Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések

Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)

Város és járási székhely a Körmöci-hegység és a Selmeci-hegység közötti ~i medencében, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól Ny-ra. L: [1921] – 1371, ebből 1327 (96,8%) szlovák, 15 (1,1%) magyar; [2011] – 19 883, ebből 15 484 (77,9%) szlovák, 565 (2,8%) roma, 111 (0,6%) cseh és morva, 84 (0,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 15 406 (77,5%) szlovák, 523 (2,6%) roma, 120 (0,6%) cseh, 116 (0,6%) magyar. V: [2011] – 9693 r. k., 478 ev., 69 gör. kat., 26 ref. – A besztercebányai r. k. püspökség egykori mezővárosa volt, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza; 1928-ig, majd 1960 óta járási székhely. A 20. sz. második felében Szl. egyik legjelentősebb gyárvárosává, az ország alumíniumiparának központjává vált. – Pázmány Péter által 1631-ben építtetett reneszánsz-barokk stílusú kastélya, amelyet a 19. sz.-ban empire stílusban alakítottak át, 1776-tól 1941-ig a besztercebányai püspökök nyári rezidenciája volt. Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. Kereszt felmagasztalása) temploma 1806–13 között klasszicista stílusban épült, kriptájában több besztercebányai püspök nyugszik. – 1969-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Felsőapátit (Horné Opatovce), 1971-ben Saskőváralját (Šašovské Podhradie), 1971–90 között hozzá tartozott Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska), 1980–90 között Lutilla (Lutila).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésGaramszentkereszt [Žiar nad Hronom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID373458
Módosítás dátuma2015. december 10.

Hibát talált?

Üzenőfal