Kronológiák - A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája (1944–1992)

A (cseh)szlovákiai magyarság története immár közel kilenc évtizedre tekint vissza, múltjának feldolgozásával ennek ellenére máig adós a történettudomány. Hatványozottan érvényes ez a megállapítás a második világháború végén kezdődő s jelen kronológia tárgyát is képező második kisebbségi korszakára, amelyből a szakirodalom eddig jobbára csupán történetének legfájóbb szakaszát, 1944 és 1948 közötti jogfosztásának eseményeit tárgyalta. A felvidéki magyarság történetének feltárását célzó kutatási program részét képezi – s remélhetőleg a további kutatások támpontjául is szolgál majd – a (cseh)szlovákiai magyarság 1944 és 1992 közötti történetének kronologikus feldolgozása. (összeállította: Popély Árpád)

1945. április 13.

Az SZLKP KB úgy határoz, hogy beszünteti a magyarok és németek párttagságát és pártba való felvételét, egyúttal felkéri a Belügyi Megbízotti Hivatalt, hogy dolgozza ki a németek és magyarok kitelepítésének részletes tervét úgy, hogy a kitelepítéseket 1945 őszéig le is lehessen bonyolítani.

Pozsonyban a betiltott Magyar Párt vezetőségi tagjai, a megszűnt Magyar Hírlap és Magyar Néplap baloldali publicistái Magyar Végrehajtó Bizottság néven illegális érdekképviseleti szervezetet hoznak létre, amely még aznap levélben tiltakozik az újra berendezkedő csehszlovák hatóságoknál a magyarellenes rendeletek, valamint a magyar lakosságnak a németekkel és a Hlinka Gárda tagjaival egy szinten történő említése ellen.

Hibát talált?

Üzenőfal