. közepén, a városháza a 18. sz. második felében, a klasszicista ev. templom 1787-ben, a Gölnic folyó fedett fahídja 1831-ben épült; Bányamúzeuma 1938-ban nyílt meg. Vasércbányászata mellett jelentős faiparral rendelkezik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésGölnicbánya [Gelnica]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID373602
Módosítás dátuma2015. december 10.

Hibát talált?

Üzenőfal