Hagyomány Alap
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is,...megnyit →
Részletek
Szakmai szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar folklóregyüttesek szakmai támogatása, a szlovákiai magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának ápolása és megőrzése, kulturális és társadalmi események (fesztiválok, seregszemlék, kiállítások, továbbképzések és képzések) szervezése és a népi kultúra népszerűsítése. Ehhez járul hozzá többek között Archívumával is, melynek célja elsősorban Szl. magyarok lakta vidékein végzett gyűjtések archiválása és hozzáférhetővé tétele. Az Archívum több száz órányi videofelvételt és hangzóanyagot tartalmaz. Célcsoportját elsősorban a szélesebb nyilvánosság képezi, de az Ifjú Szivek Táncszínház szakmai háttérszervezeteként is működik. Szorosan együttműködik az MTA-val. – Vezető: Hégli Dusán.
Hajnal
Részletek
hajnal
Képes szépirodalmi és társadalmi folyóirat (Pozsony, 1921–1922, 1927). Az 1927-es szám szerzői között ott találjuk Kosztolányi Dezsőt, Győry Dezsőt és Szenes Erzsit. – Szerk. Nagy Árpád, (1921–1922); Páll Miklós (1927).
Hang
Részletek
A magyar ifjúsági klubok fóruma (Pozsony, 1966. ápr.–nov.). A Népművelés mellékleteként jelent meg havonta. Korábban Így Élünk Mi (1965–1966) címmel jelent meg. – Szerk. Duray Miklós, Gágyor Péter, Haltenberger Kinga, Sárszögi Görcsös Csilla.
Hétfő
Részletek
Sport- és szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1924. júl. 21.–nov. 17.). Néhány ismert mo.-i írón (Bodor Aladár, Herczeg Ferenc, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula) kívül dilettánsok írtak bele. – Szerk. Bodza Gyula, Nagy Gábor.
Híd–Most; Most–Híd; Híd
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári...megnyit →
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári...megnyit →
Részletek
Polgári politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok (A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Gál Gábor, Simon Zsolt) alapították Bugár Béla elnökletével. Célcsoportjának a magyarokon kívül a szl.-i nemzetiségeket és a szlovákokat tekinti. A 2010-es parlamenti választáson (szövetségben a Polgári Konzervatív Párttal, OKS) bejutott a szl. parlamentbe 17 képviselővel (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Dostál Ondrej, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Nagy József, A. Nagy László, Osuský Peter, Pfundtner Edit, Sidor Igor, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Zajac Peter) és kormánypárt lett. A 2012-es választáson 14 képviselővel ellenzékbe szorult (Bastrnák Tibor, Bugár Béla, Csicsai Gábor, Érsek Árpád, Gál Gábor, Chmel Rudolf, Jakab Elemér, Pfundtner Edita, Simon Zsolt, Solymos László, Šebej František, Švejna Ivan, Vörös Péter, Žitňanská Lucia). – IUVEN néven ifjúsági és IDEA néven női szervezetet alapított, partnere a Purt gömöri roma szervezetnek. – 2013 novemberében az Európai Néppárt tagja lett. 2014-ben egy képviselője (Nagy József) bejutott az Európai Parlamentbe. – Vezető: Bugár Béla (2009).
Híradó
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1937). A Vutkovich Sándor alapította Nyugatmagyarországi Híradó (1888–1918) folytatója. Tulajdonosa Arkauer István volt. Szoros kapcsolatot tartott a magyar ellenzéki pártokkal. Nagy érdeme, hogy gondosan számon tartotta és értékelte a pozsonyi magyar kulturális, zenei, képzőművészeti és sportélet eseményeit; ilyen vonatkozásban ma is értékes forrásnak számít. Külső munkatársként is sok hazai író és publicista dolgozott a lapnak, közülük a pozsonyiak s a Pozsony környékiek élvezték a legnagyobb publicitást. Állandó munkatársa volt az Amerikában élő Reményi József, akinek írói pályája a Nyugatmagyarországi Híradóban indult. A lap gazdag művelődéstörténeti anyagát főleg Alapy Gyula, Benyovszky Károly, Haiczl Kálmán, Kemény Lajos és Kumlik Emil írták. – Szerk. Vutkovich Ödön, Arkauer István, Aixinger László.
I-Á
Részletek
Humoros hetilap (Kassa, Pozsony, 1923–1925). Az 1929 dec.-ben induló Vizeslepedő az utódjának tekintette magát. – Szerk. Lukách Gyula.
Ifjú Előre
Részletek
A kommunista ifjúsági politikai, irodalmi és kulturális lap (Pozsony, 1929–1930). A Fiatal Dolgozó megszűnése után, indult. – Szerk. Sefránek Gyula.
Ifjú Harcos
Részletek
Kommunista ifjúsági havi folyóirat (Pozsony, 1934). Alcímében „a fasizmus és az imperialista háború elleni front lapjá”-nak nevezte magát. Valószínűleg csak egy száma jelent meg.
Ifjú Szivek Táncszínház
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
Részletek
Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).
Igazat mondunk a népnek
Részletek
Agitációs kiadvány (Pozsony, 1950–1951). A Pravda Nyomdavállalat adta ki. 1950-ben nyolc, 1951-ben huszonkét száma, s egy, ill. négy rendkívüli száma jelent meg. Az 1. szám címe „Az igazságot mondjuk meg az embereknek” volt.
Irodalmi Élet–Literárny život–Das Literarische Leben
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A...megnyit →
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A...megnyit →
Részletek
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A csehszlovákiai magyar könyvek közül Benjámin Ferenc és Fehér Jenő egy-egy regénye (Ádám és Éva, Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete) kapott méltatást. – Szerk. Kázmér Ernő.
Irodalmi Szemle
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg....megnyit →
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg....megnyit →
Részletek
Irodalmi Szemle − 57. évf. (FI)
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg. 1996 júl.-ától a lap kiadása (összevont lapszámokkal) folyamatossá vált. Az elmúlt évtizedekben jelentős érdemeket szerzett a kisebbségi magyar irodalom és szellemiség szervezésében. A szépirodalmi művek mellett rendszeresen közöl irodalomtudományi és -kritikai írásokat, valamint egyéb társadalomtudományi tanulmányokat (nyelvtudomány, történetírás, néprajz stb.). Kisebbségi képzőművészeti folyóirat híján kezdettől fogva teret adott a kisebbségi magyar képzőművészek, valamint cseh, szlovák és európai művészek alkotásai bemutatásának. Ma már a kisebbségi magyar irodalom négy nemzedékének nyújt közlési lehetőséget. Fábry Zoltán haláláig főmunkatársa volt az ~nek. – Szerk. Dobos László (1958), Duba Gyula (1968), Varga Erzsébet (1983), Grendel Lajos (1990), Tőzsér Árpád (1992), Fónod Zoltán (1996), Tóth László (2011), Szalay Zoltán (2013), Mizser Attila (2016).
Írók Kiadóvállalata (IKVA)
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet" egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.:...megnyit →
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet" egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.:...megnyit →
Részletek
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet” egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Vass László: A felvidéki magyar irodalom. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1969).
Ismerjük meg a Szovjetuniót
Részletek
A szovjetbarát szövetség szlovákiai bizottságának havilapja (Pozsony, 1952–1955).
Jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Részletek
jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó István.
Jó Gazda
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Részletek
Jó Gazda (FI)
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy László (2001).
József Attila Ifjúsági Klub – JAIK
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
Részletek
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).
Judea
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Részletek
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat szerepeltető irodalmi és művészeti rovatában többek között Antal Sándor, Faragó Sándor, Herczeg Gábor, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Patai József, Salamon László, Sebesi Ernő, Somlyó Zoltán, Szenes Erzsi, Telekes Béla, Újvári Imre és Újvári Péter írásaival találkozunk. – Szerk. Újvári Péter.
Kalligram
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Részletek
A Kalligram folyóirat címlapja (FI)
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi, cseh és külföldi szerzőkkel. 2005-től a folyóirat áttért a kéthavonkénti megjelenésre. – Szerk. Grendel Lajos (1992); Hizsnyai Zoltán (1994); Csehy Zoltán (2004); Németh Zoltán (2007); Mészáros Sándor (2008).
Kalligram Alapítvány
Részletek
Kulturális, közművelődési, tájékoztatási, oktatási, szakmai intézmény (Pozsony, 1997–2011). Célja a közép-európai régió kulturális, művelődési és tudományos kapcsolatainak támogatása, oktatási programok szervezése, művész- és tudóstalálkozók, szimpóziumok szervezése, jogi elemzések készítése. – Vezető: Prikler Lídia (1997).
Kalligram Könyv- és Lapkiadó
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Részletek
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett helyet biztosít a társadalomtudományoknak. A kortárs magyar próza és költészet a kiadói program részét képezi. Könyvsorozataiban (29 könyvsorozata van) olyan műveket jelentet meg, amelyek hiányoznak a magyar könyvpiacról. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban (Koncsol László szerkesztésében) a régióról szóló hely- és művelődéstörténeti műveket adja ki. A Mercurius Könyvek sorozat a szlovákiai magyarság történetének sorsfordulóira, ill. jelenlegi problémáira összpontosít. A Tegnap és ma sorozatban kortárs magyar írókat bemutató kismonográfiák, A XX. századi amerikai próza sorozatban a posztmodern irodalom legfontosabb művei jelennek meg. A Dominó Könyvek sorozat a közép-európai gondolat erősítését tűzte ki célul, a térség legjobb szakembereinek bevonásával. A Visegrádi Könyvek sorozatot a magyaron kívül más nyelveken is kiadta. 1991 és 2003 között kb. 300 művet jelentettek meg, 2001-től erőteljesen növekedett a más nyelvű (szlovák, esetenként cseh, angol) kiadványok száma. A kiadó felvállalta a különböző zsánerű (politikai, esztétikai, filozófiai stb.) sikerkönyvek más nyelvű kiadását is. Gazdagon illusztrált gyermekkönyveket is megjelentet. 1992-től kiadja a Kalligram magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóiratot; 1997-ben OS névvel társadalomtudományi havilapot indított szlovák nyelven, 2004-től pedig gondozásában jelenik meg az Anthropos című, szlovák nyelvű filozófiai folyóirat. Mo.-on a Pesti Kalligram Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft.-én keresztül van jelen. – Vezető: Szigeti László (1991).
Kálvinista Szemle
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
Részletek
A Kálvinista Szemle címoldala (FI)
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja a gyülekezeteket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. Igei mondanivalójában az egyházi évet követi. – Szerk. Varga Imre (1951); Mikó Jenő (1981); Erdélyi Géza (1997); Fazekas László (2010).
Katholikus Lelkipásztor
Részletek
Havonta megjelenő elméleti és gyakorlati papi folyóirat (Pozsony, 1923. okt. l.–1938. okt. 29.). Katholikus Hitszónok és Katholikus Akció címen mellékletei is voltak. – Szerk. Kőhegyi József (1923). – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).
Kempelen Farkas Társaság
Részletek
Tudományos, szakmai és érdekvédelmi szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar doktoranduszhallgatók összefogása és támogatása, szakmai konferenciák szervezése. – Vezető: Bara Zoltán (2000).
Képes Sportlap
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Részletek
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel magát. Figyelme minden sportágra és minden sportkerületre kiterjedt, s gondosan beszámolt a bajnokságok eredményeiről. Nevének megfelelően a képanyaga is gazdag volt. – Szerk. Niederhauser Károly (1930). – Ir. Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Képes Újság
Részletek
Képes társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1934). Két 24 oldalas száma jelent meg. Barta Lajos vállalkozása volt. Széles népfrontos nyitottságának megfelelően egyazon számban közölt képet a pozsonyi május elsejéről és a köbölkúti elsőáldozók ünnepéről. – Szerk. Kardos Ferenc (1934).
Képes Világ
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Részletek
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Zilahy Lajos stb.) alkotásait is közölte. – Szerk. Herczeg Gábor, Seidl Sándor.
Keresztényszocialista Diákok Szabad Szervezete
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
Részletek
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség számára az anyanyelvű közép- és szakiskolákat, a pozsonyi egyetemen a magyar hallgatók részére minden fakultáson a magyar nyelvű oktatást, Prágában pedig magyar nyelvi és irodalmi tanszék felállítását. Működését a csehszl. hatóságok betiltották, s pótlására alakult meg Pozsonyban a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége (MIPSZ). – Ir. Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után (Regio, 1990/2).
Kéve
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Részletek
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta. A spanyol polgárháború eseményeinek is folyamatos figyelmet szentelt, és kottával együtt közölte a Les Companias de Acero c. spanyol indulót. – Szerk. Keleti Ferenc.