Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. augusztus 25.

Edvard Beneš kiadja 47/1945. sz. alkotmánydekrétumát az Ideiglenes Nemzetgyűlésről, amely kimondja, hogy amíg az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójog alapján nem alakul meg az Alkotmányozó Nemzetgyűlés, a törvényhozó hatalmat a köztársaság egész területén az Ideiglenes Nemzetgyűlés fogja gyakorolni. A Szlovákia alkotmányjogi helyzetével összefüggő ügyekben az Ideiglenes Nemzetgyűlés jelenlevő szlovákiai tagjai többségének egyetértése lesz szükséges.

Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megválasztását szabályozó 48/1945. sz. kormányrendelet szerint a képviselőket közvetve, delegátusok útján fogják választani, választók, delegátusok és képviselők azonban kizárólag cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok lehetnek. Ugyanezek a kitételek szerepelnek a járási és tartományi nemzeti bizottságok megválasztásáról szóló 49/1945. sz. kormányrendeletben is.

A belügyminiszter 51/1945. sz. hirdetményével bizonyos feltételek mellett lehetővé teszi a csehszlovák állampolgárság visszaadását a csehszlovák állampolgárságú férjek magyar vagy német nemzetiségű feleségeinek és gyermekeinek.

Hibát talált?

Üzenőfal