Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó
1945 után az első önálló magyar könyvkiadó Csehszl.-ban (Pozsony, 1953–1956). Formálisan a Csemadok KB-ához tartozott, tevékenységében azonban önálló volt. Munkatársai a Magyar Könyvtár korábbi szerkesztői (Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Tibor, Hubik István) voltak. Indulása évében 47 művet jelentetett meg. A...megnyit →
1945 után az első önálló magyar könyvkiadó Csehszl.-ban (Pozsony, 1953–1956). Formálisan a Csemadok KB-ához tartozott, tevékenységében azonban önálló volt. Munkatársai a Magyar Könyvtár korábbi szerkesztői (Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Tibor, Hubik István) voltak. Indulása évében 47 művet jelentetett meg. A...megnyit →
Részletek
1945 után az első önálló magyar könyvkiadó Csehszl.-ban (Pozsony, 1953–1956). Formálisan a Csemadok KB-ához tartozott, tevékenységében azonban önálló volt. Munkatársai a Magyar Könyvtár korábbi szerkesztői (Balassa Eleonóra, Sima Ferenc, Czagány Iván, Walla Frigyes, Tóth Tibor, Hubik István) voltak. Indulása évében 47 művet jelentetett meg. A ~ adta ki a kortárs írók első gyűjteményes kötetét (Új Hajtások. Fiatal szlovákiai magyar írók és költők antológiája, szerkesztette Szőke József, 1953) s egy válogatást az első köztársaság irodalmából (Megalkuvás nélkül, szerkesztette Szűcs Béla, 1954). 1956-ban beolvasztották a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadóba, mely később Tatran néven működött tovább. A kiadó tevékenységében meghatározó szerepet játszott az az 1953-ban aláírt egyezmény, amely a csehszlovák–magyar közös könyvkiadás elveit rögzítette. Ez (kiegészítésekkel) 1989-ig érvényben volt. – Vezető: Fendt Pál.
Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban...megnyit →
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban...megnyit →
Részletek
A szlovákiai magyarok kisebbségvédelmi szervezete (Losonc, Pozsony, 1922). A Népszövetségi Ligák Világszövetségének a tagja a két vh. közötti időszakban. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága keretén belül a Szüllő Géza vezetése alatt működő külügyi albizottság hozta létre. A ~ hivatalos bejegyzését azonban a csehszlovák hatóságok évekig elutasították, így arra csupán 1925-ben került sor. A ~ feladata a szlovákiai magyar kisebbséget ért sérelmeknek a nemzetközi közvélemény elé tárása volt. Ebben a feladatban kulcsszerep jutott Szüllő Gézának, aki a húszas évek elejétől rendszeresen képviselte a magyar kisebbséget a különböző nemzetközi fórumokon: a Népszövetségi Ligák Világszövetségében, az Európai Nemzetiségek Kongresszusán és más intézményekben. – Vezető: Novek Béla (1922); Esterházy János (1931); Szüllő Géza (1937).
Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (CSMTIMT) – Masaryk Akadémia
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére...megnyit →
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére...megnyit →
Részletek
Tudományos és művelődési intézmény a két vh. közötti Csehszl.-ban (Pozsony, 1931–1945). A közismert nevén csak Masaryk Akadémiának nevezik. Masaryk köztársasági elnök 1930 szept.-ében Losoncon jelentette be, hogy nyolcvanadik születésnapja alkalmából jelentős pénzadománnyal (1 millió korona) kívánja támogatni egy magyar tudományos, művészeti társaság létrehozását. Alakuló közgyűlésére 1931. nov. 8-án került sor. A ~nak három szakosztálya működött: a tudományos, az irodalmi és a művészeti. Tagságának nagy része aktivista szellemiségű volt, így a társaság a kezdetektől fogva politikai viták kereszttüzébe került. Noha a ~ a Szlovákiai Magyar Tudományos Akadémia szerepét kívánta betölteni, ennek nem tudott eleget tenni. Különösen a tudományos szakosztály tevékenysége maradt el a várakozástól, mivel a tagság nagy része nem rendelkezett megfelelő tudományos képesítéssel. Jelentősebbnek mondható az irodalmi és művészeti tevékenysége, a képzőművészeti kiállítások szervezése, írók és művészek anyagi támogatása, színvonalas publikációk megjelentetése. A ~ lapjai a Magyar Figyelő (1933–1935) és a képzőművészeti szakosztály által kiadott Forum (1933–1938) voltak. Az első bécsi döntést követően tagságának csupán a kisebb része maradt Szl.-ban. A ~ irányítását egy intézőbizottság vette át, amelyben meghatározó egyénisége Duka Zólyomi Norbert volt. A Szlovák Köztársaság megalakulását követően az új hatalom szigorú ellenőrzés alá vonta és kormánybiztost nevezett ki élére. Ebben az időszakban tényleges tevékenységet a társaság már nem fejthetett ki. A vh. befejezését követően a Szlovák Nemzeti Tanács feloszlatta, vagyonát pedig elkobozta. – Elnökei: Orbán Gábor (1931–1936); Balogh Elemér (1936–1938). – Főtitkárai: Szerényi Ferdinánd (1931–1936); Duka Zólyomi Norbert (1936–1945). – Ir. Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973).
Csehszlovákiai Sport
Részletek
A Csehszlovák Testnevelési Szövetség hetilapja (Pozsony, 1953. jan.–1969. dec.). Utódlapja a Sportvilág (1970. jan.–1971. dec.). – Szerk. Federmayer István.
Csemadok Életmű Díj
Részletek
A Csemadok Országos Tanácsa által 2008-ban alapított díj, amely kezdetben a Életfa Díj nevet viselte. A díjat a Csemadokban hosszú éveken át kiemelkedő tevékenységet folytató személyiségek kapják minden év január 22-én, a Magyar Kultúra napján. Az életműdíjjal évente 5-6 főt díjaznak.
Csemadok Közművelődési Díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által 2013-ban létrehozott elismerés, amellyel olyan a Csemadokban kiemelkedő teljesítményt folytató személyeket díjaznak, akik a Csemadok Életmű Díj odaítéléshez szükséges életkort még nem érték el.
Deja Vu
Részletek
Zenei együttes (Pozsony, 1998). Főként dzsesszt és bluest játszik, instrumentális és vokális darabokat. Tagjai amatőr és hivatásos zenészek. 2002-től havi rendszerességgel rendezi meg Pozsonyban klubestjeit Deja Vu Klub néven, melynek vendégei neves hazai és magyarországi előadóművészek. – Vezető: Strieženec Sándor.
Déli Hírlap 1.
Részletek
Független politikai napilap (Pozsony, 1933. szept. 8.–1934. nov. 15.). Kiadója egy Elszász nevű üzletember volt. A lap 12 hónap után elbukott. – Szerk. Kellner József. – Ir. Kovács Endre: Korszakváltás (1981).
Diákhálózat
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást...megnyit →
Részletek
A Szl.-ban és Csehországban tanuló egyetemisták országos szervezete (Pozsony, 1991 márc.). A Magyar Diákszövetség és a Felvidéki Diáktanács egyesülésével jött létre. Kulturális, közművelődési, érdekvédelmi és oktatási tevékenységet folytat. Célja a szlovákiai magyar diákság érdekvédelme és képviselete, valamint kulturális életének fellendítése. Feladatának tekinti továbbá az információnyújtást a felsőoktatási lehetőségekről. Koordinálja a klubokból, középiskolás alapcsoportokból érkező kezdeményezéseket, segíti ezek megvalósítását, kulturális, szakmai programokat biztosít tagjai számára. Lapja az Alma Mater. Tagszervezetei: Prága: Ady Endre Diákkör (AED), Brünn: Kazinczy Ferenc Diákklub (KAFEDIK), Pozsony: József Attila Ifjúsági Klub (JAIK), Nyitra: Juhász Gyula Ifjúsági Klub (JUGYIK), Nagyszombat: Nagyszombati Diákklub (NDK), Komárom: Jókai Mór Diákkör (JóMóD), Budapest: Kaszás Attila Diákkör (KAD), Kassa: KIKELET, Besztercebánya: Mikszáth Kálmán Diákklub (MIKÁD). – Vezető: Kotiers Róza.
Divat
Részletek
Képes havilap (Pozsony, 1964. jan.–1967. dec.). A Csehszlovák Nőszövetség kiadásában megjelent Naša móda magyar változata. Korábban (1950. jan.–1964. dec.): Divat és Textil.
Egészség; Népegészség; Vöröskeresztes Híradó
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková...megnyit →
Részletek
Egészségügyi ismeretterjesztő folyóirat. A Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai KB-jának a havilapja. Korábban Vöröskeresztes Híradó (Pozsony, 1953–1959), majd Népegészség (Pozsony, 1960–1991), 1991-től Egészség címmel jelent meg. 1994-ben anyagi okok miatt megszűnt. – Szerk. Juraj Bogdaň (1960); szerkesztőbizottság (1967); Juraj Bogdaň (1987); Milan Kenda (1991); Ilza Klásková (1992); Huszárné Dr. Seres Vlaszta (1993).
Együttélés Politikai Mozgalom (EPM)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László,...megnyit →
Részletek
Az Együttélés Politikai Mozgalom pecsétje (FI)
Szlovákiai magyar politikai mozgalom (Pozsony, 1990 márc.–1998). A konzervatív és liberális eszmerendszert egyaránt magáénak valló, nemzeti elkötelezettségű mozgalom. Az 1990-es parlamenti választásokon a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal koalícióban vett részt, s öt képviselőt juttatott be a prágai Szövetségi Gyűlésbe (Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitray László, Gyimesi György, Nieboda Vladilav), hetet pedig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Tanácsba (Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikuláš, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő). 1992-ben a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal, ill. a Magyar Néppárttal indult a parlamenti választásokon, s nyolc mandátumhoz jutott a Szövetségi Gyűlésben (Duray Miklós, Bajnok István, Batta István, Boros Zoltán, Pázmány Péter, Andrássy Ferenc, Gawlik Stanislaw, Mihályi Molnár László), kilenchez pedig a Szlovák Nemzeti Tanácsban (Bauer Edit, Dobos László, Duka Zólyomi Árpád, Köteles László, Komlósy Zsolt, Filakovszky János, Fehér Miklós, Harna István, Rózsa Ernő). 1994-től részt vett a Magyar Koalíció munkájában, ennek tagjaként indult a parlamenti választásokon és kilenc mandátumot szerzett (Bauer Edit, Boros Zoltán, Duka Zólyomi Árpád, Duray Miklós, Komlósy Zsolt, Köteles László, Kvarda József, Pásztor István, Rózsa Ernő). 1998-ban a Magyar Koalíció Pártja keretében egyesült a másik két magyar politikai tömörüléssel. – Vezető: Duray Miklós. – Ir. Pogány Erzsébet szerk.: Az Együttélés öt éve. Eseménynaptár és dokumentumgyűjtemény 1990–1995 (?).
Életünk
Részletek
Családi hetilap (Pozsony, 1995–1998). A Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért politikai párt sajtóorgánuma. A párt megszűntével a lap is megszűnt, utolsó száma 1998 dec.-ben jelent meg. – Szerk. Szőke József (1995); Szőke Edit (1997).
Eötvös Kör
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör...megnyit →
Részletek
Magyar egyetemi hallgatók polgári demokratikus szellemiségű egyesülete (Pozsony, 1937). Vezetőségi tagjai Csukás István, Komjáthy István, Lederer Frigyes, Mészáros Zsolt, Rácz Olivér, Szőke Béla és Vígh Károly voltak. 1938-ban Forrás címen folyóiratot indítottak, melynek csak 2 száma jelent meg. – Vezető: Madarász László. – Ir. Az Eötvös Kör a független kriticizmus szellemében működik (Magyar Nemzet, 1937. dec. 2.); Vígh Károly: Az Eötvös Kör és a Sarló (Forrás, 1979/10).
Érdekes Újság
Részletek
Független szlovákiai újság (Pozsony, 1991. jan. 4.–1991. jún. 17.). Megjelent a Partner Kiadó gondozásában. Alapítói: Kalita Gábor, Tóth Gyula.
Este
Részletek
Színházi művészeti és társadalmi hetilap (Pozsony, 1926). Többek között Darkó István, Egri Viktor, Farkas István, Jarnó József, Kázmér Ernő, Mécs László, Szalatnai Rezső, Szombathy Viktor, Tamás Lajos és Urr Ida voltak a munkatársai. – Szerk. Jánoska Tivadar, Szeredai Gruber Károly.
Esti Újság 2.
Részletek
Bulvár jellegű napilap (Pozsony, 1933–1938). „Szenzációs” híranyagok és terjedelmes történelmi tárgyú ponyvaregények közlésével az átlagolvasók körében nagy népszerűségre tett szert, s időnként a csehszlovákiai magyar viszonylatban fantasztikusnak tekinthető 20-25 ezres példányszámot is elérte. – Szerk. Herczeg Gábor.
Esti Újság 3.
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó...megnyit →
Részletek
Az Esti Újság fejléce (FI)
Magyar napilap (Pozsony, 1933–1941). Kezdetben a Magyar Nemzeti Párt majd az Egyesült Magyar Párt egyik szócsöveként jelent meg. A vh. idején keresztény humanista szellemiségével szemben állt a fasizmussal. Egy ideig naponta háromszor jelent meg. 28 oldalas vasárnapi és ünnepi számai pótolni tudták a hiányzó irodalmi folyóiratokat. Irodalmi és kulturális anyagainak szervezői Peéry Rezső és Szalatnai Rezső voltak. A lapot 1941 őszén a hatóságok napi 4 oldalra korlátozták, majd betiltották. Főszerkesztői közül a legismertebb a lapot 1938 őszétől irányító Somos Elemér volt.
Fábry Zoltán-díj
Részletek
A Csemadok Országos Elnöksége által odaítélt díj, amelyet a Kárpát-medence magyarságának összefogásáért tevékenykedő nem szlovákiai személy kaphat meg. A díj egy plakettből és egy oklevélből áll. A díjat 2018-tól kezdődően a magyar kultúra napjának felvidéki központi rendezvényén adják át.
Fáklya 2.
Részletek
Társadalmi és irodalmi szatirikus riport- és pletykalap (Pozsony, 1929). 5 száma jelent meg. – Szerk. Fehér Jenő.
Fáklya 3.
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet...megnyit →
Részletek
A Fáklya folyóirat címlapja (1956) (FI)
Politikai és kulturális havilap (Pozsony, 1951. szept.–1956. dec.). A Csemadok KB kiadásában jelent meg. Az 1945 utáni kisebbségi helyzetben az első fontos irodalmi fórum, mely felvállalta a csehszlovákiai magyar szellemiség gondjait és közlési lehetőséget biztosított az alkotóknak. Publicisztikája felölelte a kisebbségi kultúra és közélet különböző területeit, riportjai az újjászületés mindennapjaiba adtak bepillantást. – Szerk. Szabó Béla (1951); Bátky László (1952); Bojsza Imre (1956). – Ir. Lacza Tihamér: A magyar sajtó Szlovákiában 1945 után (In: Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. II. Oktatásügy, közművelődés, sajtó (1998).
Figaró
Részletek
Humoros lap (Pozsony, 1919. dec. 25.). Egyetlen száma jelent meg. – Szerk. Szomolányi Endre.
Forrás
Részletek
Magyar egyetemisták egyesületének, az Eötvös Körnek a lapja (Pozsony, 1938 ápr.–máj.). Többek között Berkó Sándor, Darkó István, Duka Zólyomi Norbert, Fogarassy László, Hubik István, Prohászka István, Szalatnai Rezső, Szvatkó Pál, Veres Péter és Vozári Dezső írásai jelentek meg benne. – Szerk. Lederer Frigyes, Madarász László, Komjáthy István.
Forum
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti...megnyit →
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti...megnyit →
Részletek
forum
Építészeti és művészeti havilap (Pozsony, 1931–1938). A Kunstverein folyóirataként indult német, magyar és szlovák nyelven, ám 1931-től a szlovák nyelvű Staviteľ folyóirat megjelenése után, a ~ már csak német és magyar változata élt tovább. 1933-tól a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság művészeti osztályának lapja lett, melynek anyagi csődje (1937 dec.-e) után a magyar része megszűnt. A lap a haladó polgári alkotó értelmiség nézeteit vallotta, főleg a kultúra, a modern építészet és képzőművészet kérdéseivel foglalkozott. Bemutatta az európai, a cseh és szlovák, a mo.-i és a szl.-i kisebbségi törekvéseket és eredményeket. Kommentálta a moszkvai és a németországi kultúraellenes megnyilvánulásokat. A hazai szerzők közül főleg Brogyányi Kálmán, Szalatnai Rezső, Peéry Rezső cikkeit közölte, de szerzői közé tartozott a svájci Siegfried Gedeon, Max Bili, Marcel Breuer, a neves Richard Neutra, Pier Luigi Nervi és Walter Gropius, valamint Kállai Ernő és Bierbauer Virgil is. A két vh. közti időszak kulturális életének felbecsülhetetlen forrása. – Szerk. Szőnyi Endre.
Fórum Alapítvány
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá...megnyit →
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá...megnyit →
Részletek
Civil szervezet (Pozsony, 1993–1999). A szlovák–magyar megbékélés elősegítésére, ill. a szl.-i magyar civil szektor erősítésére alakult. Szellemiségében közel állt a Magyar Polgári Párthoz. Több tucat regionális alapítvány megalakításának a kezdeményezője és segítője volt. A Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik alapító intézménye 1996-ban. 1997-ben polgári társulássá alakult, majd 1999-től a Fórum Információs Központ része lett. – Vezető: Tóth Károly.
Futár
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek...megnyit →
Részletek
Heti riportlap (Pozsony, 1919 okt.–1920 máj.). Főleg a gazdasági és politikai élet visszásságairól közölt éles hangú leleplező riportokat, ezek többségét a szerkesztő írta. Nánássyt végül is megvesztegették, s a kipattanó botrány a lap megszűnéséhez vezetett. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982). – Szerk. Nánássy György.
Futár-Stefi
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus...megnyit →
Részletek
Heti riport- és humoros lap (Pozsony, 1926 júl.–1927 febr.). Magába olvasztotta az addig önálló Stefi c. lapot. A riportlaprészben a politikai, gazdasági és irodalmi élet fonákságait ostorozó cikkek és riportok jelentek meg, a humoros mellékletben pedig egyebek között szellemes irodalmi paródiák. A legsikeresebb parodisztikus és szatirikus írások Darvas Henrytől származtak. – Szerk. Halmi József, Antal Sándor, Strélinger Dezső. – Ir. Humoros sajtónk 1938 előtt. In: Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Gazda
Részletek
Mezőgazdasági folyóirat (Pozsony, 1920–1937). 1920 és 1933 között kéthetente jelent meg Füle Péter szerkesztésében. Alcímében az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület, a Nagybirtokosok és Bérlők Gazdasági Egyesülete hivatalos közlönyeként tüntette fel magát. 1934 és 1937 között havonta jelent meg, s ifj. Melcsiczky Gyula szerkesztette.
Gazdasági Szemle
Részletek
Gazdaságfejlődési folyóirat (Pozsony, 1921–1938). A Központi Szövetkezetnek és a kötelékébe tartozó összes szövetkezetnek, a vármegyei, körzeti, járási és községi gazdasági egyesületeknek, gazdaköröknek a közlönye volt. – Szerk. Rédler István, Hutta Pál.
Gyepü Hangja
Részletek
Illegális szlovákiai magyar lap (Lédec és Pozsony, 1945–1946). A lapot a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség nyugati csoportja adta ki. Összesen több mint húsz száma jelent meg. Célja az volt, hogy tájékoztassa a szlovákiai magyarokat az őket sújtó jogfosztó intézkedésekről. – Szerk. Hentz Zoltán.