Lexikonok - Intézmények
1 2 3 4 5 30
872 találat

Bodrogközi Néptáncegyüttes

Részletek

Királyhelmecen alakult 1974-ben. Táncaik elsősorban Bodrogköz hagyománykultúrájára épülnek. 1979-től Apróbodrogközi Néptánccsoport néven gyerekcsoportja működött. Fenntartója a királyhelmeci Városi Művelődési Központ, újabban pedig a királyhelmeci Polgári Kezdeményezések Klubja.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKirályhelmec [Kráľovský Chlmec]
SzerzőTA - Takács András
Rövid URL
ID371463
Módosítás dátuma2019. december 17.

Bódva Egyesület

Részletek

Célja a sport, a kultúra és a hagyományok támogatása, Szepsi város hagyományos kultúrájának feltárása és őrzése (Szepsi, 1994. Évente megrendezi a Kárpát-medence hosszútávfutóinak versenyét, a Bódva Kupát.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSzepsi [Moldava nad Bodvou]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371490
Módosítás dátuma2019. december 17.

Bódva-völgyi Településszövetség

Részletek

Huszonnégy település kistérségi társulása Szepsi környékén. A régió fejlesztésével kapcsolatos tanácsadással és segítségnyújtással foglalkozik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSzepsi [Moldava nad Bodvou]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371487
Módosítás dátuma2019. december 17.

Boltos

Részletek

A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID495592
Módosítás dátuma2019. december 17.

Boltos Magazin

Részletek

A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőFZ - Fónod Zoltán
Rövid URL
ID495593
Módosítás dátuma2019. december 17.

Borostyán Együttes

Részletek

Borostyán Együttes
Borostyán Együttes (FI)

Zenei együttes (Komárom, 1986). Versek megzenésítésével, a költészet értékeinek ápolásával foglalkozik. Működését a Borostyán Társaság támogatja, amely évente megrendezi a komáromi Borostyán Zenés Fesztivált. Az együttes tagjai: Nagy László – ének, gitár; Nagy Hollósy Zsuzsanna – ének, hegedű, vokál; Kántor Krisztina – fuvola, furulyák, ír furulya; Hántai Ferenc – basszusgitár; Horváth Ákos – dob, bongó, cajon, perkák; Homoki László – bongó, cajon, perkák. – Hanghordozó: Ha itt születtél (1997); Rév-Komárom vára (2001); Borostyán dalok (2005); Üllői úti fák (2014). – Vezető: Nagy László (1986).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371586
Módosítás dátuma2019. december 17.

Bratislavai Tőzsde

Részletek

Bratislavská burza – Bratislavaer Börse – Bratislavai Tőzsde: úradný kurzový list – amtliches Kursblatt – hivatalos árfolyamjegyzék. 1927 és 1934 között szlovák, német és magyar nyelven jelent meg, 1935 és 1938 között csak szlovák és német nyelven.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495599
Módosítás dátuma2019. december 17.

Carissimi

Részletek

Carissimi
carissimi

Magyar nyelvű ismeretterjesztő folyóirat, amely fórumot teremt fogyatékos és egészségkárosodott embereknek. Segítséget nyújt az őket érintő ügyekben való eligazodáshoz, társadalmi beilleszkedésükhöz. Lehetővé teszi, hogy az érintettek anyanyelvükön tájékozódhassanak az állapotukkal, betegségükkel kapcsolatos tudnivalókról, törvényekről, rendeletekről. A Szlovák Humanitárius Tanács és a Carissimi Nonprofit Alap kiadásában 2010-től kéthavonta jelenik meg 28 oldalon. Felelős szerkesztője Tóth Erika.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID519420
Módosítás dátuma2019. december 17.

Castrum Novum 1.

Részletek

Thain János Múzeum (korábban: Járási Honismereti Múzeum) évkönyve (Érsekújvár, 1982–1991). A járás területére vonatkozó régészeti, történeti és néprajzi tanulmányokat ad közre, általában szlovák nyelven, magyar rezümékkel, ritkábban magyarul, szlovák összefoglalókkal. Öt kötete jelent meg (1982–1991).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID371769
Módosítás dátuma2019. december 17.

Castrum Novum 2.

Részletek

Regionális havilap (Érsekújvár, 1991–). Az érsekújvári önkormányzat havilapjaként, majd 1997-től az érsekújvári polgárok hetilapjaként jelenik meg. Kiadja az Érsekújvári Városi Hivatal. Magyar és szlovák nyelvű változata is van. – Szerk. Cseri Zita (1991); Babkáné Szamák Eszter (1992); Alena Maczková (1993); Kis Péter (magyar változat, 1993); Mária Sternová (szlovák változat, 1997); Hegedűs Hildegarda (magyar változat, 1999).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID488414
Módosítás dátuma2019. december 17.

Comenius Egyetem

Részletek

Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID376428
Módosítás dátuma2015. január 23.

Comenius Pedagógiai Intézet

Részletek

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által alapított oktatási háttérintézmény (Komárom, 2004). Azzal a céllal jött létre, hogy a szlovákiai magyar iskolák számára pótolja az állam részéről nem biztosított közoktatás-fejlesztési tevékenységeket, valamint a pedagógusok továbbképzését. 2005-től a Selye János Egyetem keretei között működik mint jogalanyisággal rendelkező közhasznú szervezet. – Vezető: Fodor Attila.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőASzL - A. Szabó László
Rövid URL
ID371787
Módosítás dátuma2019. december 17.

Corvinia

Részletek

Akademischer Leseverein Corvinia in Brünn. A brünni német műegyetem magyar hallgatóinak diákszervezete 1919-ben alakult, a német diákegyesületeket, a Burschenschaftokat tekintették példaképüknek. Jobboldali beállítottságuk miatt a Sarló legaktívabb ideológiai ellenfelei közé sorolták magukat.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőKSz - Kocsis Szilvia
Rövid URL
ID488837
Módosítás dátuma2016. február 10.

Családi Könyvklub

Részletek

Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996).  Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó találkozókat szervez, diákpályázatokat ír ki. – Vezető: Győry Attila.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371823
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csalló Néptáncegyüttes

Részletek

Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik a tánccsoport. Jelenlegi társfenntartója a Somorjai Városi Művelődési Központ. A ~ indulásakor a Csallóköz és a Mátyusföld hagyományos táncait, dalait, szokáshagyományait dolgozta fel, később alkotói tevékenysége kiterjedt az egész magyar nyelvközösség kultúrájára. Az együttes 1982-ben elnyerte a XXVII. Országos Népművészeti Fesztivál megosztott Nagydíját, 1984-ben B kategóriás országos minősítést nyert, melyet 1987-ben megvédett. Utánpótlásáról az 1978-ban alapított Kis és Nagy Csali Gyermek Táncegyüttes gondoskodik, melynek vezetője kezdetben Bors Éva, majd napjainkig Valacsay Franciska. Rendszeres résztvevői a szlovákiai magyar nemzetiségi és nemzeti országos fesztiváloknak, nemzetközi folklórversenyeknek. Évente 25–30 alkalommal lépnek közönség elé. Fellépéseikkel többszörösen bejárták az országot, gyakori vendégek Mo.-n, de megfordultak Európa több más országában is. Jelentősebb műsoraik: Az emberélet fordulói (1982), Rólunk szól (1997), Szabadság, szerelem – márc. 15-höz kötődő táncszínházi kompozíció (2001–02).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSomorja [Šamorín]
SzerzőTA - Takács András
Rövid URL
ID371829
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóköz 2.

Részletek

Csallóköz 2.
A Csallóköz hetilap címoldala (FI)

Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak ki járási újságokat. A területi rendezés után Žitný ostrov – Csallóköz címmel előbb Somorján, majd Dunaszerdahelyen jelent meg a lap. 1962 és 1966 között a magyar változat önállóan jelent meg, kiadása 1967 ápr.-ától 1969-ig szünetelt. A kétnyelvű lapot 1969. jan. 9-én indították újra 8–12 oldalon 4–8 ezer példányban. 1990-től ismét önállóan jelenik meg, 1991-től 2009-ig bővített terjedelemben a Nap Kiadó gondozásában. 2002-től regionális hetilapként jelent meg dunaszerdahelyi, komáromi, galántai és vágsellyei híranyaggal, tudósításokkal. 2009-től a FIERI kft., 2012-től a WARPE kft. adja ki. – Szerk. Balažic Vladimír (1962); Jozef Krištoffy (1989); Kanovits György (1990); Tóth László (1993); Bereck József (1993); Kanovits György (1995); Galina Sándorová (2001); Szilvássy József (2005); Barak László (2009);  Szilvássy József (2009); Wimmer Ilona (megbízott koordinátor, 2012); Vladislav Kmeť (2013); Póda Erzsébet (2016).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésSomorja [Šamorín] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371835
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközi Hírlap

Részletek

Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet szentelt, s számos néprajzi cikket közölt Khín Antaltól. A bécsi döntés után is megjelent. – Szerk. Wiener Béla, Szeiff Géza.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495603
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközi Könyvtár

Részletek

Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő magyar nyelvű (16) lap és folyóirat bibliográfiai feldolgozását (Bibliografia Hungarica részleg).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID371844
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközi Lapok

Részletek

Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett.  – Szerk. Halmi Béla, Fekete Pereszlényi Sándor, Goldstein Lipót.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495606
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközi Múzeum

Részletek

Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül bemutatásra. Állandó kiállítása a csallóközi hagyományos népélet bemutatása mellett a térség történetét is prezentálja. Itt kapott helyet a dunaszerdahelyi születésű orientalista, keletutazó, Vámbéry Ármin emlékszobája is. A múzeum kezelésében van a dunatőkési lábasmalom, mint ipari műemlék, valamint az 1976-ban Somorján megnyitott Városi Honismereti Ház is. Munkatársai a térség egy sor tájházának létrehozásánál nyújtottak szakmai-módszertani segítséget. 1977-től jelenteti meg a Csallóközi Múzeum Híradója című időszakos kiadványát. Igazgatója Dr. Zsigmond Tibor.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID371847
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközi Múzeum Híradója

Részletek

Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát napvilágot. Főleg néprajzi, (hely)történeti, kisebbrészt régészeti, természetrajzi jellegű tanulmányokat, közleményeket hoz magyar és szlovák nyelven. 2000–2004-ben (négy évfolyam) egy kiadványban jelent meg (angol nyelvű fordításban és szlovák nyelvű tájékoztatással). – Szerk. Mag Gyula, Zsigmond Tibor.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésDunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID495608
Módosítás dátuma2019. december 17.

Csallóközkürti Népdalkör

Részletek

Csallóközkürti Népdalkör
csallokozkurti nepdalkor

Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat (Csallóközkürt, 1977). Az éneklés mellett a falu népszokásainak felelevenítésére is gondot fordít. Többször volt hazai és külföldi versenyek díjazottja. 1997-ben felkerült a Budapesten kiadott „Élő népzene” c. hanghordozóra. 1997-ben megjelent „Tiszta rozmaring szál” c. kazettája. – Vezető: Szabó Jolán.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésCsallóközkürt [Ohrady]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID371856
Módosítás dátuma2019. december 17.

Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége

Részletek

A csehországi magyar közösség legnagyobb országos szervezete (Prága, 1990). Fő célja a nagy területi szétszórtságban élő csehországi magyarság összefogása, anyanyelvének, nemzeti hagyományainak és öntudatának ápolása, a cseh–magyar kapcsolatok fejlesztése és a magyar kultúra megismertetése a cseh lakossággal. A prágai központon kívül Ostravában (1992), Brünnben (1993), Pilsenben (1997), Olomoucban (2008), Teplicében (2002) és Lovosicében (2009) rendelkezik alapszervezettel. Magyar kulturális napok, magyar bálok, klubestek, konferenciák, nyelvtanfolyamok és művelődési tábor szervezése mellett 1993 óta megjelenteti a Prágai Tükör, brünni szervezete pedig 1995 óta a Brünni Magyar Futár c. folyóiratot. Képviselettel bír a cseh kormány mellett működő nemzetiségi tanácsban, valamint a kulturális és az oktatási tárca kisebbségekkel foglalkozó szakbizottságában. – Vezető: Csémy Tamás (1990); Rákóczi Anna (2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID488416
Módosítás dátuma2016. február 10.

Csehszlovák Áttelepítési Bizottság

Részletek

A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény II. cikkelye és a csehszlovák kormány határozata alapján létesített különbizottság. Feladatai közé tartozott a lakosságcsere magyarországi propagálása s a magukat szlovákoknak valló magyar állampolgárok megnyerése és átszállítása a Csehszlovák Köztársaságba. Munkáját a csehszlovák kormány felügyelte, és a Belügyi Megbízotti Hivatal irányította. Elnöke Daniel Okáli, főtitkára Ján Nosko vezérkari ezredes volt. A ~ központi irodája Budapesten volt, amely 17 vidéki kirendeltséget működtetett. A bizottság 765 Szl.-ban toborozott munkatársa a Pozsonyban kidolgozott, anyagiakban szinte korlátlanul dotált terv alapján dolgozott. Propagandistái katonai teherautókon, sokan katonai egyenruhában, fegyverrel járták Mo.-t. A ~ tevékenysége három szakaszra osztható: az 1946. márc.–aug. közötti első szakaszt a propaganda, az 1946 szept.-étől 1947 okt.-éig tartó második szakaszt az ún. pótpropaganda, a jelentkezők névjegyzékének az összeállítása, valamint a visszalépők meggyőzése, a harmadik szakaszt – 1947 okt.-étől 1948. dec. 22-ig – a lakosságcsere-egyezmény végrehajtása jellemezte. A magyar állampolgárok megnyerését célzó propagandájuk fő formája a személyes meggyőzés, valamint a csehszlovák gazdaság előnyeinek hangsúlyozása volt. Ezt követték a szlovákiai politikai élet vezetőivel közösen szervezett nyilvános népgyűlések, filmvetítések, előadások, különböző témájú tanfolyamok, amelyeken hatalmas mennyiségű propagandaanyagot osztottak szét. A legfőbb érvük a nemzeti érzés felébresztése mellett a Csehszl.-ban uralkodó gazdasági „jólét” hangsúlyozása volt, amit a Magyar Rádióban sugárzott napi 15 perces adásaikban is folyamatosan kiemeltek. A propagandisták sorozatban megsértették a magyar állami szuverenitást, ezért a magyar kormány a Szövetséges Ellenőrző Bizottság közbelépését kérte, s több jegyzékben tiltakozott a csehszlovák külügyminisztériumnál. A ~ módszereit s a vele való együttműködést a Mo.-n állomásozó szovjet egységek felkért parancsnokai is elutasították. – Ir. Janics Kálmán: A hontalanság évei (1979); Vadkerty Katalin: A belső telepítések és a lakosságcsere (1999); Šutaj, Štefan: Maďarská menšina na Slovensku v rokoch 1945–1948 (1993).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371919
Módosítás dátuma2016. február 11.

Csehszlovák Jog

Részletek

Jogi, államtudományi és pénzügyi szaklap (Kassa, 1921–1938). Hetente egyszer jelent meg. – Szerk. Tänzer Hugó.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495619
Módosítás dátuma2016. január 28.

Csehszlovák Kisebbségkutató Intézet

Részletek

[Československá společnost pro studium menšinových otázek] Masaryk köztársasági elnök előzetes jóváhagyásával, Kamil Krofta történész-politikus irányításával 1929 végén Prágában kezdte meg működését. Két folyóiratot jelentetett meg: a cseh Národnostní obzort [Nemzetiségi Szemlét] és a német Prager Rundschaut. A Knižnica menšinových otázek [Kisebbségi kérdések könyvtára] c. sorozatának keretében könyveket is kiadott. A magyar kisebbségi elit tartózkodó, olykor éles kritikákat is megfogalmazó magatartással viszonyult az intézethez.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495620
Módosítás dátuma2015. március 24.

Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja

Részletek

Magyar politikai párt a két vh. közötti Szl.-ban. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása az új államhoz csatolt magyarlakta területeken az addig egységes szociáldemokrácia nemzeti elvű feldarabolását eredményezte. A szlovák alapszervezetek a cseh szociáldemokráciához csatlakozva nemzeti alapon létrehozták a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártot. A szociáldemokrácia pozsonyi (Magyar és Német Szociáldemokrata Párt), kassai (Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt) és budapesti központjához tartozó magyar és német alapszervezetek többsége viszont továbbra is az egységes magyar szociáldemokrácia keretén belül kívánt maradni. Mivel a magyar és német szociáldemokrácia az egyik szervezője volt az 1919 febr.-jában kirobbant általános sztrájknak, Szl. tejhatalmú minisztere, Vavro Šrobár 1919 márc.-ában betiltotta a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt működését. A szlovák–magyar államhatár véglegesítését és a Magyar Tanácsköztársaság bukását követően a szociáldemokrácia korábbi szervezeti struktúrájára építve megkezdődött a Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt (SZNMSZDP) megszervezése. Az SZNMSZDP az egyedüli olyan szlovákiai párt volt, amelynek működése folytonosnak tekinthető az államfordulat előtti időkből, s amely így egy már kialakult szervezeti hálózatra tudott ráépülni. Befolyása azonban inkább csak Szl. nyugati térségeire terjedt ki, s az 1920-ban megtartott első parlamenti választásokon is csak az Érsekújvári választási kerületben indított jelölteket. Itt azonban a legerősebb pártnak bizonyult, s négy képviselői mandátumot szerzett, amelyből kettőt a német szervezetek képviselői, kettőt pedig a magyar szociáldemokraták (Nagy Géza, Földessy József) kaptak. A magyar szociáldemokrácia korabeli erejét mutatja, hogy a kelet-szlovákiai magyar szociáldemokrata szervezetek, amelyek a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján indították jelöltjeiket, további két magyar szociáldemokrata képviselőt (Surányi Lajos, Borovszky Géza) juttattak be a nemzetgyűlésbe. Az SZNMSZDP-n belüli ellentétek következtében 1920 végén a párt német alapszervezetei az egységes csehszlovákiai német szociáldemokráciába léptek át, így a magyar alapszervezetek 1920. dec. 4-én megalakították az önálló ~t. A párt vezéralakjai Wittich Pál, Samu Ferenc és Fehér Ferenc voltak. A ~ programjában a hagyományos szociáldemokrata elemeken kívül nagy szerepet kapott a nemzetiségi kérdés, amelyet nemzeti autonóm kerületek által kívántak megoldani. Az 1920-as parlamenti választásokat követően a magyar szociáldemokrácián belül harc kezdődött a hagyományos szociáldemokrata értékeket képviselők és a Kommunista Internacionálé talaján álló baloldal (ahol jelentős szerepet kaptak a magyarországi emigránsok) között. Ez utóbbiak fokozatosan többségbe kerültek, majd a CSKP megalakulását követően a kommunista párthoz csatlakoztak. A magyar szociáldemokrácia ezzel jelentősen veszített befolyásából, s az 1925-ös parlamenti választásokon már nem is indított külön listát. A gyenge támogatottság és a pártszervezetek minimális aktivitása miatt a párt 1926-os országos kongresszusa döntése alapján a ~ tagságának jelentős része 1927. jan. 1-jei hatállyal belépett a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, ahol külön magyar szekciót hoztak létre. Az egységes szociáldemokrácián belül a magyar szekció ügyeit az Országos Magyar Szervezőbizottság irányította, amelynek vezetői Schulz Ignác és Csizmazia György voltak. A magyar szekció által folytatott aktivista politikának, noha országos szinten jelentősebb tömegbázist nem tudott maga mögé felsorakoztatni, 1938-ig erős bázisa volt DNy-Szl. néhány településén. A magyar szociáldemokrácia hivatalos orgánuma a Munkásújság, a Népszava, majd később a Csehszlovákiai Népszava volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID371922
Módosítás dátuma2015. július 6.

Csehszlovák Rádió magyar adása

Részletek

Csehszlovák Rádió magyar adása
A Pátria Rádió szerkesztősége (FI)

A Szlovák Rádió nemzetiségi részlege (Kassa, Pozsony, 1928). Műsoridejének nagy részében a magyar nemzetiségű, ill. a magyarul tudó hallgatóknak szól, de emellett vannak ukrán és ruszin nyelvű műsorai is. Programszerkezetét tekintve szinte minden műfajt (híradás, publicisztika, ifjúsági műsorok, zenei programok, hangjátékok stb.) magában foglal, és igyekszik az összes korosztályhoz szólni. A szlovákiai magyar rádiózás több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza. A Szlovák Rádió 1928. dec. 16-án közvetített először magyarul Kassáról, a következő év febr.-jában pedig megkezdődött a rendszeres pozsonyi közvetítés is. 1934 febr.-jától a pozsonyi adó naponta sugárzott magyar nyelvű műsort. Az esti órákban 50 percet Pozsonyból, 25–30 percet Kassáról közvetítettek. A műsorok azonban csupán az első Csehszlovák Köztársaság fennállásának utolsó évében kezdtek a szlovákiai magyarok valós problémáival foglalkozni, s a véleményeknek a korábbitól sokkal szélesebb skáláját felvonultatni. A Tiso-féle Szlovák Köztársaság megalakulását követően a Szlovák Rádió 1944-ig hetente két alkalommal kb. egy órányi műsort sugárzott magyar nyelven. A műsorban a hírek mellett az irodalmi összeállítások domináltak, de gyakran szerepeltek a pozsonyi magyar kulturális élet szereplői is. A második vh.-t követően 1949 jan.-jában kezdte meg – Pozsonyból – magyar nyelvű műsorainak sugárzását a Szlovák Rádió. A kezdeti időszakban a magyar adás naponta 2 alkalommal – reggel és délben – összesen 40–60 perces műsort sugárzott. A Varsói Szerződés csapatainak 1968. aug. 21-i csehszlovákiai bevonulását követően a Szlovák Rádió illegalitásba vonult, s ismeretlen helyszínekről magyar nyelven – Gabonaváros néven – is sugárzott híreket, közleményeket, passzív ellenállásra buzdító felhívásokat. Az 1989-es nov.-i események a magyar adás életében is jelentős változásokat hoztak. A megváltozott társadalmi helyzetben a szerkesztők sokkal önállóbban és gyakorlatilag függetlenül készíthették műsoraikat, mind a riporterek, mind a riportalanyok bátran elmondhatták véleményüket. A műsor szerkezetében bizonyos átalakulás is végbement. Hétfőtől csütörtökig jobbára csak hírműsorok és zenei összeállítások kerültek adásba (a napi összműsoridő kb. 3 és fél óra), jelentősen bővült viszont a pénteki (6 és fél óra) és a hétvégi adás (10+10 óra) terjedelme. 1992 aug.-ától megszűntek a hétköznap reggel sugárzott hírblokkok és a magyar adás hétköznap délután 14 órától 18 óráig élő műsort közvetített Délutáni magazin, később Pavilon címmel. Szombaton és vasárnap pedig reggel 8 órától délután 18 óráig különböző összeállítások, zenei műsorok, riportok stb. kerültek adásba. Újabb változás állt be a műsorok szerkezetében 2009-ben, amikor is a Pátria Rádió magyar adása átállt a napi 12 órás (heti 84 órás) közvetítésre: Hétköznap és a hétvégén egyaránt reggel 6 órától 18 óráig jelentkezik különböző műsorokkal. 2012-ben a Szlovák Televíziót és a Szlovák Rádiót egy közszolgálati műsorkészítő intézménnyé vonták össze, így a rádió és a televízió magyar szerkesztősége is közös irányítás alá került. Jelenlegi igazgatója Lovász Attila. 1998–2009 között a magyar adás a magyarul beszélő romáknak is sugárzott műsort. – Ir. Papp Sándor–Protič János–Molnár László (összeáll.): Szlovák Rádió magyar adása 1928–1998 (1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava] / Kassa [Košice]
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID378294
Módosítás dátuma2015. január 23.

Csehszlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteménye

Részletek

Törvénytár (Eperjes, 1918–1925). Kiadója Molnár Jenő könyvkereskedő volt. 1923-tól némileg módosult a címe (Csehszlovák Törvények és Rendeletek Tára). – Szerk. Pálesch Ervin.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495622
Módosítás dátuma2019. december 17.

1 2 3 4 5 30
872 találat