Lexikonok - Személyiségek
1 2
46 találat

Andrásy Tibor

Részletek

(* 1932. máj. 29. Tornalja) Grafikus, festő. 1953-ben érettségizett a pozsonyi Iparművészeti Középiskolában; 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai és könyvillusztrátori szakán tanult. 1970 óta Somorján él. 1959-ben a lipcsei nemzetközi könyvkiállításon aranyérmet nyert.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTornalja [Tornaľa] / Somorja [Šamorín]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID370743
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bándy György

Részletek

Bándy György
Bándy György (FI)

(* 1950. szept. 6. Rimaszombat) Ev. lelkész, teológus, egyetemi oktató. Iskolai tanulmányait Somorján kezdte. A pozsonyi Evangélikus Teológiai Karon és a lipcsei egyetemen folytatott tanulmányai után 1974-ben szerzett teológusi oklevelet. Bakabányán (Pukanec) volt segédlelkész (1974– 76), Gútán volt (1976– 76) és Somorján (1977 – 2005) volt ev. lelkipásztor, jelenleg Somorján él. A pozsonyi Comenius Egyetem Ev. Teológiai Karán 1990-től oktat, 1991-ben docens és 2000-ben professzor lett. Az Ószövetségi Tanszéket 1996 óta vezeti, 2003-tól 2007-ig a dékáni tisztet töltötte be. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának is tanszékvezető tanára volt 2007–2015 között. Kutatási területe az ószövetségi teológia. Vezetése alatt készült el az Ószövetség ökumenikus szlovák fordítása. Tudományos dolgozatai szlovákiai, magyarországi és egyéb külföldi folyóiratokban jelennek meg. Több egyetemi tankönyv, jegyzet szerzője. 2008-ban a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díjával tüntették ki. 2010-ben Leonard Stöckel-díjat kapott.– Fm. Biblospytový úvod do Starej zmluvy (1993); Apoštolské vierovyznanie (1998); Dekalóg (1999); Úvod do exegézy Starej zmluvy (2002); Úvod do Starej zmluvy (2002); Teológia Starej zmluvy (2003); Exegéza Knihy proroka Jonáša (2004); Úvod do Starej zmluvy (2004); Dejiny Izraela (2006); Bevezetés az Újszövetségbe (2008);  Stará zmluva ako literárny fenomén (2009); Lukács különanyagának példázatai 2009); A Galatákhoz írt levél magyarázata (2010); Az Ószövetség teológiája (2010); Exegéza knihy proroka Micheáša (2011); Jelek János evangéliumában (2012); János levelei (2012); Kniha Rút (2012); Passio et resurrectio Christi (2013); Az újszövetségi krisztológia időszerű szempontjai és távlatai (2014); Lukács különanyagának narratív szövegei (2015); Slávnostné a kajúce žalmy (2015); Exegéza Knihy Józuovej (2016).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRimaszombat [Rimavská Sobota] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494364
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bauer Edit

Részletek

Bauer Edit
Bauer Edit (GJ)

(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő eltöltésének és a munkanélküliségnek a problémája. 1990-től aktívan politizál. Az Együttélés Politikai Mozgalom (1990–1998), majd az MKP parlamenti képviselője (1998–2004), közben a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztérium államtitkára (1998–2002). 2004-2014 között az Európai Parlament képviselője. 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371169
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bauer Győző

Részletek

Bauer Győző
Bauer Győző (GJ)

(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371175
Módosítás dátuma2019. december 3.

Bugár Béla 2.

Részletek

Bugár Béla 2.
Bugár Béla − politikus (GJ)

(* 1958. júl. 7. Pozsony) Tervezőmérnök, politikus. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1982). 1982–1990-ben a pozsonyi Nehézgépipari Vállalat tervezőmérnöke, 1990-től aktívan politizál. Az MKDM alapító tagja és parlamenti képviselője a Csehszlovák Szövetségi Gyűlésben (Prága, 1990–1992). 1991–1998-ban az MKDM, 1998–2007-ben az MKP elnöke. 1992-től a Szlovák Köztársaság Nemzetiségi Tanácsának képviselője (MKDM, majd 1998-tól MKP), 1998–2006-ban a parlament alelnöke, a ciklus végén rövid ideig elnöke volt. 2009-ben kilépett az MKP-ból és társaival Most–Híd néven új pártot alapított, melynek megalapításától az elnöke. – Fm. Olyan országban élek… (Szigeti Lászlóval közösen, 2004)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371703
Módosítás dátuma2019. december 4.

Cséfalvay Eszter

Részletek

(* 1947. máj. 16. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Komenský Egyetemen magyar–szlovák szakot végzett (1970). 1970–1991 között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1991-től a , majd az Új Nő szerk.-je. Szlovák (Alfonz Bednár stb.) és cseh írók (Jan Navrátil, Viktor Dyk, Miloš V. Kratochvíl) műveit fordítja magyarra.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID371898
Módosítás dátuma2019. december 3.

Dömötör Teréz; Szabó Juliska

Részletek

(* 1904. szept. 28. Somorja, † 1980. jan. 25. Budapest) Autodidakta munkásíró. Az elemi iskola elvégzése után cselédlányként, majd gyári munkásként dolgozott. Riportjai és dokumentumértékű tárcái, novellái kommunista lapokban (Munkás, Az Út, Korunk) jelentek meg. A Turczel Lajos összeállította Az éhség legendája (1975) c. hagyományantológiában 3 novellával és egy kisregénnyel szerepel.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID495721
Módosítás dátuma2019. december 5.

Élesztős Pál

Részletek

Élesztős Pál
Élesztős Pál (csa)

(* 1948. máj. 6. Kolozsnéma) Gépészmérnök, egyetemi tanár. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában érettségizett (1967). A pozsonyi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán szerzett oklevelet (1972). Tanulmányai befejeztével az egyetem Kémiai Gépek és Berendezések Tanszékén lett tanársegéd és aspiráns. Kandidátusi disszertációját 1977-ben védte meg. Ekkor az egyetem Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének adjunktusa, majd docense (1988) lett. Előadásait a szilárd és az alakítható testek és közegek mechanikájának témakörében tartotta. 1997–2007-ben a gépészmérnöki kar Rugalmasságtani és Szilárdságtani Tanszékének vezetője volt. 2007-ben megvédte egyetemi tanári szakdolgozatát az alkalmazott mechanika témakörében. 2007-től az Alkalmazott Mechanikai és Mechatronikai Intézet helyettes vezetője. A professzori kinevezést 2009-ben kapta meg. Kutatási területe a műszaki és alkalmazott szilárdságtan és a rugalmasságtan, elsősorban a hő hatására az atomerőművekben, a kémiai és a petrokémiai berendezésekben lejátszódó részfolyamatok, ill. feszültségnövekedés vizsgálata. Eddig közel száz tudományos közleményt publikált önállóan vagy másokkal közösen. Ipari vállalatok számára több mint száz jelentős tervezetet készített el és kivitelezett. Számos tudományos projektben közreműködött (VEGA, APVT, CEEPUS stb.), az Atlantis projekt szlovákiai koordinátora. Az MTA köztestületi tagja. Somorján él.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKolozsnéma [Klížska Nemá] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494417
Módosítás dátuma2019. december 4.

Érsek Árpád

Részletek

(* 1958. jún. 22., Pozsony) Vívóedző, politikus, miniszter. Születése óta Somorján lakik, itt végezte 1964–1977 között alapiskolai és gimnáziumi tanulmányait. A pozsonyi Comenius Egyetem Testnevelési Karán szerzett testnevelői tanári oklevelet és 1984-ben pedagógiai doktori címet. Fiatal korától vívott, később a szlovák vívóválogatott edzője lett. 2009-ben kezdett politizálni és 2010-ben a MOST-HÍD párt jelöltjeként a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának képviselője lett. A 2012-ben és 2016-ban tartott parlamenti választások során is képviselői mandátumot szerzett. 2010 novemberében a közlekedési minisztérium államtitkárává nevezték ki, a közúti és a vasúti forgalommal, valamint a közlekedési beruházásokkal kapcsolatok ügyek felelőse volt. 2016 augusztusától a közlekedésügyi, építésügyi és a régiófejlesztési tárca vezetője. Somorján él.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID519331
Módosítás dátuma2019. december 4.

Farkas Gyula 1.

Részletek

(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDénesd [Jánošíková] / Somorja [Šamorín]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495778
Módosítás dátuma2019. december 4.

Forgács Krisztián

Részletek

(* 1950. ápr. 3. Pozsony) Geográfus, vívó. Somorján érettségizett (1968), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án geográfusi oklevelet szerzett (1973). 1962–1981 között többször volt Szl. egyéni vívóbajnoka.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID373233
Módosítás dátuma2019. december 9.

Forgács Oszkár

Részletek

(* 1919. Somorja, † 2003. júl. 9. Somorja) Vívóedző, a sportág jelentős szlovákiai alakja. Vívóiskolájában számos kitűnő sportoló nevelkedett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőMK - Mészáros Károly, J.
Rövid URL
ID373236
Módosítás dátuma2019. december 9.

Fóthy János

Részletek

Fóthy János
Fóthy János (csa)

(* 1938. máj. 23. Oroszka) Állatorvos, élelmiszer-higiénikus, közíró, helytörténeti író. Iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, majd Párkányban folytatta és a gadóci mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett. 1965-ben a brünni Állatorvosi Egyetemen szerzett oklevelet. 1965–1974-ben körzeti állatorvos volt Illésházán, 1974–1979 között Algériában működött. Hazatérve 1979–1992-ben a somorjai állatorvosi központ főállatorvosa. 1994–1998-ban Somorja alpolgármestere. 1990-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom egyik alapítója, 1992–1994-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (MKDM). 2001-től a Somorja és Vidéke Kulturális Társulás elnöke. Ismeretterjesztő cikkei jelennek meg az egészségügy,az állategészségügy és az állattenyésztés köréből, ismertek publicisztikai írásai a kisebbségi kérdésről és az egyház gondjairól. Díjak, kitüntetések: a Szlovák Irodalmi Alap Különdíja a szlovák és a cseh állattenyésztési szakirodalom szakszerű bírálatáért (1986); Rákóczi-emlékérem (2001), első díj a Jobbágy Károly Alapítvány pályázatán (2008). – Fm. Mezőgazdasági gyakorlatok (állattenyésztés, 1990); Oroszka évszázadairól (2008); Öt év Afrikában (2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésOroszka [Pohronský Ruskov] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID373269
Módosítás dátuma2019. december 9.

Hecht Anna

Részletek

Hecht Anna
Hecht Anna (csa)

(* 1949. júl. 24. Tejfalu) Karnagy, pedagógus, Dunaszerdahelyen a Magyar Tannyelvű Általános Középiskolában érettségizett (1967), majd a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán tanári oklevelet szerzett matematika−fizika szakon (1972). 1983-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Matematika és Fizika Karán kisdoktori (RNDr.) címet szerzett. A somorjai, majd a dunaszerdahelyi zeneiskolát zongora tanszakon látogatta. 1993 nyarán Kecskeméten a Kodály Intézet nemzetközi karvezetőképző tanfolyamán Erdei Péternél, majd 1994-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyházzenei tanfolyamán Dobszay Lászlónál szerzett tanúsítványt. A somorjai gimnáziumban 1980-ban leánykart alapított, és 1992-ig vezette. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának 1989-től tagja, a szoprán szólam énekese, majd 1992 januárjától szólamvezetője és vezetőségi tagja. 2006-ban a kórus elnökévé és ügyvezetőjévé választották. 1973-tól énekese és szólamvezetője, majd vezetője és karnagya a somorjai HÍD Vegyeskarnak. 1996-tól több választási cikluson át országos alelnöke, 1998−99-ben fél éven át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége megbízott országos elnöke volt. A pedagógusszövetséget képviselve 1999-től 2006-ig a Szlovák Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának tagja volt. A bársonyos forradalom után két választási ciklusban Somorja város önkormányzati képviselője, 1990-től 1994-ig az oktatásügyi és kulturális szakbizottság vezetője. 2004−2006-ig a Nagyszombati kerületi Tanügyi Hivatal elöljárója. – Díjak, kitüntetések: Csemadok Közművelődési Díj (2014); Gubcsi Lajos Ex Libris Díja (2014). – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004); Ha megszólít az ének… (A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának [CSMTKÉ] története [1964–2004]) (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTejfalu [Mliečno] / Somorja [Šamorín]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494357
Módosítás dátuma2019. december 9.

Hideghéty Erzsébet

Részletek

(* 1931. nov. 5. Somorja) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1961). 1957–1991 között különböző könyvkiadókban (Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, Tatran, Madách Könyv- és Lapkiadó) dolgozott. 2001-ben A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. Cseh és szlovák szépirodalmi, ismeretterjesztő és gyermekkönyveket fordított magyarra.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID374031
Módosítás dátuma2019. december 9.

Jávorka Tamás

Részletek

(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja főterének rendezése; 1998: Olasz hadifoglyok emlékhelye (Somorja); 2001: GLOBAL EXPRESS – iroda és nagyraktár (Pozsony); 2003: a Magyar Koalíció Pártjának székháza (Pozsony); 2002: Fórum Kisebbségkutató Intézet, ráépítés (Somorja); 2003: Bőrgyógyászati Klinika (Somorja); 2004: BILLA, Logisztikai központ (Szenc).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID374706
Módosítás dátuma2019. december 10.

Keszeli Ferenc

Részletek

Keszeli Ferenc
Keszeli Ferenc (FI)

(* 1947. ápr. 14. Pozsony) Költő, író, publicista, műfordító. Vágkirályfán járt általános iskolába. A gimnáziumot Galántán, Párkányban és Pozsonyban végezte. 1964-től újságíró különböző lapoknál: 1964–65 között a Győzelmes út – galántai járási lap magyar kiadásának szerkesztője; 1965-től a Hét szerkesztő-riportere; 1967–68-ban szabadfoglalkozású riporter; 1968–1976-ban az  Új Ifjúság szerkesztő-riportere; 1976–1990 között a Hét munkatársa; 1990-től a lap megszűnéséig a Nap főmunkatársa. 1990-től 2008-ig a Magyar Távirati Iroda szlovákiai munkatársa (közben, 1989–1992 között a pozsonyi Magyar Kulturális Központban dolgozott). Versei, novellái, gyermekversei és meséi mellett ismertek művelődéstörténeti, ill. képzőművészeti tárgyú írásai. Cseh és szlovák nyelvből fordít. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2002-ben Táncsics Mihály-díjat kapott. Somorján él. – Fm. Ostromlétra (v., 1972); Kajla Fülöp kalandjai (mesék, 1986); Hókuszpókusz (gyermekv., 1987); Zátony a bárkán (v., 1988); Szóhancúr (gyermekv., 1990); Furafalvi kajlaságok (gyermekv. és mesék, 2000); Anno… (képeskönyv Pozsonyról, 2004); Génregény (v., 2006); A provincia kupolája (v., 2006). – Ir. Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Zalabai Zsigmond: Verstörténés (1995); Komáromy Sándor: Költők és művek a XX. század magyar gyermeklírájából (1998); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Duba Gyula: Gondok emléke – emlékek gondja (2007).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Vágkirályfa [Kráľová nad Váhom]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID375159
Módosítás dátuma2019. december 10.

Khín Antal

Részletek

(* 1884. ápr. 18. Vajka, † 1973. nov. 26. Budapest [Mo.]) Tanár, népismereti író, muzeológus. 1908-ban Budapesten szerzett tanári oklevelével Znióváralján, Stubnyafürdőn, Pozsonyban, majd Somorján tanított. Ez utóbbi helyen többedmagával létrehozta a Csallóközi Múzeumot (1928), amelynek 1940-ig igazgatója volt. Később a lévai tanítóképző igazgatója lett. 1945 után Budapesten élt, nyugdíjazásáig a Mezőgazdasági Múzeum tudományos főmunkatársa volt. Elsősorban a Csallóköz népéletét kutatta, főleg az ún. ősfoglalkozások (halászat, aranyászat stb.), valamint a néphit- és népszokások vizsgálata terén ért el jelentősebb eredményeket.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésVajka [Vojka nad Dunajom] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID375189
Módosítás dátuma2019. december 10.

Klimits Lajos 1.

Részletek

(* 1884. aug. 23. Somorja, † 1951. jún. 2. Somorja) Költő, jogász. A kereskedelmi akadémia elvégzése után 1902-től 1945-ig a pozsonyi városháza hivatalnoka. Közben jogot végzett (1935) a pécsi egyetemen. – Fm. Rohan az élet (v., 1927); Kacagj Bajazzo! (v., 1932); Hozsánna néked (v., 1940).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID375438
Módosítás dátuma2019. december 10.

Koller Gyula

Részletek

Koller Gyula
Koller Gyula (RE)

(* 1921. ápr. 1. Pozsonypüspöki, † 2015. nov. 26. Nádszeg) Egyházi szakíró, r. k. pap, szerkesztő. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Komáromban és Esztergomban végezte (1941). Ezután az esztergomi, majd a pozsonyi hittudományi főiskolán tanult. 1946-ban szentelték pappá. 1946–1950-ben segédlelkész, 1950–2000-ben egyebek közt Somorja, Vajka, Boldogfa, Pozsonypüspöki stb. plébánosa. A Glória magyar egyházi könyvkiadó egyik alapítója, 1990–2000-ben a Remény c. katolikus hetilap főszerkesztője. Az 1948–1949-ben magyarságmentő ténykedése miatt több hónapot vizsgálati fogságban töltött. Vallásos tárgyú cikkeket, imakönyveket, hittankönyveket is publikált. 2001-ben a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével, 2007-ben Fraknói Vilmos-díjjal tüntették ki. – Fm. Magvetők életútja (életrajzok, 2002); Napi üzenet I–II. (igemagyarázatok, Weibl Lipóttal, 2003, 2004).

Konrád József

Részletek

Konrád József
Konrád József (JSZ)

(* 1921. nov. 6. Somorja, † 2010. aug. 26. Komárom) Rendező, színész, színházigazgató, műfordító. A polgári iskolát szülővárosában végezte, reálgimnáziumba Pozsonyban kezdett járni 1936-ban. 1938 után átiratkozott Dunaszerdahelyre, s itt érettségizett 1943-ban. Alapító tagja a Csemadok somorjai helyi szervezetének, műkedvelő színjátszóként is itt lépett először színpadra. 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház alapító tagja: színésze, rendezője, 1956–1977-ben és 1979–1981-ben művészeti vezetője, 1962–1963-ban (Munk Istvánal és Tarics Jánossal), ill. 1977–1979 között megbízott igazgatója. Szlovák színműveket fordított magyarra. Hangjátékokban, ill. szlovák és magyar filmek kisebb szerepeiben is játszott. 1979-ben Érdemes Művész címmel tüntették ki, 2008-tól a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagja. – Főbb színházi szerepei: Ható Ignác (Urbán Ernő.: Tűzkeresztség); Timár Mihály (Jókai Mór–Fellegi István: Az aranyember); von Walter (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Asztrov doktor (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi) – Főbb rendezései: Peter Karvaš: Éjféli mise; Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény; Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk; Mikszáth Kálmán: Különös házasság; Egri Viktor: Szarkafészek; Sütő András: Tékozló szerelem; Dobozy Imre: Holnap folytatjuk; Gyárfás Miklós: Kisasszonyok a magasban; Lovicsek Béla: Csillagszemű asszony; Móricz Zsigmond: Kismadár; Molnár Ferenc: Liliom; Federico García Lorca: Bernarda alba háza; Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony; Fejes Endre: Rozsdatemető; Mikszáth Kálmán–Melichárek Jana;: Szent Péter esernyője; Móricz Zsigmond: Úri muri; Illyés Gyula: Bolhabál; Heltai Jenő: A néma levente; Arthur Miller: A salemi boszorkányok; Egri Viktor: Ének a romok felett; Görgey Gábor: Handabasa, avagy a fátyol titkai; Ján Solovič: Ez aztán a meglepetés; Eugén Labiche: Szalmakalap; Alekszandr Kornyejcsuk: A nagy műtét; Július Barč: Anya; Csiky Gergely: Kaviár; Darvas József: Kormos ég; Felkai Ferenc: Madách; Thurzó Gábor: Záróra; Dávid Teréz: Időzített boldogság; Ján Solovič: Meridián; Illyés Gyula: Dupla vagy semmi; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; Batta György: Kakastánc; Jókai Mór–Kopányi György: A kőszívű ember fiai; Szigligeti E.–Kopányi György: A cigány; Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor; Méhes György–Dobi Géza: A peleskei nótárius; Jókai Mór–Török Tamás–Dobi Géza: Szeretve mind a vérpadig; Vörösmarty Mihály–Benedek András: Czillei és a Hunyadiak; Carlo Goldoni: A legyező; Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tót Marival; Móricz Zsigmond: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; Jókai Mór: Facia Negra – Fordításai: Leopold Lahola, Ján Solovič, Peter Kováčik, Štefan Králik, Ivan Bukovčan darabjai. Hangjátékokban szerepelt, szlovák és magyar filmekben játszott. Találóak voltak rajzos színészkarikatúrái is – Fm. Hogyan kell rendezni? (Takáts Emőddel közösen) – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története; II. (1998); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID375606
Módosítás dátuma2019. december 10.

Kovács László

Részletek

Kovács László
Kovács László (FI)

(*1946. szept. 18. Csallóközcsütörtök) Tanár, tankönyvíró. Miután a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar ny2elv és irodalom – történelem szakos tanári oklevelet szerzett, a nyitrai tanárképző főiskolán volt oktató, majd a Csallóközi Múzeumban dolgozott történészként. 1984-től nyugdíjazásáig a somorjai magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított magyar nyelvet és történelmet. Közben 1990-től 2007-ig az intézmény igazgatója is volt. A bársonyos forradalom idején a Független Magyar Kezdeményezésben politizált. 1990-ben a rendszerváltó Szlovák Nemzeti Tanács kooptált képviselője volt. Alapító tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének és a Történelemtanárok Társulásának. Több tankönyv, helytörténeti, művelődéstörténeti, nyelvtani cikkek szerzője. – Fm. Középkori templomok Dél-Szlovákiában (mon. 2010); A magyar nép története 1 – 3. (tankönyv); Dél-Szlovákia középkori templomai (Görföl Jenővel, 2012); Hol sírjaik domborulnak (Görföl Jenővel, 2013); A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban (Görföl Jenővel, mon. 2014); Biblia pauperum (Görföl Jenővel, mon. 2015); Középkori templomok Pozsony vármegyében (Görföl Jenővel, mon. 2016).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsütörtök [Štvrtok na Ostrove] / Somorja [Šamorín] / Gelle [Holice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID375735
Módosítás dátuma2019. december 11.

Mayer Éva

Részletek

Mayer Éva
Mayer Éva (SZM)

(* 1983. szept. 10. Pozsony) Grafikusművész. Tanulmányait a budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika- és vizuális nevelőtanár szakán végezte (2003–2009), mesterei voltak Eszik Alajos és Somorjai Kiss Tibor. 2007-ben Erasmus-ösztöndíjasként félévet tanult Corkban (IRL), a Crawford College of Art and Design (CIT)-on. 2009-től a Magyar Grafikusművészek  Társaságának, 2010-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2011-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány kuratóriumának tagja. 2011-től Somorján a „DUNART.com” művésztelep főszervezője. 2002 óta Somorján és Budapesten él és alkot.Témáival az aktuális szociális problémákat és olyan tabu témákat feszeget, mint a betegség, társadalmi-kisebbségi konfliktusok vagy az elmúlás gondolatisága. – Fm. 2008: Diagnosis (Budapest); 2009: Hullámhossz (Dobó Biankával, Hódmezővásárhely); 2010: Réteghiány avagy Korlátok a fejedben vannak… (Somorja); 2011: Szakítópróba (Budapest); Életmérleg (Budapest). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2008: XXIV. Országos Grafikai Biennálé, (Miskolc); 2009: Black and white (Budapest); MKE – MNG Projekt (Budapest); Friss 2009 (Budapest); International Print Exchange Exhibition (Hamaoka); Yokohama Port Opening 150th Anniversary International Print Exchange Exhibition (Kanagawa); 2010: Art Fair 2010, Molnár Ani G. (Budapest); DEMO InterVIEWS 2.0 (Berlin); 2010: multiple matters – rafische Konzepte, International Print Network 2010, International Print Triennial Krakkó – Oldenburg – Bécs, (Bécs); 2011: Preview Berlin (Berlin).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőGyG - Gyenes Gábor
Rövid URL
ID493712
Módosítás dátuma2019. december 11.

Nagy László Endre

Részletek

(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1964-től újságíró volt Pozsonyban, ahonnan – ezúttal 1968-as magatartása miatt – távoznia kellett. 1988-ban Mo.-ra költözött. Elsősorban a dunai aranymosás emlékeit kutatta, erről számos cikket és több könyvet írt, dokumentumfilmet forgatott. Ismertek mese-, ill. mesefeldolgozás-kötetei is. – Fm. Az eltévedt napsugár (mesék, 1976); A Duna aranya (ismeretterjesztő, 1988); Aranymosás a Kárpát-medencében (mon., 1988); Felvidéki találkozások 1–2. (riportok, 2000); Aranymosás a Dunában (tan., 2001); Istenke legszebb ajándéka (cigány mesék, 2003).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID377304
Módosítás dátuma2019. december 11.

Nagy Myrtil

Részletek

Nagy Myrtil
Nagy Myrtil (FI)

(* 1970. jún. 26. Kassa) Tréner, konzultáns, szervező. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem etnológia és etnomuzikológia tanszékén diplomázott (2007). 1997–1999 között a Fórum Alapítvány szakelőadója, 1999–2003 között a Fórum Információs Központ igazgatója, 2004-től trénere, konzultánsa. Fő területe a civil és a nonprofit szektor; több szakmai társaság és alapítvány tagja, konzultánsa. 2002-ben részt vett a Szlovákiai Magyar Szervezetek Adattára létrehozásában. 1987-től a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes szólistája (közreműködött a Varsányi zenekar 1991-ben kiadott Régen volt, soká lesz c. lemezén), majd 1992-től táncosa, 2000-től 2008-ig Konkoly Lászlóval az együttes vezetője. Koreográfusként is aktív. 2003-ban Konkoly Lászlóval közösen rendezte a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Jöjjenek a lagziba c. műsorát. 2016-tól a somorjai Városi Művelődési Központ igazgatója. – Fm. Nonprofit 1×1. Útikalauz kezdő civil szervezetek számára (többekkel, 2002); 2% Dél-Szlovákiában (2005).;

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tejfalu [Mliečno] / Somorja [Šamorín]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID377316
Módosítás dátuma2019. december 11.

Németh Imre

Részletek

Németh Imre
Németh Imre (FI)

(* 1954. dec. 13. Kismagyar) Jogász, énekes. Pozsonyban érettségizett (1973), a pozsonyi Comenius Egyetemen jogi diplomát szerzett (1978). 1979–1982-ben a Csemadok KB népzenei szakelőadója, 1982–1988-ban és 1991-től a Szlovák Filharmónia Énekkarának tagja. 1986–1999-ben az Ifjú Szívek mellett működött régi zenei együttes (1988-tól: Gaudium) művészeti vezetője és szólóénekese. 1990-ben elindította a somorjai Samaria Régi Zenei Napokat. Szólóénekesként számos hanglemez énekese és közreműködője. – Díjak: Nyitott Európáért Díj (1998). – Fm. Négy krasznahorkai népdal (1972); Elveszett az ökröm, Szilicei népdalok (1974); Pásztor és betyár, Ipoly-vidéki népdalok, Édesanyám rózsafája (1980); Batta György: Töklámpás című mesejátékának zeneszerzője (1980); Régi korok zenéje (1989); The Best of Renaissence Music (1994); Cantica ad Adventum et Nativitatem Christi (1996); Zahovay Ernő: Még egy tangót (1999); „Conversio” (2000); „Varázstükör” (2007); Néma éj, felvidéki magyar költők megzenésített verseik (2011); Vallomás – Régi magyar dalok (2013); „Útravaló” (2014).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKismagyar [Malý Mager] / Somorja [Šamorín]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID377622
Módosítás dátuma2019. december 12.

Németh István László; Németh–Šamorínsky

Részletek

(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szivek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID377628
Módosítás dátuma2019. december 12.

Öllös László

Részletek

Öllös László
Öllös László (GJ)

(* 1957. júl. 14. Pozsony) Politológus, filozófus. Dunaszerdahelyen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakán végzett 1983-ban, 1994–1995-ben a Közép-Európai Egyetem Politikatudományi Tanszékén szerezte meg második diplomáját. 1995–1996-ban New York-ban a New School of Social Research ösztöndíjasa. 2004-ben politikai filozófiából PhD-fokozatot szerzett az ELTE-n, majd 2010-ben a Comenius Egyetemen habilitált. Az 1980-as években bekapcsolódott A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkájába. 1989-ben a Magyar Polgári Párt jogelődje, a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója, ill. elnökségének tagja. 2004-ben az ELTE-en a filozófia tudományokban, a politikai filozófia szakterületen védte meg doktori disszertációját. 1996-tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Politológia és Európai Tanulmányok Tanszékének oktatója, a komáromi Sellye János Egyetem vendégtanára. Alapításától tagja a kommunista titkosszolgálat adatait nyilvánosságra hozó Nemzeti Emlékezet Intézete elnökségének. 1999–2005 között a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője, majd a szerkesztőbizottság elnöke. Az Európai Unió tagállamai nyelvi kisebbségeit összefogó szervezet, az European Bureau of Lesser Used Languages (EBLUL) elnökségének tagja és szlovákiai szervezetének (SLOVBLUL) az elnöke. 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia külső köztestületi tagja.  2018-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést. –Fm. A New Balance: Democracy and Minorities in Post-Communist Europe (többekkel, 2003); Emberi jogok – nemzeti jogok (tan., 2004). Anthropological and Historical Approaches to Ethnic Relations in Postsocialist Europe (többekkel, 2006); Az egyetértés konfliktusa. A Magyar Köztársaság alkotmánya és a határon túli magyarok (tan., 2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Tejfalu [Mliečno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID378033
Módosítás dátuma2019. december 11.

Pogány Erzsébet

Részletek

Pogány Erzsébet
Pogany Erzsebet (Somogyi foto)

(1959. dec.  19. Pozsony, † 2018. máj. 06. Somorja)

Közgazdász, közéleti személyiség. 1997-ben a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomát, majd 2017-ben doktori címet szerzett.  A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom központi irodájának vezetője volt, később a Magyarok Világszövetségénél dolgozott. 2001-től a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet igazgatója. 2005-ben elindította a Felvidék.ma hírportált. Ugyancsak létrehozója és irányítója volt a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságnak.  Főbb díjak: Teleki Pál Érdemérem (2010), Esterházy Emlékérem (2014), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2015), Ex Libris Díj (2016), Széchenyi Társaság Díja (posztumusz, 2018), Magyar Örökség-díj (posztumusz, 2018), Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (posztumusz, 2018). Főbb műve: Együttélés öt éve (1995).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava] / Somorja [Šamorín]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID519500
Módosítás dátuma2019. december 12.

Pokstaller László

Részletek

Pokstaller László
Pokstaller László (HG)

(* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) Karnagy. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően 10 éven át vezette a Városi Tűzoltószervezet Fúvószenekarát és más félhivatásos zenekarokat. 1972-től a Híd Vegyeskar karnagya. 1978−1989 között a Központi Ének-Zenei Szakbizottság, majd 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja. Kezdeményezésére indult el Somorján az adventi hangversenyek hagyománya. 1988-ban megszervezte Somorján az I. Csallóközi Kórustábort. A vezetése alatt a kórus rendszeres szereplője volt a galántai Kodály Napoknak, ahol számos alkalommal szereztek aranykoszorús minősítést. 1985-ben a „Kultúra érdemes dolgozója” kitüntetést kapta. 2000-ben Somorja városa posztumusz Pro Urbe-díjjal tüntette ki. – Ir. Szőke József–Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától−Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőHG - Horváth Géza
Rövid URL
ID494832
Módosítás dátuma2019. december 12.

1 2
46 találat