Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. augusztus 11-12.

Zsolnán tartja a háború utáni első országos konferenciáját Szlovákia Kommunista Pártja. A konferencia a prágai pártközpont nyomására a szlovák nemzeti felkelésben részt vett szlovák pártvezetők és a volt szociáldemokraták pozícióinak meggyengülését s a pártnak a prágai pártvezetésnek való erőteljesebb alárendelését eredményezi. Az elnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel, Šmidkét elnökhelyettessé, főtitkárrá Štefan Bašťovanskýt választják. Jóváhagyják az SZNT-be és az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe delegálandó kommunista képviselőjelöltek listáját, miközben Major Istvánt, a kommunista párt alapító tagját és egykori szenátorát magyar származása miatt nem választják be a párt Központi Bizottságába, és nem delegálják az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe sem. A konferencia elutasítja a magyar nyelvű pártsajtó engedélyezésének lehetőségét, s megerősíti a pártvezetésnek a magyar lakosság kitelepítésével kapcsolatos korábbi állásfoglalását.

Hibát talált?

Üzenőfal