Menu
  • Főoldal
  • Tudástár
    • Kronológia 1918-tól napjainkig
      • A (cseh)szlovákiai magyarok történeti kronológiája 1918–1944
      • A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992
      • A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918-1944
      • Kronológia 1993–2004
      • Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2005, 2006, 2007
    • A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig
      • Személyiségek
      • Települések
      • Intézmények
      • Néprajz
      • Oktatásügy
      • Történelem
      • Egyéb
    • Intézmények
      • Intézmények, szervezetek
      • Csemadok alapszervezetek
      • Művészeti együttesek
      • Csemadok területi választmányok
      • Községi hivatalok
      • Kézművesek adatbázisa
    • Kisebbségeket érintő jogszabályok
      • Összes
      • Kormányrendelet [Nariadenie vlády]
      • Törvény [Zákon]
      • Hirdetmény [Vyhláška]
      • Határozat [Nález]
      • Értesítés [Oznámenie]
      • Állásfoglalás [Uznesenie]
      • Az SzK Alkotmánya [Ústava SR]
    • Close
  • Kép-Hang
    • Képeslapgyűjtemény
      • Összesített képeslapgyűjtemény
      • Close
    • Fotóarchívum
      • Összesített fotóarchívum
      • Az Adatbank fotóarchívuma
      • Az FKI fotóarchívuma
      • Emlékművek – emlékhelyek – vizuális nyelvhasználat
      • Az Etnológiai Központ DIA gyűjteménye
      • Sociophoto 2012 díjnyertes fotói
      • A CSEMADOK fotóarchívuma
      • A Szőttes KNE fotóarchívuma
      • Close
    • Hangarchívum
    • Videóarchívum
    • Close
  • Könyvtár
    • Gyűjtemények
      • CD gyűjtemény
      • Folyóirattár
      • Magyarországi lapok
      • Nemzetiségi lapok
      • Szakdolgozatok
      • Szlovák nyelvű lapok
      • Videókazetták
    • Bibliográfiák
      • Történeti bibliográfia (1990-2008)
      • Néprajzi bibliográfia
      • Arany A. László
      • Csallóközről szóló irodalom
      • Az 1990 után megjelent helytörténeti irodalom bibliográfiája
      • Gyönyör József
      • Szalatnai Rezső [hagyaték]
      • Református vonatkozású könyvek (1990-2007)
      • Tőzsér Árpád személyi bibliográfiája
      • Turczel Lajos [személyi]
      • Vajkai Miklós
      • Zalabai Zsigmond [személyi]
    • Repertóriumok
      • A Hét (1986 – 1992) évfolyamának repertóriuma
      • Fórum Társadalomtudományi Szemle I-X (1999-2008) évfolyamának repertóriuma
      • Magyar Figyelő repertóriuma
      • Az Új Élet (1932 – 1944) évfolyamának repertóriuma
    • Könyvtárkatalógusok
      • Bibliotheca Hungarica
      • Etnológiai Központ
    • Close
  • Levéltár
    • Egyéni hagyatékok
      • Arany A. László hagyatéka
      • Gyönyör József iratai
      • Győri Dezső hagyatéka
      • Szabó Rezső iratai
      • Szalatnai Rezső hagyatéka
      • Turczel Lajos levelezése
      • Ungváry Ferenc hagyatéka
      • Varga Sándor iratai
    • Gyűjtemények
      • Képzőművészeti kiállítások katalógusai
      • Kisnyomtatványok
      • Naptárak
      • Plakátok
      • Néprajzi adattár
    • Dokumentumok
      • 1968 és a csehszlovákiai magyarság
      • A Csemadok tagság központi nyilvántartási jegyzéke 1949–1952
      • A lakosságcsere keretében magyarországi áttelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékei (1946)
      • A rendszerváltás évei dokumentumokban
      • Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919–1936
      • Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I.
      • Iratok a Kárpátaljai Magyarság Történetéhez 1918–1944
      • Komjáthy István: Fejezetek a Csallóköz népnyelvéből
      • MPP (Független Magyar Kezdeményezés/Magyar Polgári Párt)
      • ŠTB ügynökök listája
    • Iratok
      • Központi Bizottság
      • Központi Bizottság Elnöksége
      • Országos Közgyűlés
      • Járási Elnökség
      • Fesztiválok
      • Énekkarok
      • Irodalom, színjátszás
      • Táncegyüttesek, táncmozgalom
      • Táborok
      • Versenyek, vetélkedők
      • Egyéb
    • Digitális Levéltár
      • A szlovákiai magyarok történetének Digitális Levéltára
      • A szlovákiai magyarok és a gulág
    • Close
  • Települések
  • DigiTéka
    • Digitalizált könyvek
      • Arcanum
        • 136 szlovákiai magyar kézikönyv (felvidéki magyar szépirodalom, történelem, néprajz és irodalomtörténet)
      • Biblionet
        • 39 szlovákiai magyar kézikönyv (felvidéki magyar szépirodalom, történelem, néprajz és irodalomtörténet)
      • Kisnyomtatványok
        • A Szlovákiai Magyar Levéltárban található kisnyomtatványtárból digitalizált aprónyomtatványok gyűjteménye az 1958 és 2016 közötti időszakból, amelyek huszonhárom, főleg a Csemadok által szervezett országos jelentőségű kulturális eseményhez kapcsolódnak.
    • Digitalizált folyóiratok
      • Új Szó
        • Az Új Szó napilap 1948-2010 közötti összes példánya
      • Irodalmi Szemle
        • Az Irodalmi Szemle összes száma 1958-tól napjainkig
      • A Hét
        • A Hét kulturális hetilap 1956-tól a megszűnéséig (1997)
      • Prágai Magyar Hírlap
        • 1922 – 1938
      • Regionális lapok
        • Olyan regionális lapok és helyi jellegű időszakos kiadványok gyűjteménye, amelyek digitális formában is elérhetőek az interneten és a szociális hálókon.
    • Néprajzi Adattár
      • Szakrális Kisemlék Archívum
        • a Szakrális Kisemlék Archívum és a Temető Dokumentáció az Etnológiai Központ gyűjteménye, közel 1600 objektumot és több mint 7000 fotót, térképet, rajzot valamint dokumentumot tartalmaz
      • Digitalizált évkönyvek
        • A gyűjtemény olyan, a mai Szlovákia területén 1945 előtt kiadott magyar egyesületek/szervezetek/pártok naptáraiból és egyes magyar tannyelvű iskolák/osztályok iskolai értesítőiből áll, amelyek a Bibliotheca Hungarica állományában megtalálhatóak.
    • E-könyvek
      • Nemzetiségi évkönyv
      • Könyvek
      • Közéleti krónika
      • Lapok, folyóiratok
      • Tanulmányok
      • Társadalmi és kulturális események
    • Close
  • Rendezvények
  • Szolgáltatások
Itt vagy most:Főoldal » Lexikon » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig » Csehszlovákia

A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Csehszlovákia

(1918–1938, valamint 1945–1960 Csehszlovák Köztársaság; 1938–1939 Cseh-Szlovák Köztársaság; 1960–1990 Csehszlovák Szocialista Köztársaság; 1990–1992 Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság) ~ mint az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése után kialakult utódállamok egyike, az első vh. végén a győztes hatalmak által szorgalmazott új európai geopolitikai rendezés és a cseh és szlovák nemzet önrendelkezési jogának érvényesítése következtében jött létre. Határait a versailles-i, a saint-germain-i, a trianoni békeszerződés, valamint a Romániával 1920-ban és a Lengyelországgal 1921- ben megkötött szerződések határozták meg. A csehszlovákiai magyar kisebbségnek 1992- ig állami keretet biztosító ~ története két egymástól jól elkülöníthető korszakra osztható: a két vh. közötti, ill. a második vh. utáni időszakra. Az ún. első Csehszlovák Köztársaság 1918. okt. 28-án alakult meg (→Csehszlovákia megalakulása) s 1938. okt. 6-ig, Szlovákia autonómiájának kihirdetéséig tartott. A 140 021 km2 területű állam a történelmi Csehország, Morvaország és Szilézia, valamint a trianoni békeszerződés által ehhez hozzácsatolt volt magyarországi területekből (Szl. és Kárpátalja) tevődött össze. Az ország első alkotmányának 1920 ápr.-ában történő elfogadásáig tartó időszak a nemzeti diktatúra korszaka, amikor a cseh-szlovák többség diktatórikus eszközökkel kényszerítette akaratát a német, magyar és más kisebbségekre. 1920-tól parlamentáris demokráciaként működött, amelyben biztosították az állampolgárok alapvető szabadságjogait. Az állam élén a parlament által választott köztársasági elnök állt. Ezt a tisztséget 1918-től 1935-ig Tomáš Garrigue Masaryk, majd 1935-től az első köztársaság bukásáig Edvard Beneš töltötte be. Az első köztársaság teljes időszaka alatt megoldatlan maradt a nemzetiségi kérdés. A Csehszlovák Köztársaság a lakosság közel 40%-át kitevő nemzeti kisebbségeknek biztosította ugyan az alapvető kisebbségi jogokat, a szláv nemzetállami törekvések miatt azonban a német, a magyar és a többi kisebbségek számos jogos követelése maradt teljesítetlenül. Legalább ugyanilyen gondot okozott a csehszlovakizmus, vagyis az egységes csehszlovák nemzet ideológiája, amely a centralista állammodell legfontosabb hivatkozási alapja volt. A csehszlovakizmust elutasító szlovák politikai erők a szlovák nemzet önállóságát vallották és Szl. autonómiájának a megteremtésére törekedtek. A két háború közötti időszakban ~ fejlett ipari állam volt, ahol az életszínvonal európai viszonylatban is magasnak számított. Nagyok voltak azonban az eltérések az egyes országrészek között. A fejlett Csehországgal szemben Szl. továbbra is mezőgazdasági jellegű országrész maradt, Kárpátalja pedig a térség legszegényebb régiói közé tartozott. A harmincas években bekövetkezett európai változások, a szlovák, német és magyar lakosság megoldatlan problémái súlyos válságba sodorták Csehszl.-t, amely fokozatosan elveszítette legfontosabb külpolitikai támaszait, a Kisantantot és Franciaországot. A hitleri Németország nyomására megszületett müncheni egyezmény nemcsak a németek által lakott területek elvesztésével, hanem a parlamentáris demokrácia meggyengülésével és ezzel együtt az első csehszlovák köztársaság bukásával is együtt járt. A szlovák autonómia kikiáltásától 1939. márc. 14-ig, a csehszlovák állam megszűnéséig tartó időszak az ún. második köztársaság időszaka, amikor az állam hivatalos neve a kötőjeles formájú Cseh-Szlovák Köztársaság volt. A Müncheni döntés, valamint D-Szl. első bécsi döntés általi elcsatolását követően Cseh-Szlovákia területe 41 098 km2-rel csökkent. A Németországgal közös természetes határait, valamint stratégiai iparvidékeinek nagy részét elveszítő ~ Németország befolyása alá került, s mind a cseh országrészben, mind pedig az autonóm Szl.-ban autoritatív, fasiszta tendenciák jelentkeztek. Az egyre inkább radikalizálódó szlovák törekvések Hitler terveivel összhangbanSzlovákia önállóságának kikiáltásához vezettek, amelyre 1939. márc. 14-én került sor. Ezzel egyidőben német csapatokk meg Csehországot, s a birodalomhoz csatolták, Kárpátaljára pedig a magyar hadsereg vonult be, s csatolta vissza ezt a területet Mo.-hoz. Ezzel mintegy húsz évvel a születését követően ~ megszűnt létezni. A második vh. idején külföldre távozott csehszlovák politikusok – a Müncheni döntés után tisztségéről lemondott Edvard Beneš vezetésével – Londonban megalakították az emigráns csehszlovák kormányt, amelynek célja az 1938 előtti határokkal rendelkező ~ felújítása volt. Ezt a szándékot a háború folyamán az antifasiszta hatalmak is támogatni kezdték, így a Németországgal szembeni győzelem megnyitotta az utat ~ 1945-ben bekövetkezett újjáalakításához. Az újjáalakult ~ visszakapta a müncheni döntés és az első bécsi döntés által elveszített területeit, sőt az 1947-es párizsi békeszerződésben a pozsonyi hídfő három faluját is neki ítélték. Szovjet nyomásra „önként” lemondott viszont Kárpátalja területéről, amelyet 1945-ben a Szovjetunióhoz csatoltak. Így az 1945 utáni ~ területe az első köztársasághoz képest kisebb, 127 900 km2 volt. Az új csehszlovák állam a szovjet érdekszféra államai közé került. Az 1945 és 1948 közötti időszak alapvető dokumentuma a kassai kormányprogram volt, amely meghatározta ~ bel- és külpolitikai irányultságát. Az első köztársasághoz képest jelentős mértékben korlátozta a demokratikus intézményrendszert, s egy tisztán szláv nemzetállam megteremtését irányozta elő. Új elemként jelent meg a csehszlovák politikai életben a Nemzeti Front, amely egyrészt kizárta a közéletből a háború előtti jobboldali konzervatív és a totalitárius irányzatokat, másrészt biztosította a kommunista párt tényleges súlyától nagyobb befolyását. 1946 és 1947 folyamán a Szovjetunió támogatását élvező CSKP fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, majd 1948 febr.-jában átvette a hatalmat, s megkezdte a totalitárius rendszer kiépítését. Beneš köztársasági elnök lemondása után a hatalom Klement Gottwaldnak, a kommunista párt elnökének a kezében összpontosult. Az ötvenes évek a sztálinista típusú egypárti diktatúra időszaka ~ történetében, amelyet a demokratikus jogok felszámolása, a centralizált államhatalom kiépítése, az erőltetett iparosítás, a kollektivizálás, az ipar teljes államosítása és a másként gondolkodók üldözése jellemzett. ~ a szocialista blokk szilárd elemévé vált, belépett a KGST-be és a Varsói Szerződésbe. Az 1960-ban elfogadott új alkotmány ~ nevét Csehszlovák Szocialista Köztársaságra változtatta, rögzítette a kommunista párt vezető szerepét a társadalomban, és az állam egyetlen hivatalos ideológiájának a marxizmus-leninizmust ismerte el. A hatvanas években a gazdasággal és az életszínvonallal kapcsolatos elégedetlenség, valamint az ideológia és a kultúra terén részlegesen szabadabbá váló légkör következtében a társadalomban és a párton belül is reformmozgalom bontakozott ki, amely az 1968-as prágai tavasz eseményeihez vezetett. Az Alexander Dubček vezetésével megindított demokratizálást azonban a szocialista országok Csehszl.-ba bevonuló hadseregei erőszakkal félbeszakították, és a Szovjetuniót mindenben kiszolgáló Gustáv Husákot juttatták hatalomra. Az 1969-től tartó normalizáció a neosztalinizmus időszaka is egyben. Mivel a párt szigorú felügyeletet gyakorolt a társadalom fölött, a polgárok elfordultak a közélettől, a magánélet falai közé zárkóztak. A titokban szerveződő politikai ellenzék, elsősorban a Václav Havel neve által fémjelzett Charta 77, így csak az állampolgároknak egy szűk csoportjára tudott befolyást gyakorolni. A kommunizmus látványos és gyors bukása 1989-ben a bársonyos forradalom által következett be. A kommunista párt szinte napok alatt veszítette el hatalmát, s volt kénytelen átadni azt az ellenzéknek. 1990-ben lezajlottak az első szabad parlamenti választások. A közélet demokratizálása, a többpártrendszer bevezetése, a privatizáció, az utazás szabadsága a társadalom széles rétegeinek vágyait teljesítette. A rendszerváltás folyamata azonban felszínre hozta a szocializmus évtizedei alatt mesterségesen elfomzetiségi ellentéteket is, elsősorban a szlovákok emancipációs törekvéseit. 1990 ápr.-ában ~ megnevezése Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságra változott, a szlovák nemzeti erők azonban ekkor már a teljes önállóságra törekedtek. Noha a lakosság nagy része az egységes csehszlovák állam híve volt, a cseh és a szlovák politikai reprezentáció 1992 folyamán lefolytatott tárgyalásai a közös állam békés felbomlásához vezettek. 1992. dec. 31-én ~ megszűnt létezni, s helyette két független állam jött létre, a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (→Szlovákia). ~ köztársasági elnökei: Tomáš Garrigue Masaryk (1918–1935), Edvard Beneš (1935–1938), Emil Hácha (1938–1939), Edvard Beneš (1945– 1948), Klement Gottwald (1948–1953), Antonín Zápotocký (1953–1957), Antonín Novotný (1957–1968), Ludvík Svoboda (1968–1975), Gustáv Husák (1975– 1989), Václav Havel (1989–1992).

Rövidítések
~ - [tilde] a szócikk szövegében a címszót helyettesíti
A. - anyanyelv
ápr. - április
aug. - augusztus
c. - című
Csehszl. - Csehszlovákia
CSKP - Csehszlovákia Kommunista Pártja
D - dél(i) (égtáj)
dec. - december
É - észak(i) (égtáj)
Ek - egyéni kiállítások
elb. - elbeszélések
ELTE - Eötvös Loránd Tudományegyetem
EMP - Egyesült Magyar Párt
é. n. - év nélkül
ev. - evangélikus
évf. - évfolyam
febr. - február
Fm - főbb művei
FMK - Független Magyar Kezdeményezés
ford. - fordította, fordító
FTSZ - Fórum Társadalomtudományi Szemle
gör. kat. - görög katolikus
Gyk - gyűjteményes kiállítás(ok)
ha - hektár
ifj. - ifjabb, ifjúság(i)
ill. - illetve
illusztr. - illusztráció(ja), illusztrált(t)(a)
Ir. - Irodalom
ISZ - Irodalmi Szemle
izr. - izraelita
jan. - január
júl. - július
jún. - június
K - kelet(i) (égtáj)
kat. - katalógus
kb. - körülbelül
KB - Központi Bizottság
Km - köztéri művei
köt. - kötet
krit. - kritikák
L. - lakosság száma
máj. - május
márc. - március
Mk - művek közgyűjteményekben
MKDM - Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom
MKP - Magyar Koalíció Pártja
MNG - Magyar Nemzeti Galéria
MNP - Magyar Nemzeti Párt
Mo. - Magyarország
mon. - monográfia
MPP - Magyar Polgári Párt
MTA - Magyar Tudományos Akadémia
NG, Losonc - Novohradská galéria, Lučenec - Nógrádi Galéria
NG, Nyitra - Nitrianska galéria - Nyitrai Galéria
nov. - november
NY - nyugat(i) (égtáj)
OKP - Országos Keresztényszocialista Párt
okt. - október
p. - pagina, oldal
pl. - például
r. - regény
ref. - református
r. k. - római katolikus
röv. - rövidített, rövidítés, rövidítve
stb. - és a többi
sz. - század, századi
szept. - szeptember
szerk. - szerkesztő, szerkesztette
Szl. - Szlovákia
SZNG, Pozsony - Szlovák Nemzeti Galéria
SZNM, Pozsony - Szlovák Nemzeti Múzeum
Szt. - Szent
SZTA - Szlovák Tudományos Akadémia
tan. - tanulmányok
tc. - törvénycikk
törv. - törvény
tud. - tudomány(os)
ún. - úgynevezett
uo. - ugyanott
uő - ugyanő
v. - versek
V. - vallás
vál. - válogatott
vh. - világháború
vm. - vármegye

Hivatkozás
KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig, Történelem
SzerzőSA (Simon Attila)
Csehszlovákia nemzetiségi térképe 1926-ból (FI)Csehszlovákia nemzetiségi térképe 1926-ból (FI)

Kövess minket

Mások ezt ajánlják

Twitter

@foruminst követése


back up
© Copyright 2018 Szlovákiai Magyar Adatbank